adozona.hu
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló T/229. számú törvényjavaslat indokolása
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló T/229. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2006. évi LIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, különadók bevezetése is indokolt. A javaslat a magánszemélyek, társas vállalkozások különadójára és a hitelintézetek részére költségvetési forrásból utalt kamattámogatás alapján fizetendő járadékra vonatkozó szabályokat tartalmaz.
A Javaslat meghatározza a különadó, illetve a járadék fizetésére kötelezetteket, rendelkezik arról, hogy...
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló T/229. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, különadók bevezetése is indokolt. A javaslat a magánszemélyek, társas vállalkozások különadójára és a hitelintézetek részére költségvetési forrásból utalt kamattámogatás alapján fizetendő járadékra vonatkozó szabályokat tartalmaz.Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a különadó, illetve a járadék fizetésére kötelezetteket, rendelkezik arról, hogy a bevétel az állami költségvetést illeti meg, valamint az eljárási kérdések tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazását írja elő.a 2. §-hoz
A Javaslat a magánszemélyek különadó kötelezettségét fogalmazza meg.E szerint azok a magánszemélyek fizetik a különadót, akiknek az adóbevallásukban (adóhatósági adómegállapításukban) bevallott összevont adóalapot képező jövedelme meghaladja a járulékalap adott évre vonatkozó felső határát. A különadó a járulékalap felső határát meghaladó rész 4 százaléka. Az egyéni vállalkozó - kivéve, ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya - különadót - az előzőekben említett kötelezettség mellet - a vállalkozói tevékenysége alapján is fizet. Ennek alapja a vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségekkel csökkentett rész -átalányadózás esetén - az átalányadó-alap. A különadó mértéke 4 %.
Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a különadó alapját úgy határozza meg, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
Annak érdekében, hogy az adó a költségvetés tárgyévi bevételei között pénzforgalmilag megjelenjen, adóelőleget kell fizetni.
Ha a magánszemély a jövedelmet kifizetőtől kapja, akkor a kifizető a különadóelőleget a személyi jövedelemadó előleggel együtt állapítja meg a személyi
jövedelemadó törvény megfelelő rendelkezései szerint. Ennek megfelelően különadóelőleget akkor kell levonnia,
> ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható, hogy a magánszemély e bevétel révén a járulékalap felső határát meghaladó jövedelmet ér el, vagy
> ha ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a járulékalap felső határát meghaladó bevételt juttat, vagy
> ha magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.
A magánszemély az értékhatár túllépését követően az adóév elejétől számított adóalap azon része után, amely után nem történt különadó-előlegfizetés, ugyancsak a személyi jövedelemadó törvény megfelelő rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával fizet különadó-előleget.
Minden esetben maga állapítja meg és fizeti a különadó-előleget a vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége alapján.
A befizetett adóelőleg és adó különbözete a személyi jövedelemadó bevallásban rendezhető.
a 3. §-hoz
A Javaslat a társas vállalkozások különadó fizetési kötelezettségéről rendelkezik. A javaslat szerint az adó alanya minden társasági adóalany, kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, a közhasznú társaságot, a vízitársulatot, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet, az MRP-t és a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságot.Az adó alapjaként a Javaslat az adózás előtti nyereségnek az adott támogatással növelt (függetlenül attól, hogy pénzben vagy más formában történik az ellenérték nélküli átadás), a kapott támogatással és a kapott osztalékkal csökkentett összegét (ha pozitív) határozza meg.
Az adó mértéke az adóalap 4% -a.
A különadóra adóelőleget kell fizetni, és azt az adóév végén a várható szintre fel kell tölteni.
A különadóból adókedvezmény nem érvényesíthető, de - mivel jövedelemadó - a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények szerinti adómentességet, vagy beszámítást lehetővé kell tenni (természetesen figyelemmel arra is, hogy a társasági adónál is fennáll ilyen lehetőség).
a 4. §-hoz
A Javaslat a hitelintézetekre vonatkozóan adónak minősülő, járadék fizetési kötelezettségről rendelkezik. A járadék alapja a költségvetési forrásból kapott kamattámogatás (pl. lakáshitelhez nyújtott támogatás) . Az adó mértéke 20 %. A járadék ráfordításként kell elszámolni, így "kettős adóztatást" nem eredményez. A járadékra negyedévente előleget kell fizetni.a 5-6. §-hoz
A Javaslat megfogalmazza, hogy ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, akkor a társas vállalkozás a megállapított különadóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő) adót, de a beszámított összeget az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesítheti.Itt rendelkezik a Javaslat arról, hogy fizetendő különadó várható összegének, illetve a járadéknak a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni, illetve, hogy az adóévre fizetendő különadót és járadékot a beszámoló elkészítésére előírt határidőig - beszámoló készítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig - kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Külön rendelkezik a javaslat arról, ha az adózó hitelintézetként történő működése az adóéven belül szűnik meg. Ilyen esetben a járadékkal a hitelintézeti státusz megszűnését követő 90 napon belül kell elszámolni.
a 7-8. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazásához szükséges fogalmakat határozza meg, továbbá rendelkezik a hatálybalépésről, amelynek időpontja 2007. január 1-je, kivéve az egyéni vállalkozót vállalkozói tevékenysége alapján terhelő, továbbá a társas vállalkozások kötelezettségét, amely 2006. szeptember 1-jétől lép hatályba.A Javaslat a 2006. évi különadó kötelezettség adóalapjának meghatározását a vállalkozás döntésére bízza. E szerint
a) az egyéni vállalkozó a tevékenység alapján fizetendő különadót 2006-ban az adóalap harmadrésze (a tevékenységét 2006-ban megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó a tevékenység 2006. augusztus 31-ét követő naptári napjainak a 2006. évben folytatott tevékenység naptári napjaihoz viszonyított arányával meghatározott része) után vagy a 2006. augusztus 31-e után elért bevétele és költsége (átalányadózó az említett időszakban elért átalanyadó-alapja) figyelembe vételével határozhatja meg.
b) a társas vállalkozás az adóév egészére megállapított különadó-alapból - a szeptember 1-jétől az adóéve utolsó napjáig számított napoknak a működése naptári napjai arányával - számítva, vagy a 2006. adóévéről készített beszámoló alapján kimunkált és a 2006. augusztus 31-ére készített közbenső mérleg alapján meghatározott különadó-alap adatainak különbözete alapján határozza meg.