adozona.hu
BH 2025.5.113
BH 2025.5.113
A tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt postai küldeménynek a címzett részére a címhelyen történő szabályszerű kézbesítéséhez három feltételnek, a címzett személyazonossága és átvételi jogosultsága igazolásának, valamint részéről az erre szolgáló okiraton az átvétel megfelelő elismerésének kell teljesülnie. A Posta rendelet eltérő rendelkezése hiányában igazolni kell ugyan a címhelyen történő kézbesítés során a címzett személyazonosságát és átvételi jogosultságát, magán
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós és az X. Nyrt. között 2012. december 3-án kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján a pénzintézet 7 330 000 forint összegű kölcsönt nyújtott az adós részére.
[2] Az adós tartozásáért 80% mértékben az Y. Zrt. készfizető kezességet vállalt. További biztosítékát képezte a szerződésnek az alperesek által vállalt készfizető kezesség az X. Nyrt. és az alperesek között 2012. december 3-án létrejött kezességvállalási megállapodás szerint.
[3] Az adós a kölcsönszerződésből eredő, a k...
BH 2025.5.113 A tértivevény többletszolgáltatással feladott könyvelt postai küldeménynek a címzett részére a címhelyen történő szabályszerű kézbesítéséhez három feltételnek, a címzett személyazonossága és átvételi jogosultsága igazolásának, valamint részéről az erre szolgáló okiraton az átvétel megfelelő elismerésének kell teljesülnie. A Posta rendelet eltérő rendelkezése hiányában igazolni kell ugyan a címhelyen történő kézbesítés során a címzett személyazonosságát és átvételi jogosultságát, magán a kézbesítési okiraton (tértivevényen) azonban a küldemény átadásának igazolása során a címzett saját kezű aláírását és olvasható nevét kell rögzíteni egyedül. Az átvétel jogcímét, a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát viszont nem [2012. évi CLIX. törvény (Posta tv) 41. § (8) bek.; 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (Posta rendelet) 22. § (5) bek. a) pont, (5b) bek., 32/A. § b) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós és az X. Nyrt. között 2012. december 3-án kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján a pénzintézet 7 330 000 forint összegű kölcsönt nyújtott az adós részére.[2] Az adós tartozásáért 80% mértékben az Y. Zrt. készfizető kezességet vállalt. További biztosítékát képezte a szerződésnek az alperesek által vállalt készfizető kezesség az X. Nyrt. és az alperesek között 2012. december 3-án létrejött kezességvállalási megállapodás szerint.
[3] Az adós a kölcsönszerződésből eredő, a kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, ezért az X. Nyrt. 2015. április 3-án azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést. A lejárttá tett teljes tartozás összege 4 586 582 forint volt.
[4] Az Y. Zrt. - kezességvállalására tekintettel - 2015. május 15-én 3 663 651 forintot megfizetett az X. Nyrt. részére. Ezt követően, 2015. június 8-án a pénzintézet a szerződésből fennmaradt követelését a Z. Zrt.-re engedményezte azzal, hogy a 2015. május 31-én fennálló teljes tartozás 1 110 168 forint volt.
[5] A Z. Zrt. a 2015. november 25-én kelt okirattal arról tájékoztatta az I. rendű alperest, hogy a tartozás összege 1 186 293 forint, és hogy ez az okirat az utolsó fizetési felszólítás a jogi eljárás megindítását megelőzően. Az irat az I. rendű alperes részére 2015. december 7-én kézbesítésre került.
[6] Az Y. Zrt. megbízása alapján a kezesi helytállása folytán rá átszállt, az adóssal szemben fennálló 3 663 651 forint követelés érvényesítése során a 2015. május 31. és 2020. november 19. közötti időszakban szintén a Z. Zrt. járt el.
[7] A Z. Zrt. 2020. június hónapban levelet küldött az I. r. alperes lakcímére. A postai küldemény tértivevénye az I. r. alperes nevével ellátva, "posta" aláírással, 2020. július 1-jei kézbesítési időpont feltüntetésével érkezett vissza.
[8] A II. r. alperes részére a Z. Zrt. által mind saját nevében, mind az Y. Zrt. megbízásából küldött, 2018. november 5-én és 2020. június 19-én kelt fizetési felszólítások "nem kereste" postai jelzéssel érkeztek vissza a feladóhoz.
[9] 2020. november 19-én mind a Z. Zrt., mind az Y. Zrt. a felperesre engedményezte a perrel érintett kölcsönszerződéshez kapcsolódó követelését. Az engedményezésről az I. rendű alperest 2021. február 15-én értesítették.
A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme
[10] A felperes keresetében az alpereseket kezesként kérte kötelezni 4 766 007 forint tőke és járulékai egyetemleges megfizetésére kötelezni.[11] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték a felperes követelésének elévülése miatt. A szerződés létrejöttét, felmondásának körülményeit, a felperes követelésének összegét nem vitatták.
Az első- és a másodfokú határozat
[12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereset szerint marasztalta a II. rendű alperest, míg az I. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította.[13] Határozatának indokolása szerint azért következtetett az I. rendű alperessel szemben a kereseti követelés elévülése, mert a 2020. június 19-én kelt fizetési felszólítás I. rendű alperes részére való kézbesítését igazoló tértivevényen az I. rendű alperes aláírása nem szerepel, és azon nem került feltüntetésre az átvevő személyének személyi igazolvány száma sem. Erre figyelemmel nem állapítható meg, hogy a kézbesítő az átvevő személyét megfelelően ellenőrizte-e, és hogy a vizsgált fizetési felszólítást az I. rendű alperes megkapta. A bíróság következtetése szerint ezért a felperes követelése 2020. december 8-án elévült az I. rendű alperes vonatkozásában.
[14] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése szerint, annak helyes indokai alapján helybenhagyta.
[15] A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság anyagi pervezetés eredményeként rögzítette: megkeresésére a postai szolgáltató azt a tájékoztatást adta, hogy az ügyben vizsgált küldeményt nyilvántartási rendszere alapján az I. rendű alperes vette át 2020. július 1-jén, azonban a kézbesítés körülményei tekintetében további információval nem rendelkezik.
[16] A másodfokú bíróság következtetése szerint, mivel a tértivevényen az átvevő személyi igazolványa számának rögzítése nem történt meg, nem állapítható meg, hogy a 2020. június 19-én kelt okiratot 2020. július 1-jén valóban az I. rendű alperes vette át. A felperes ezáltal nem bizonyította kétséget kizáróan a 2020. június 19-én kelt felszólítás megérkezését az I. rendű alpereshez, így nem igazolta a hivatkozott fizetési felszólítás elévülést megszakító hatását.
[17] Értékelte a másodfokú bíróság azt is, hogy a perbeli tértivevényen lévő adatok szerint 37336012 iktatószámú küldeményt küldött meg a Z. Zrt. az I. rendű alperesnek, azonban ilyen iktatószámú iratot a felperes nem csatolt. Amennyiben a küldemény szabályszerű kézbesítése megállapítható lett volna, akkor sem lett volna megállapítható annak a felperes által állított tartalma.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, egyben a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjára, 409. § (2) bekezdés a) pontjára, 409. § (3) bekezdésére alapított felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az I. rendű alperes kereset szerinti marasztalását, másodlagosan az ügyben eljárt elsőfokú, harmadlagosan a másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[19] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 327. § (1) bekezdésébe, a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 41. § (8) bekezdésébe, a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Posta rendelet) 21. § (1) és (3) bekezdésébe, 22. § (3) bekezdésébe, 22. § (5) bekezdés a) pontjába, 32/A. § b) pontjába, a Pp. 342. § (1) és (3) bekezdésébe és 266. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Állította továbbá, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 346. § (5) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét megsértve tért el a Kúria Pfv.VI.20.934/2022/8., Pfv.II.20.843/2019/13. és Pfv.V.20.585/2023/5. számú döntéseitől.
[20] Előadta, hogy a vizsgált irat kézbesítésére vonatkozó jogszabályhelyek tértivevényes küldemény kézbesítésekor az átvevő személyazonosságának és az átvételi jogosultságának igazolását írták elő. Az átvételi jogosultság igazolására pedig a Posta rendelet 21. § (1) bekezdése szerint elegendő volt a szóbeli nyilatkozat is. A postai szolgáltató az I. rendű alperest szóbeli nyilatkozata alapján helyesen tekintette átvételre jogosultnak. A személyazonosságot igazoló okmány számának rögzítése pedig a Posta rendelet 21. § (3) bekezdése értelmében nem volt kötelező. A Posta rendelet 32/A. § b) pontjából következően jogosult volt a postai szolgáltató úgy kézbesíteni a küldeményt, hogy "aláírást az átvevőtől nem vesz fel". A kézbesítés a vizsgált tértivevény adatai szerint megvalósult: a postai szolgáltató a címhelyen megtalálta a kézbesítési kísérlet alkalmával az I. rendű alperest, aki szóban úgy nyilatkozott, hogy ő a címzett, amivel az átvételi jogosultságát igazoltnak kellett tekinteni. A címzett átvevő személyazonosságának igazolására szolgáló okirat számát és elnevezését nem kellett rögzíteni, és nem kellett felvenni a címzett aláírását sem. A kézbesítés időpontjában hatályos Posta rendelet 21. § (1) és (3) bekezdései, 32/A. § b) pontja alapján a szabályszerű kézbesítést igazolja az ügyben az F/11 alatt csatolt tértivevény: az tartalmazott valamennyi, a szabályszerű, címzett részére történt kézbesítést igazoló elemet. Nem döntötte meg az előzőeket az I. rendű alperes abban kimerülő perbeli állítása, hogy a tértivevényt nem ő írta alá, amit egyébként maga a felperes sem vitatott.
[21] A jogerős ítélet tévesen, az ügyben nem irányadó jogszabályon - a Posta rendelet kézbesítési pontra vonatkozó 22. § (3) bekezdésén - alapul. Tévedett ezen felül másodfokú bíróság, amikor a Posta rendelet 22. § (5) bekezdés a) pontját a normatartalomtól eltérően vette figyelembe, a Posta rendelet 32/A. § b) pontját pedig indokolatlanul mellőzte.
[22] Fenntartotta, hogy az F/11 mellékletként csatolt írásbeli fizetési felszólítás kézbesítése 2020. július 1. napján a Ptk. 327. § (1) bekezdése alapján megszakította az elévülést.
[23] Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet abban az esetben is jogszabálysértő, ha a kézbesítés valóban csak az I. rendű alperes személyi igazolványa száma feltüntetése vagy a tértivevény aláírása mellett lenne elfogadható. A jogerős ítélet ugyanis a Pp. 346. § (5) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettség megsértésével tért el a Kúria Pfv.20.934/2022/8., valamint a Pfv.II.20.843/2019/13. számú ítéleteitől. A Pfv.20.934/2022/8. számú döntés szerint a "nem kereste" jelzés azt a jelentéstartalmat hordozza magában, hogy a feladó a fizetési felszólítást a helyes címadatokkal (névvel és címmel) adta postára és az a címzetthez megérkezett, aki saját felróható magatartása eredményeként nem szerzett annak tartalmáról tudomást, hiszen sem a kézbesítési kísérlet alkalmával, sem utóbb a rendelkezésre álló időben a postai kézbesítési ponton nem vette azt át a postai értesítő ellenére sem. "A »nem kereste« jelzéssel visszaszármaztatott postai küldemény szabályszerű kézbesítésnek minősül. A Pfv.II.20.843/2019/13. számú döntésből kiemelte, hogy a Kúria a "nem kereste" jelzéssel visszaérkező fizetési felszólítás hatályosulását, közvetve annak elévülést megszakító joghatását vizsgálta, és megállapította, az ilyen jelzéssel visszaérkező levél kézbesítettnek minősül, mert a címzettnek felróható az, ha a posta értesítése ellenére nem veszi át a részére küldött levelet. Az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A nyilatkozat megérkezése megállapítható akkor is, ha a felszólítást tartalmazó irat átvétele a címzett hibája miatt hiúsult meg úgy, hogy a küldeményről értesítést kapott, de azt nem vette át. Álláspontja szerint a hivatkozott döntések analógiájával a perben F/11. alatt csatolt tértivevény kapcsán is megállapítható, hogy igazolja a küldemény címzett I. rendű alperes részére való kézbesítését.
[24] A jogerős ítéletnek a küldemény tartalmát illető következtetését azért tartotta a Pp. 342. § (1) és (3) bekezdésébe ütközőnek, mert a másodfokú bíróság ebben a körben túlterjeszkedett az ellenkérelmen. Rámutatott, hogy alátámasztja ezt a Kúria Pfv.20.585/2023/5. számú döntése is, amely szerint nincs mód a keresetnek helyt adó döntés meghozatalára olyan jogalapon, amely eltér a fél jogállításától, még akkor sem, ha az eltérő jogot a perben állított és bizonyított tények egyébként megalapozzák. A másodfokú bíróság a Pp. 266. § (1) bekezdését is megsértette, mert hivatalból fogadott el a felperes nem vitatott előadásától eltérő tényt. Amennyiben alapos kételye merült volna fel, anyagi pervezetést kellett volna eszközölnie a Pp. 237. § (3) bekezdés b) pontja alapján. Enélkül nem vehette figyelembe döntése alapjául a jogerős ítéletben a felek tudomására ott hozott körülményt.
[25] Az I. rendű alperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[26] A Kúria elsőként azt rögzíti, hogy a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére tekintettel [Pp. 409. § (2) bekezdés b) pont] abban az elvi jellegű és az ügyön megállapíthatóan túlmutató jogkérdésben engedélyezte egyedül a felülvizsgálatot, hogy a postai szolgáltató szerint a címzett lakóhelyén kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül-e akkor, ha az ellenérdekű fél a tértivevény általa vélt alaki hibájára hivatkozik.[31] Jelen ügyben a jogerős ítélet indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy két - egyenrangú - ok is kizárta annak megállapítását, hogy a 2020. június 19-i fizetési felszólítás megérkezett a címzett I. rendű alpereshez és alkalmas volt a kereseti követelés elévülésének megszakítására. Az egyik ilyen ok volt a postai küldemény kézbesítésére vonatkozó igazolás (tértivevény) alaki hibája az átvevő személyi igazolványa számának feltüntetése és az aláírásának elmaradása miatt. A jogerős ítéletben értékelt másik körülményt pedig az jelentette, hogy - a tértivevényen szereplő és a fizetési felszólításon feltüntetett azonosítószámok eltérése miatt - nem volt megállapítható az sem, hogy a vizsgált tértivevényes küldemény valóban a felperes által hivatkozott fizetési felszólítást takarta.
[32] Megalapozottan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem a Posta tv. és a Posta rendelet ügyben releváns rendelkezéseinek téves értelmezésére és ebből az okból a perbeli kézbesítési igazolás (tértivevény) alaki hibájára tévesen levont következtetésre a jogerős ítéletben.
[33] A Posta tv. és a végrehajtására kiadott Posta rendelet szabályozási logikáját tekintve elsőként arra mutat rá a Kúria, hogy a postai küldemények kézbesítésével kapcsolatban a törvény 41. § (1) bekezdésben a címként megjelölt helyen (címhelyen) való kézbesítés főszabályát mondja ki (attól eltérő helyen a Posta rendeletben meghatározott esetekben engedi a kézbesítést). A könyvelt és a nem könyvelt küldemények megkülönböztetésével pedig főszabályként a könyvelt postai küldemények személyes átadással való kézbesítését követeli meg a címzett és az egyéb jogosult átvevő részére egyaránt a (3) bekezdés szerint. Nem személyes átadással, hanem levélszekrénybe vagy kézbesítési ponton történő elhelyezéssel csak a nem könyvelt postai küldemények kézbesíthetők [41. § (2) bekezdés].
[34] A Posta tv. 41. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezés - könyvelt postai küldemények esetén - az átvevő (címzett vagy egyéb jogosult átvevő) személyazonossága és átvételi jogosultsága igazolásának szabálya. Kitűnik azonban egyúttal ebből a rendelkezésből a kézbesítés három szükségszerű eleme is: az átvétel elismerése, a címzett (vagy egyéb jogosult átvevő) személyazonosságának igazolása és harmadikként a címzett (vagy egyéb jogosult átvevő) átvételi jogosultságának igazolása.
[35] A törvény 41. § (8) bekezdése ugyanis úgy szól, hogy könyvelt postai küldemény átvételének az erre szolgáló okiraton (vagy az aláírást rögzítő vagy a jogosult átvevő személyét azonosító egyéb technika alkalmazásával) történő elismerése előtt a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a személyazonosságát és átvételi jogosultságát - a postai küldemény kézbesítésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - igazolni köteles. A személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásának módját kormányrendelet állapítja meg. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását - amennyiben ezt a kézbesítés körülményei indokolják - nem könyvelt postai küldemény kézbesítése esetén is kérheti.
[36] A törvény 41. §-a ezt követően külön rendelkezik a (10) bekezdés alatt a személyes átadással kézbesített könyvelt postai küldemény kézbesítési okiratának tartalmáról: ezzel kapcsolatban főszabály szerint elvárja a személyazonosságot igazoló okmány elnevezésének, betűjelének és számának rögzítését, a Posta rendelet eltérő rendelkezése hiányában.
[37] A Posta rendeletnek a perben vizsgált küldemény kézbesítése idején hatályos 22. §-a szabályozta az átvételi jogosultság és a személyazonosság igazolását. Felismerhetően a Posta tv. 41. § (8) bekezdésének megfeleltethetően, a törvény e rendelkezését részletező tartalommal.
[38] A Posta rendelet szabályozási logikája (22. §) - elsődleges szempontja szerint - a kézbesítési ponton vagy címhelyen való átadás megkülönböztetésén alapul, és ezen belül ad további speciális szabályokat aszerint, hogy átvételi jogosultság vagy személyazonosság igazolását rendezi, illetve, hogy a címzett természetes személy vagy szervezet. Ebbe a szabályozásba illeszkedik külön rendelkezésként a kézbesítési okirat tartalmának szabályozása az (5) bekezdésben, amelyet tovább differenciál a jogszabály a tértivevényes küldeményekre nézve az (5b) bekezdésben.
[39] Ebben a szabályozási rendszerben mondja ki a Posta rendelet 22. § (1) bekezdése, de egyedül a kézbesítési ponton megvalósuló kézbesítésekre nézve, hogy természetes személy címzett esetén az átvételi jogosultság jogcímének fennállásához a küldemény átvétele érdekében megjelenő személy szóbeli nyilatkozata az irányadó, ha bemutatja a küldemény érkezéséről szóló értesítőt; ettől a (2) bekezdés a szervezetre mint címzettre vonatkozó szabályokkal tér el. A (3) bekezdés a könyvelt küldemények kézbesítési ponton történő kézbesítésére mondja ki, hogy az igazolt jogcímmel rendelkező átvevőnek a személyazonosságát az arra alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolnia. A (4) bekezdés pedig azt teszi egyértelművé, hogy amennyiben a kézbesítési ponton történő kézbesítés során a küldemény átvétele érdekében megjelenő személy nem mutatja be a küldemény érkezéséről szóló értesítőt, a küldemény részére kizárólag az átvételi jogosultság jogcímének és a személyazonosságnak hatósági igazolvánnyal (közhitelű dokumentummal) történő igazolását követően kézbesíthető.
[40] A kézbesítési ponton történő kézbesítés során az átvételi jogosultság és a személyazonosság igazolásának előző részletszabályait követi a Posta rendelet 22. § (5) bekezdése, amely könyvelt küldemények kézbesítése esetén a küldemény átadásának igazolását szabályozza aszerint, hogy a kézbesítés címhelyen vagy kézbesítési ponton valósul meg. Könyvelt küldeményre vonatkozó kézbesítési okiraton (vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön) címhelyen történő kézbesítés esetén az átvétel jogcímét kell feltüntetni (kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át), és rögzíteni kell még a címzett vagy egyéb jogosult átvevő saját kezű aláírását [a) pont]; ettől különböző a b) pont szerint a kézbesítési ponton történő kézbesítés, amikor az a) pontban foglaltakon túl (tehát az átvétel jogcímének feltüntetésén és a címzett, vagy egyéb jogosult átvevő saját kezű aláírásán felül) szükséges még a címzett vagy egyéb jogosult átvevő személyazonosságát igazoló okmány elnevezésének, betűjelének és számának feltüntetése is a kézbesítési okiraton.
[41] Az előzőeket differenciálja tovább a 22. § (5b) bekezdés, amikor tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény kézbesítésekor a küldemény átvételének igazolásaként további követelményt támaszt: előírja, hogy a tértivevény (vagy az annak megfelelő elektronikus dokumentum) tartalmazza az átvevő személy olvasható nevét, és az átvevő saját kezű aláírásán túl - kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át - az átvétel jogcímét is.
[42] Az előző szabályozás összegzéseként megállapítható, hogy tértivevény többletszolgáltatással feladott (könyvelt) postai küldeménynek a címzett részére, címhelyen történő szabályszerű - háromelemű - kézbesítéséhez a címzett személyazonosságának és átvételi jogosultságának igazolása, illetve részéről az átvételnek az erre szolgáló okiraton a megfelelő elismerése a következőkkel megvalósul: ebben a kézbesítési helyzetben - a Posta rendelet eltérő rendelkezése hiányában - igazolni kell ugyan a postai szolgáltató felé a címzett személyazonosságát és átvételi jogosultságát [Posta tv. 41. § (8) bekezdés], magán a kézbesítési okiraton (tértivevényen) a küldemény átadásának igazolása során csak a címzett saját kezű aláírását és külön, olvasható módon a nevét kell még rögzíteni. Sem az átvétel jogcímét, sem a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét, számát nem kell feltüntetni [Posta rendelet 22. § (5) bekezdés a) és b) pont, (5b) bekezdés].
[43] A Posta rendelet az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel kiegészült a 2020. június 18-tól hatályos 32/A. §-ban foglalt további rendelkezéssel.
[44] A 32/A. § b) pontja szerint a Posta rendelet a 21-22. §-aiban foglaltaktól eltérően a könyvelt postai küldemények a címzettnek (vagy egyéb jogosult átvevőnek) a személyes átadás mellőzésével úgy kézbesíthetők, hogy a tértivevény többletszolgáltatással feladott levélküldeményt a postai szolgáltató - akár címhelyen, akár kézbesítési ponton - személyes kapcsolatfelvételt követően kézbesíti; az átvevővel az azonosításához szükséges adatokat lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartva egyezteti; az átvevő nevét, valamint, ha szükséges, az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát maga rögzíti a kézbesítés tényének egyidejű rögzítése mellett, és aláírást az átvevőtől nem vesz fel.
[45] Erre figyelemmel nem volt alakilag hiányosnak tekinthető a perben vizsgált tértivevény, amikor a címzett részére a címhelyen kézbesített küldemény átadásának igazolására előírt rendben - a Posta rendelet 32/A. § b) pontja szerint irányadó 22. § (5) bekezdés a) pontja és (5b) bekezdésének megfelelően - a tértivevényen kizárólag az átvevő címzett neve került megjelölésre. A tértivevényen ezen felül további adatot nem kellett rögzíteni: sem az átvevő címzett személyazonosságát igazoló okmány elnevezését, betűjelét, számát, sem az átvevő aláírását.
[46] Hangsúlyozza a Kúria, hogy az előzőek nem jelentik a háromfaktoros kézbesítés bármely elemének sérelmét: a címhelyen történő kézbesítés keretében is meg kell történnie az átvételi jogosultság és a személyazonosság igazolásának, de ezek dokumentálása a kézbesítés harmadik elemére, az átadás igazolására tartozóan nem kötelező elvárás a tértivevény tartalmával szemben. A perbeli esetben a címzett aláírásának tértivevényen elhelyezése alól pedig a Posta rendelet 32/A. § b) pontja adott kivételt.
[47] Az ügyben másodfokon eljárt bíróság jogi álláspontjának az előzőekben kifejtettek szerint azonosítható jogszabálysértő jellege mégsem vezetett az ügyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez.
[48] A felülvizsgálati eljárás szabályai szerint ugyanis a felperesnek ahhoz, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat mindkét indokát cáfolnia kellett. A felülvizsgálat részbeni megtagadása folytán viszont nem volt vizsgálható a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelemnek sem az, az engedélyezési kérelemmel tartalmilag egyező hivatkozása, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltért a Kúria Pfv.20.934/2022/8., Pfv.II.20.843/2019/13. számú ítéleteitől [Pp. 346. § (5) bekezdés], de nem képezte tárgyát a felülvizsgálat megtagadása miatt a felülvizsgálati eljárásnak az sem, hogy a jogerős ítéletnek a perben vizsgált küldemény tartalmát illető jogi következtetése - vagyis a jogerős ítéletnek a [29] bekezdésben összefoglalt érveléséből a második jogi indok - jogszabálysértő-e a felülvizsgálati kérelemben állított okból.
[51] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.III.20.758/2024/5.)