32/2009. Számviteli kérdés

644/2010/Szt. 153. § (1) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. §-ának (1) bekezdése, 154. §-ának (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) mellett letétbe helyezésre, illetve közzétételre kerülő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozatot is. Nyilvánvaló, hogy ez a határozat csak akkor lesz érvényes, ha azt a társaság legfőbb szerve, a közgyűlés, a taggyűlés - ilyen ...

32/2009. Számviteli kérdés
644/2010/Szt. 153. § (1) bek./ISZ
A számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételekor az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan minden esetben külön határozatot kell a legfőbb szervnek hoznia? A beszámolót jóváhagyó, legfőbb szerv által hozott határozat megelőzi vagy követi az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. §-ának (1) bekezdése, 154. §-ának (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) mellett letétbe helyezésre, illetve közzétételre kerülő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozatot is. Nyilvánvaló, hogy ez a határozat csak akkor lesz érvényes, ha azt a társaság legfőbb szerve, a közgyűlés, a taggyűlés - ilyen tartalommal - hozta meg. Vitatható ugyanakkor az a vélemény, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a számviteli beszámolónak a közgyűlés, a taggyűlés elé terjesztése előtt kell meghozni.
A számviteli beszámolót a társaság ügyvezetése készíti el és terjeszti elő elfogadásra a legfőbb szerv elé. A legfőbb szerv jogosult arra - ha indokolt -, hogy a számviteli beszámolóban szereplő értékadatokat (beleértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot is) megváltoztassa, a kiegészítő mellékletet módosítsa és a megváltoztatott, módosított adatoknak megfelelően hozza meg a számviteli beszámoló elfogadására vonatkozó határozatát. A számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg azonban dönteni kell arról is, hogy a már elfogadott beszámolóban szereplő adózott eredmény felhasználása milyen jogcímen, milyen összegben történjen, vagy az változatlan összegben kerüljön majd az eredménytartalékba (mint mérleg szerinti eredmény). Erről - természetesen - külön határozat is rendelkezhet.
A számviteli beszámolónak a legfőbb szerv általi elfogadása és az abban szereplő adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozatala csak egyidejűleg történhet, ezen döntéseket egymástól elválasztani nem lehet. (Nem lehet az adózott eredményt addig felhasználni, amíg a számviteli beszámolóban szereplő adózott eredményt nem fogadták el, illetve nem lehet a számviteli beszámolót addig elfogadni, amíg az adózott eredmény felhasználásáról nem döntöttek.)
A leírtakból következően nem határozható meg a szóban forgó határozatok meghozatala során olyan fontossági sorrend, amely szerint elsőként külön határozatban kell rendelkezni az adózott eredmény felhasználásáról, majd ezen határozat alapján véglegesíteni a számviteli beszámolót és azt külön határozatban elfogadni. (Itt jegyezzük meg, a számviteli beszámoló elfogadása nemcsak attól függ, hogy döntöttek-e az adózott eredmény felhasználásáról!)
Nem ellentétes a számviteli törvény hivatkozott előírásaival tehát az, ha a legfőbb szerv egyetlen napirendi pont keretében hoz olyan határozatot, amelyben a számviteli beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról is határoznak, és ezt a határozatot tekintik olyannak, amelyet a válasz elején hivatkozott előírások szerint, mint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot kell nyilvánosságra hozni. Ha egy határozatot hoznak, akkor annak szükséges az adózott eredmény felhasználásának jogcímét és összegét (vagy az adózott eredmény változatlanul hagyásának tényét) is tartalmaznia.
[2000. évi C. törvény 153. § (1) bek., 154. § (1) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.