46/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/11.)

Az előzetesen felszámított áfa levonása vegyes tevékenység esetén (a tételes elkülönítés és az arányosítás)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 123. §-a rendelkezik az előzetesen felszámított adó megosztásáról.
A hivatkozott szakasz értelmében az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás ha...

46/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/11.)
Az előzetesen felszámított áfa levonása vegyes tevékenység esetén (a tételes elkülönítés és az arányosítás)
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 123. §-a rendelkezik az előzetesen felszámított adó megosztásáról.
A hivatkozott szakasz értelmében az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).
Abban az esetben azonban, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az előzőekben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az Áfa törvény 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani.
Az Áfa törvény 123. §-a alapján a levonható és a le nem vonható adó megosztása az alábbi lépcsőzetesen felépülő rendszer szerint történik.
a) Az első lépés minden esetben az ún. tételes elkülönítés. Erre vonatkozóan ír elő kötelezést a törvény, amikor úgy fogalmaz, hogy az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja.
A tételes elkülönítés azonban csak akkor lehetséges, ha az adóalany a konkrét terméket, illetve a konkrét szolgáltatást egyértelműen egyik, vagy másik (nem vegyes) tevékenységéhez tudja rendelni, azaz csak abban az esetben alkalmazható a tételes elkülönítés, ha az adott termék, vagy szolgáltatás felhasználása csak egy típusú - vagy az adólevonásra jogosító, vagy az adólevonásra nem jogosító - tevékenységéhez történik.
b) Abban az esetben, ha a levonható és a le nem vonható adó az a) pont szerint, azaz a tételes elkülönítés szabályaival nem bontható meg, akkor az Áfa törvény 123. § (3) bekezdése alapján a következő lehetőség az adóalany által meghatározott olyan arányszám alkalmazása, amely a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való hasznosítás - és így a levonható és le nem vonható áfa - arányát. Az Áfa törvény tehát lehetőséget ad az adóalanynak arra, hogy amennyiben a tételes elkülönítés szabályai szerint nem tudja elkülöníteni egymástól a levonható és a le nem vonható áfát, akkor a saját maga által kidolgozott arányosítási módszerrel (feltéve, hogy az adóalany ilyet kidolgoz) ossza meg a levonható és a le nem vonható áfát. Fontos, hogy az adóalanynak nem kötelező élnie ezzel a lehetőséggel, azaz amennyiben - a tételes elkülönítés alkalmazhatóságának hiányában - úgy dönt, hogy nem kíván a saját maga által kidolgozott módszer szerint "arányszámot" képezni, akkor az alábbiakban ismertetésre kerülő c) pontban foglaltaknak megfelelően, az Áfa törvény 5. számú melléklete szerint meghatározott arányosítási képletet alkalmazhatja.
Abban az esetben viszont, ha az adóalany úgy dönt, hogy a tételes elkülönítés alá nem vonható beszerzéseinek áfa-tartalmát a saját maga által kidolgozott módszer szerinti aránnyal osztja meg levonható és le nem vonható részre, akkor ügyelnie kell arra, hogy a kidolgozott módszer reális eredményre vezessen a levonható és a le nem vonható adó arányának meghatározása során.
Fontos továbbá, hogy az adóalany által kidolgozott reális módszer főszabályként bevétel alapú nem lehet, hiszen az Áfa törvény 5. számú melléklete bevétel alapon határozza meg az alkalmazandó arányszámot, ezért amennyiben az adóalany bevételi adatok alapján kíván arányosítani, akkor azt az 5. számú mellékletben ismertetett szabályok szerint teheti meg.
c) Amennyiben az adóalany a levonható és a le nem vonható áfa összegét a tételes elkülönítés szabályai szerint megosztani nem tudja, továbbá nem tud, vagy nem kíván a b) pontban ismertetett megoldással élni, akkor a levonható és a le nem vonható áfát az Áfa törvény 5. számú mellékletében foglalt arányosítási képlettel kell meghatároznia.
A fentieken túl az is hangsúlyozandó, hogy a három módszer egymás mellett is használható a következők szerint. Minden olyan beszerzés áfa-tartalmát, amelyet a tételes elkülönítés szabályainak alkalmazásával nem lehet egyértelműen vagy az adólevonásra jogosító, vagy az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez besorolni, arányosítani szükséges. Az arányosítás során lehetőség van arra, hogy azon beszerzések áfa-tartalmát, amelyek olyan vegyes tevékenységhez kapcsolódnak, amelyre vonatkozóan az adóalany saját maga által kialakított "arányszámot" képzett, ezen arányszám alkalmazásával ossza meg az adóalany, az egyéb olyan beszerzések áfa-tartalmát pedig, amelyek olyan vegyes tevékenység során kerülnek hasznosításra, amelyre vonatkozóan az adóalany nem tud, vagy nem kíván élni a saját maga által kialakított "arányszám" alkalmazásának lehetőségével, az Áfa törvény 5. számú melléklete szerinti szabályok alkalmazásával bontsa meg levonható és le nem vonható részre.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227305435]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.