adozona.hu
BH 2025.5.117
BH 2025.5.117
Civil szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárásban a bizonyítási eszközök igénybevétele szűk körben, kizárólag az okiratokra terjedően megengedett. Az a további törvényi rendelkezés, amely az ügyben érintettek személyes meghallgatásának lehetőségét teremti meg, és lehetővé teszi, hogy a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás alá vont szervezet képviselőjét, tagját, valamint kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt is személyesen meghallgassa vagy őket írásban nyilatkoztassa, ne
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezett a Törvényszék által nyilvántartott civil szervezet. A kérelmező a kérelmezett tagja.
[2] A kérelmező 2023. április 19-én kérelmet terjesztett elő törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt, amelyben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/G. § (2) bekezdés c) pontja alapján a kérelmezett szervezet közgyűlésének összehívását kérte elnök és intézőbizotts...
BH 2025.5.117 Civil szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárásban a bizonyítási eszközök igénybevétele szűk körben, kizárólag az okiratokra terjedően megengedett. Az a további törvényi rendelkezés, amely az ügyben érintettek személyes meghallgatásának lehetőségét teremti meg, és lehetővé teszi, hogy a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás alá vont szervezet képviselőjét, tagját, valamint kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt is személyesen meghallgassa vagy őket írásban nyilatkoztassa, nem a bizonyítás elrendelésére vonatkozó rendelkezés, hanem annak szabálya, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban - kérelemre indult eljárás esetén annak kontradiktórius jellegének is megfelelően - biztosított legyen valamennyi fél számára, hogy előadhassa az álláspontját [2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 71/A. §, 71/G. § (2)].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezett a Törvényszék által nyilvántartott civil szervezet. A kérelmező a kérelmezett tagja.A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme
[2] A kérelmező 2023. április 19-én kérelmet terjesztett elő törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt, amelyben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/G. § (2) bekezdés c) pontja alapján a kérelmezett szervezet közgyűlésének összehívását kérte elnök és intézőbizottság megválasztása érdekében.[3] A kérelmezett vitatta az állított törvénysértő állapot fennállását és az eljárás megszüntetését kérte.
Az első- és a másodfokú határozat
[4] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet a Cnytv. 71/E. § (4) bekezdés alapján elutasította, mivel álláspontja szerint a kérelmező nem bizonyította sem azt, hogy a tisztségviselők lemondása 2022. februárban szóban vagy írásban címzett nyilatkozatként, az arra jogosult döntéshozó szerv előtt megtörtént, sem pedig a 2022. május 4-ére összehívott közgyűlés szabályszerű megtartásának tényét, ezáltal a lemondásnak a közgyűlésen való megtételét.[5] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 389. §-a és 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
[6] A másodfokú bíróság indokolásában a Cnytv. 71/A. § (3) bekezdése alapján rögzítette, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban - eltérően a Pp. bizonyítási szabályaitól - kizárólag okirati bizonyításnak és az érintettek, azaz a kérelmező és a kérelmezett szervezet képviselője meghallgatásának van helye, ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan mellőzte a kérelmező által indítványozott tanúbizonyítás elrendelését.
[7] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékértékelő munkájával is. Kiemelte, hogy a lemondások hatályosulásához arra lett volna szükség, hogy a közgyűléshez intézetten történjen, azonban sem a gazdatüntetésen tett nyilatkozatok, sem a Termék Tanács honlapján fellelhető adatok nem tekinthetők a kérelmezett alapszabályának, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (3) bekezdésének megfelelő, a kérelmezett döntéshozó szervéhez intézett, címzett lemondó nyilatkozatnak.
[8] A 2022. május 4-i közgyűlés állított megtartását és határozatképességét, az ott tett jognyilatkozatokat és határozatokat a kérelmezőnek okirattal - és nem az általa kért tanúbizonyítással - kellett volna igazolnia. Kétséget kizáró okiratok hiányában az elsőfokú bíróság megalapozottan vonta le következtetését, miszerint a 2022. május 4-i közgyűlés szabályszerű megtartása, ezáltal a kérelmező által hivatkozott lemondások megtétele nem volt megállapítható az ügyben.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.[10] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Pp. 276. § (1) és (5) bekezdésébe, valamint a Cnytv. 71/A. § (3) bekezdésébe és 71/G. § (2) bekezdés c) pontjába ütközően jogszabálysértő.
[11] Fenntartotta, hogy a kérelmezett korábbi intézőbizottsága a lemondási szándék 2022. február 4-i bejelentését követően a lemondást megerősítette a 2022. május 4-i - megnyitott és határozatképesnek nyilvánított - közgyűlésen. Mivel a lemondás megtételét az alapszabály sem köti alakisághoz, elfogadást sem igényel, az alapszabály egyedül azt írtja elő, hogy a közgyűlés felé történjen, megtörtént az intézőbizottsági tagok és a szövetség elnökének lemondása. A kérelmezett működése törvényellenessé vált.
[12] A kérelmezett intézőbizottságának lemondására okirati bizonyíték nem állt rendelkezésre, ezért kérte a közgyűlésen jelen volt nyolc tag - egyben az ügyben érintettnek minősülő személyek - meghallgatását tanúként. Álláspontja szerint a Cnytv. 71/A. § (3) bekezdésének sérelméhez vezetett, hogy a törvény - az eljárt bíróságok álláspontjától eltérően - nem zárja ki a tanúbizonyítást: csak meghatározza azokat a konkrét személyeket, akik meghallgathatók. Ezen felül a törvény nem korlátozza az ügyben érintett személy fogalmát a felek személyére, ezért érintettnek minősülnek és meghallgathatók a kérelmezett közgyűlésén megjelent tagok. Hangsúlyozta, hogy a Cnytv. vizsgált szabálya kifejezetten nevesíti is - ezáltal egyértelműen lehetővé teszi - a szervezet tagjának személyes meghallgatását a törvényességi felügyeleti eljárásban.
[13] Az elsőfokú bíróságnak fel kellett ismernie a meghallgatni kért személyek tagi mivoltát, így meghallgatásuk lehetőségét, ha pedig aggálya volt ezzel kapcsolatban, nyilatkoztatnia kellett volna a kérelmezőt. A fellebbezésében pedig már kifejezetten hivatkozott arra, hogy a meghallgatni kért személyek a kérelmezett tagjai.
[14] Mindebből következően az eljárt bíróságok jogszabálysértően mellőzték a törvény szerint lehetséges és az ügy eldöntése szempontjából szükséges bizonyítás lefolytatását, és az emiatt hiányos tényállás alapján tévesen következtettek arra, hogy 2022. május 4-én nem került sor a kérelmezett közgyűlésének megtartására, ott az intézőbizottság tagjai részéről a tisztségükről való lemondás bejelentésére. A tényállás téves megállapítása következtében a jogerős végzés a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdés c) pontjának megsértésével utasította el a kérelmezőnek a közgyűlés bíróság általi összehívására vonatkozó kérelmét.
[15] A kérelmezett - nyilatkozatának tartalma szerint - a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte. Egyetértett annak indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátain belül vizsgálta felül, és a kérelmező által megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[17] A Kúria a felülvizsgálati eljárás lényegét és korlátait illetően - egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázáshoz - leszögezi, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása az ügy érdemében hozott jogerős határozattal befejezett eljárásnak. A felülvizsgálat a jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből nemcsak az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, de az is következik, hogy a Kúria felülbírálati jogkörét az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a törvényes határidőben érkezett perorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértések, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérés vizsgálatával gyakorolhatja, amennyiben a felülvizsgálati kérelem hivatkozásai megfelelnek a Pp. további, a felülvizsgálati kérelem tartalmával szemben megfogalmazott követelményeinek [Pp. 406. § (1) bekezdés, 413. § (1) bekezdés].
[18] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében egymással logikai összefüggésben állította a Cnytv. és a Pp. több megjelölt rendelkezésének sérelmét: a Cnytv. 71/A. § (3) bekezdése szabályozási tartalmának álláspontja szerint téves meghatározását, ebből eredően a bizonyítási eljárás hiányosságát [Pp. 276. § (1) és (5) bekezdés], és az előzőekből következően egyúttal azt, hogy megalapozatlan a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdés c) pontjára alapított kérelem érdemi elbírálása és annak elutasítása.
[19] Hangsúlyozta, a Cnytv. 71/A. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés azt mondja ki, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak okirati bizonyításnak és az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. A törvényhely ehhez kapcsolódóan rögzíti azt is, hogy a bizonyítás során a bíróság a szervezet képviselőjét, tagját, továbbá kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet.
[20] A Cnytv. fenti rendelkezése a civil szervezetek vonatkozásában egységes nemperes eljárásként 2017. március 1-jével intézményesített törvényességi felügyeleti eljárás egyik szabálya, amellyel a jogalkotó - a 2016. évi CLXXIX. törvényhez fűzött indokolásból is kitűnően - a modellszabályozásnak tekintett cégtörvényességi szabályokat vette át. A jogalkotó figyelembe vette a cégtörvényességi eljárások általános szabályai mellett a cégeljárás speciális szabályait és gyakorlati tapasztalatait is.
[21] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) megfelelő szabálya [Ctv. 72. § (3) bekezdés] a Cnytv. vizsgált rendelkezésével egyezően kimondja, hogy törvényességi felügyeleti eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. A cégügyekben régóta érvényesülő elvek szerint ügyben érintettek maguk a felek. A cég tagjának ügybeli érintettsége és személyes meghallgatásának ebből következő lehetősége azokban a kivételes esetekben merül fel, amikor a cégbíróságnak magával a taggal szemben van hatásköre törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására és a taggal szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására. (Törvényben nevesített példa erre, ha a minősített befolyásszerző elmulasztja a bejelentési kötelezettségét [Ptk. 3:324. § (1) bekezdés, Ctv. 81. § (5) bekezdés].)
[22] A Kúria kiemeli, hogy a civil szervezetekkel szemben lehetséges törvényességi felügyeleti nemperes eljárás 2017. március 1-jétől hatályos szabályozásával a jogalkotó célja a gyors és hatékony bírósági fellépés biztosítása volt. Ennek nyilvánvaló szabályozási eszköze a bizonyítási eljárás ismertetett szabálya.
[23] Mindebből következően a Cnytv. vizsgált 71/A. § (3) bekezdése - a Ctv. mintaként szolgáló szabályozásával megegyezően - a Pp.-ben nevesített bizonyítási eszközök igénybevételét szűk körben, kizárólag az okiratokra terjedően engedi meg törvényességi felügyeleti eljárásban.
[24] A Cnytv. 71/A. § (3) bekezdésében az a további rendelkezés, amely az ügyben érintettek személyes meghallgatásának lehetőségét teremti meg, és lehetővé teszi, hogy a bíróság az eljárás alá vont szervezet képviselőjét, tagját, valamint kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt is személyesen meghallgassa vagy őket írásban nyilatkoztassa, nem további bizonyítási eszközt nevesítő szabály. A törvény mindezzel az eljárásban félként eljáró személyek (az eljárás alá vont szervezet, kérelemre indult eljárás esetén pedig még a kérelmező) nyilatkozatainak megtételét garantálja, amelyet a bíróság döntésétől függően tehetnek meg személyes meghallgatás keretében vagy írásban.
[25] A Cnytv. vizsgált szabálya mindezzel nem bontja meg a Pp. intézményi kereteit: a fél személyes meghallgatásának eljárásjogi szabályával (Pp. 230. §) összhangban rögzíti a személyes meghallgatás lehetséges alanyi körét törvényességi felügyeleti eljárásban - ide tartoznak a felek {hivatalból indult eljárás esetén a szervezet [Cnytv. 71/D. § (3) bekezdés], kérelemre indult eljárásban a kérelmezett szervezet és a kérelmező [Cnytv. 71/E. § (7) bekezdés]} és törvényes képviselőik, illetve adott esetben a kérelmezett tagja -; a Pp.-vel összhangban áll annak rögzítése is a Cnytv.-ben, hogy a személyes meghallgatás törvényes alternatívája a felek nyilatkozatainak, tényállításainak írásos megtétele.
[26] A kérelmező álláspontjától eltérően tehát a Cnytv. 71/A. § (3) bekezdésében az ügyben érintettek személyes meghallgatására vonatkozó tartalom nem bizonyítás elrendelésére vonatkozó rendelkezés, hanem annak szabálya, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban - kérelemre indult eljárás esetén az eljárás kontradiktórius jellegének is megfelelően - biztosított legyen az, hogy valamennyi fél előadhassa álláspontját.
[27] Azt pedig, hogy a felek tényállításainak tisztázása érdekében a bíróság a feleket személyesen hallgatja-e meg vagy elegendőnek tartja őket írásban kötelezni nyilatkozataik megtételére a szükséges körben, az adott ügy sajátosságai határozzák meg, melyeket a bíróság mérlegel. (Jelen ügyben a személyes meghallgatás előzőeknek megfeleltethető hibáját és elmaradását - vagyis azt, hogy a felek bármelyike nem tehette volna meg az ügyre tartozó releváns nyilatkozatait - a felülvizsgálati kérelem nem állította).
[28] Mindebből következően az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül alkalmazták a Cnytv. 71/A. §-ának (3) bekezdését és mellőzték a kérelmező által indítványozott, de az adott eljárásban meg nem engedett tanúbizonyítást. Az előzőek miatt megalapozatlan a felülvizsgálati kérelem a Pp. 276. § (1) és (5) bekezdésére, valamint a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdés c) pontjára alapított részében is.
[29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.III.20.676/2024/4.)