adozona.hu
BH 2025.5.118
BH 2025.5.118
I. Amennyiben a másodfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet több okból is alaptalannak ítéli és ezért elutasítja, a felülvizsgálatot kérő kérelmezőnek ahhoz, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat valamennyi - a végzés szerint a kérelmet megalapozatlanná tevő - indokát cáfolnia kell. II. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésének oka - az elbírálásához szükséges valamennyi tényre és
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezett a Törvényszék által nyilvántartott szövetség.
[2] A kérelmezett alapszabályának 52.1. pontja szerint a tagfelvétel megtagadható az a)-e) alpontokban megnevezett okok bármelyikének fennállása esetén. Ilyenként nevezi meg az e) alpont azt az esetet, ha a felvételt kérő sérti vagy sértheti a magyar baromfitermelők érdekeit, piaci pozícióit.
[3] A kérelmező tagfelvételi kérelmét a kérelmezett elnöksége 2023. március 27-én elutasította. A kérelmező a döntéssel szemben fellebbez...
BH 2025.5.118 I. Amennyiben a másodfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet több okból is alaptalannak ítéli és ezért elutasítja, a felülvizsgálatot kérő kérelmezőnek ahhoz, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat valamennyi - a végzés szerint a kérelmet megalapozatlanná tevő - indokát cáfolnia kell.
II. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésének oka - az elbírálásához szükséges valamennyi tényre és adatra kiterjedően - az eljárás során nem változtatható meg [2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 71/C. § (1) bek. d) pont, 71/E. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezett a Törvényszék által nyilvántartott szövetség.[2] A kérelmezett alapszabályának 52.1. pontja szerint a tagfelvétel megtagadható az a)-e) alpontokban megnevezett okok bármelyikének fennállása esetén. Ilyenként nevezi meg az e) alpont azt az esetet, ha a felvételt kérő sérti vagy sértheti a magyar baromfitermelők érdekeit, piaci pozícióit.
[3] A kérelmező tagfelvételi kérelmét a kérelmezett elnöksége 2023. március 27-én elutasította. A kérelmező a döntéssel szemben fellebbezést nyújtott be, melyet a kérelmezett küldöttgyűlése elutasított.
A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme
[4] A kérelmező 2023. március 30-án törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet terjesztett elő, melyben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/C. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérte kötelezni a kérelmezett elnökségét a tagfelvételi kérelme pozitív elbírálására.[5] A kérelmezett védekezése a kérelem elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet - a megjelölt jogsértés hiánya miatt - elutasította.[7] A végzés indokolása szerint a kérelmezett alapszabályának 4., 49.1., 52.1. pontjaiból kitűnően az 52.1.e) pontban rögzített kizáró ok mérlegelési jogkört ad a kérelmezett elnökségének a tagfelvétellel kapcsolatos döntés során, akkor is, ha a 4. pontban írt feltételek teljesülnek. A szervezet mérlegelési jogkörben hozott döntését viszont a bíróság nem mérlegelhette felül. Ezért a kérelmező tagfelvételi kérelmének elutasítása az alapszabály 52.1.e) pontja alapján nem jogsértő.
[8] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[9] A jogerős végzés indokolása szerint a kérelmezett autonómiával rendelkező olyan szervezet, amely a jogszabályi keretek között meghatározhatta alapszabályában a taggá válás feltételeit. A vizsgált alapszabály 52.1.e) pontja a jogszabályi felhatalmazás alapján biztosít mérlegelési lehetőséget a kérelmezettnek a tagfelvétel kapcsán. Miután a tagfelvétel mérlegelési jogkörön is alapuló döntés, a tagfelvételi kérelem elutasítása nem tekinthető a kérelmezett törvényes működését megkérdőjelező és törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülménynek.
[10] A másodfokú bíróság abból, hogy a tagfelvétel a kérelmezett diszkrecionális döntésére tartozó kérdés, egyben arra is következtetett, hogy nem volt helye a kérelmezett kérelem szerint kötelezésének a kérelmező tagként való felvételére. A törvényességi felügyeleti eljárás és a törvényességi felügyeleti intézkedés nem irányulhat a szervezet arra történő utasítására, hogy egy konkrét tagjelölt tagfelvételi kérelmét miként bíráljon el. Ezért a kérelmező által kért döntés nem fogadható el a törvényes működés bíróság általi helyreállításaként a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése szerint.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozatottal a kérelmezett kötelezését kérte új határozat hozatalára, a kérelmezett tagfelvételi kérelmének pozitív elbírálására.[12] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe, a Pp. 346. § (5) bekezdésébe, továbbá a Cnytv. 71/C. § (1) bekezdés d) pontjába és a 71/G. § (2) bekezdés b) pontjába ütközően jogszabálysértő.
[13] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok kirívóan okszerűtlen mérlegeléssel, ezáltal tévesen értelmezték a kérelmezett alapszabályának 52.1.e) pontját a tagfelvétel megtagadásával kapcsolatban. Kiemelte, hogy a kérelmezett szakmaközi szervezet, ilyenként - az alapszabály 49.1. pontja szerint - nyitott szervezet, tagjai lehetnek az ágazati szakmai szövetségek a belépési nyilatkozat benyújtásával, amennyiben a szervezet alapszabályát magukra nézve kötelezőnek ismerik el és vállalják a regisztrációs díj, valamint a szolgáltatási díj megfizetését. A taggá váláshoz előírt feltételeket teljesítette, ugyanis szakmai szövetség, melynek tagjai baromfitenyésztést végeznek.
[14] Hangsúlyozta, hogy az alapszabály 52.1. pontja taxatív, illetve hogy az ott írt okokkal kapcsolatos jogkör nem gyakorolható visszaélésszerűen. Az alapszabály 52.1. pontja alapján csak akkor tagadható meg a tagfelvétel, ha az ok konkrét bizonyítékokkal alátámasztott. Nem fogadható el ilyennek a kérelmezett tagfelvételt megtagadó elnökségi határozata és az azt jóváhagyó küldöttgyűlési határozat, mivel nem jelölnek meg konkrét bizonyítékot és konkrét indokát sem adják annak, hogy a kérelmező mivel sérti vagy sértheti a magyar termelők érdekeit. Az alapszabály 52.1.e) pontja szerinti megtagadási ok akkor lenne jogszerűen figyelembe vehető, ha megjelölésre került volna az erről szóló határozatban, hogy konkrétan milyen nyilatkozatok és milyen konkrét cselekmények formájában valósult meg a kérelmező vezetője részéről a terhére írt támadás, és hogy az mennyiben sérti, vagy sértheti a kistermelők érdekeit vagy piaci pozícióit.
[15] Kitért arra is, hogy jelenleg nagyobb részt integrátor cégek vezetői irányítják a kérelmezettet, ezért más kistermelők érdekeinek megfelel a taggá válása.
[16] Álláspontja szerint az elsőfokú és a másodfokú végzés indokolása az elnökségi határozatban megjelölt tagfelvételi kérelmet elutasító ok tekintetében kirívóan okszerűtlen, sérti a Pp. 279. § (1) bekezdésében és a 346. § (5) bekezdésében, továbbá Kúria Pfv.20.168/2021/13. számú határozatában, egyben a Cnytv. 71/C. § (1) bekezdés d) pontjában és a 71/G. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
[17] A kérelmezett - nyilatkozatának tartalma szerint - a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte. Egyetértett annak indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[18] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátain belül vizsgálta felül, és a kérelmező által megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[19] A Kúria a felülvizsgálati eljárás lényegét és korlátait illetően - egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázáshoz - előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása az ügy érdemében hozott jogerős határozattal befejezett eljárásnak. A felülvizsgálat a jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből nemcsak az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, de következik az is, hogy a Kúria felülbírálati jogkörét az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a törvényes határidőben érkezett perorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértések, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérés vizsgálatával gyakorolhatja, amennyiben a felülvizsgálati kérelem hivatkozásai megfelelnek a Pp. következőkben ismertetett követelményeinek [Pp. 406. § (1) bekezdés, 413. § (1) bekezdés].
[20] A jogerős határozat több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés megnevezése, egymással összhangban a megsértett konkrét jogszabályhellyel az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértés megjelölése, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokai ismertetése, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja, végül a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet - vonatkozó részében - a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló határidőn belül kell rendelkeznie. A felülvizsgálatot kérő félnek az általa hivatkozott jogszabálysértéssel összefüggésben a megsértett jogszabályhelyet konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának.
[21] A fentiekből következő alapvető elvárás egyben a felülvizsgálati kérelemmel szemben - érdemi elbírálásához és eredményességéhez -, hogy hivatkozásai a fenti tartalommal megfeleltethetők legyenek a jogerős határozatnak: a felülvizsgálatot kérő félnek a felülvizsgálni kért határozat indokaival, érveivel szemben, azok cáfolatára kell az ellenérveit megfogalmaznia. A jogerős határozat abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem, vagy úgy támad, hogy kérelme az adott körben nem rendelkezik maradéktalanul a Pp.-ben előírt tartalmi elemekkel, nem bírálható felül a felülvizsgálati eljárásban.
[22] Jelen ügyben a másodfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy két ok is kizárta a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelemben állított jogsértés orvoslását az adott eljárás keretei között: az egyik ilyen ok a kérelmezett belső - védett - autonómiájából következő, a bíróság által felül nem vizsgálható diszkrecionális jogkör a tagfelvételről való döntés során [alapszabály 52.1.e) pont]; a másik ide vezető körülményt pedig a kérelmező által kért jogvédelem iránya, az általa megfogalmazott petitum hibája jelenti [Cnytv. 71/G. § (2) bekezdés].
[23] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a tagfelvételről mérlegelési jogkörben hozott döntés nem vetheti fel a kérelmezett működésének nem törvényes, ezáltal törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó jellegét, és ugyancsak a vizsgált jogkör sajátossága (a mérlegelés) zárta ki a a kérelmezett kötelezését a tagfelvétel mikénti elbírálására.
[24] A felülvizsgálati eljárás már ismertetett szabályai szerint ezért a kérelmezőnek ahhoz, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat mindkét - a végzés szerint a kérelmet megalapozatlanná tevő - indokát cáfolnia kellett.
[25] A felülvizsgálati kérelem azonban egyáltalán nem tartalmaz ellenérveket a jogerős végzés előzőekben összefoglalt indokai közül a másodikkal szemben: a kérelmező nem támadta a felülvizsgálati eljárásban a jogerős végzést abban a részében, amelyet a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem meg nem engedett iránya miatt talált megalapozatlannak. A jogerős végzés felülvizsgálattal nem érintett tartalmát irányadónak kellett tekinteni a felülvizsgálati eljárásban, ami azt is jelentette, hogy a felülvizsgálati kérelem ebben jelentkező tartalmi hiányossága mindenképpen kizárta annak eredményességét.
[26] A Kúria rámutat a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadott indokát tekintve a következőkre is.
[27] A kérelmező alaptalanul hivatkozott a bizonyítékértékelés okszerűtlenségére és a Pp. emiatt megjelölt rendelkezéseiből [279. § (1) bekezdés, 346. § (5) bekezdés], azokkal logikai összefüggésben a Cnytv. rendelkezéseinek állított sérelmére.
[28] A másodfokú bíróság támadott jogi álláspontja a kérelmezett alapszabályának 52.1.e) pontjával kapcsolatosan ugyanis nem bizonyítékokat értékelő munka eredménye. A másodfokú bíróság az alapszabály tartalmát az iratokkal összhangban - az írásban rögzített tartalommal egyezően - vette figyelembe, attól eltérőt a felülvizsgálati kérelem sem állított.
[29] A Kúria kiemeli, annak megítélése, hogy a vizsgált körben milyen feltételekkel illet meg egy szövetséget a tagfelvételi kérelem elutasításának joga, és hogy mérlegelhető szempontok esetén a bíróság a szervezet döntésének törvényességét kontrollálhatja-e, nem bizonyítékértékelés, nem a bizonyítás eredményének mérlegeléséhez tartozik (Pp. 279. §), hanem alapvetően az adott szervezet jogállásából, a rá vonatkozó anyagi jogszabályokból és a konkrét bírósági nemperes eljárás törvényes kereteinek értelmezéséből levont következtetés.
[30] A másodfokú bíróság által helyesen, az írásos tartalommal egyezően értékelt alapszabály tartalmának jogi minősítésén alapul az a következtetése, hogy a vizsgált alapszabályi rendelkezés [52.1.e) pont] mikénti alkalmazása a kérelmezett diszkrecionális jogát jelenti a tagfelvétel elbírálása során, amelynek a bíróság általi törvényességi felülvizsgálata kizárt. A felülvizsgálati kérelemnek nincs a felülvizsgálni kért határozat e jogi indokának megfeleltethető tartalma: a kérelmező nem érvelt a vonatkozó anyagi jogi rendelkezések [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) konkrét szabályának] megjelölésével a kérelmezett szervezet - álláspontja szerint - helyesen értelmezett jogállásával, működésével, és a nemperes törvényességi felügyeleti eljárás így irányadó, de a másodfokú bíróság által meghatározottól eltérő kereteivel, végeredményében pedig a tagfelvétel során hozott határozat emiatt megengedett bírósági kontrolljával.
[31] Ezért alaptalan a Kúria megítélése szerint az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás [Pp. 346. § (5) bekezdés] a bizonyítékok mikénti, a kérelmező álláspontja szerint okszerűtlen értékelése miatt, és nem merül fel a bizonyítékok felülvizsgálati eljárásban kivételes felülmérlegelésének lehetősége sem, amellyel összefüggésben a felülvizsgálati kérelem hivatkozott a Kúria Pfv.20.168/2021/13. számú határozatára. A Kúria utal az Alkotmánybíróság gyakorlatára is, amely szerint az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye azt a minimális elvárást fogalmazza meg a bírói döntésekkel szemben, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kell kellő alapossággal megvizsgálja, valamint annak értékeléséről határozatában számot adnia. Az indokolt döntéshez való jog viszont nem jelenti azt, hogy az ügyben eljáró bíróságot a felek valamennyi érvelése tekintetében részletes indokolási kötelezettség terhelné [7/2013. (III. 1.) AB határozat].
[32] A Kúria rámutat a felülvizsgálati kérelem további hivatkozása tárgyában (a tagfelvételi kérelem egyedül jogszerű, indokolt határozattal való elutasítása, illetve ellenkező döntés esetén a joggal való visszaélés), hogy mindez nem volt tárgya sem az első-, sem a másodfokú határozatnak, ami a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat jellegéből következően, a felülvizsgálati eljárás már ismertetett korlátai miatt kizárta a felvetett kérdés elsőként történő érdemi vizsgálatát a felülvizsgálati eljárásban. A felülvizsgálati eljárás szabályain túl a felülvizsgálati kérelem vizsgálatát ebben a részében a Cnytv. külön rendelkezése is kizárja. Mivel a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását nem a tagfelvétel mikénti elutasítása miatt kérte, hanem - a tagfelvételi eljárás álláspontja szerint meg nem engedett felfüggesztése mellett - abban állította és kérte orvosolni a jogsértést, hogy tagfelvételét annak ellenére, hogy a taggá válás mindegyik feltételét teljesítette, a kérelmezett jogsértő módon megtagadta. A kérelem előterjesztésének így megjelölt oka - az elbírálásához szükséges valamennyi tényre és adatra kiterjedően - rögzült az eljárásban, utóbb már nem volt megváltoztatható [Cnytv. 71/E. § (3) bekezdés].
[33] A felülvizsgálati kérelem előzőekben részletezett további tartalmi hiányossága - az, hogy a kérelmező nem hivatkozott olyan jogszabálysértésre, amely megfeleltethető lett volna a jogerős végzés indokainak - kizárta a jogerős végzés jogszabálysértő jellegének megállapítását a támadott indokot illetően is.
[34] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.III.20.681/2024/5.)