adozona.hu
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/171. számú törvényjavaslat indokolása
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/171. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A részvénytársaság működése során a közgyűlésen a részvényest megillető tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.
A részvénytársaságnak az 1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. § (1) bekezdésében meghatározott - szerződéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fűződő szavazati jog megállapításáról. A részvények összességéből álló közgyűlés az ilyen ...
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/171. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
A részvénytársaság működése során a közgyűlésen a részvényest megillető tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.A részvénytársaságnak az 1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. § (1) bekezdésében meghatározott - szerződéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fűződő szavazati jog megállapításáról. A részvények összességéből álló közgyűlés az ilyen tartalmú alapszabályokat jóváhagyta, az ebben lefektetett többletjogosultságot valamennyi részvényes elfogadta és a későbbiekben jelentkező részvényesek is ezen alapszabály ismeretében vásároltak részvényeket.
Az ilyen rendelkezést tartalmazó alapszabályok tehát hosszú távra határozták meg az adott részvény értékét, piaci árát.
Az 1997. évi CXLIV. tv. - pl.: az elsőbbségi részvényhez kapcsolódó jogosítványok definiálásával - maga is lehetővé teszi, hogy a részvényesek az alapszabályban/alapító okiratban névértéktől eltérő részvények kibocsátásáról állapodjanak meg.
Erre tekintettel indokolatlan, hogy az új Gt. hivatkozott rendelkezéseivel a részvényesek konszenzuson alapuló, korábban megszerzett többletjogosultságait korlátozva, a jogszabály erejénél fogva beavatkozzon egy már kialakult értékrendbe és a részvényesek gazdasági érdekein alapuló megállapodás lényeges elemét megváltoztassa, mert ez a szerződéses szabadság elvébe ütközik.