adozona.hu
BH 2023.5.141
BH 2023.5.141
Sérti a tisztességes eljárás alapelvi követelményét, ha az alperes az elsőfokú hatóság törvényi határidőnél rövidebb - annak fele időtartamú - fellebbezési határidőt biztosító határozatát anélkül változtatja meg, hogy az ügyfél jogorvoslati jogát teljeskörűen biztosította volna [2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (1) bek.; Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek, (7) bek.; EU Alapjogi Charta 41. cikk].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotta a helyi adókról szóló 50/2012. (XII. 17.) számú önkormányzati rendeletet (a továbbiakban. Önk.r.).
[3] A felperes telekadó bevallási kötelezettségének a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) felszólítására tett eleget, melyben az Ingatlant érintő építési, telekalak...
BH 2023.5.141 Sérti a tisztességes eljárás alapelvi követelményét, ha az alperes az elsőfokú hatóság törvényi határidőnél rövidebb - annak fele időtartamú - fellebbezési határidőt biztosító határozatát anélkül változtatja meg, hogy az ügyfél jogorvoslati jogát teljeskörűen biztosította volna [2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (1) bek.; Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek, (7) bek.; EU Alapjogi Charta 41. cikk].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotta a helyi adókról szóló 50/2012. (XII. 17.) számú önkormányzati rendeletet (a továbbiakban. Önk.r.).[3] A felperes telekadó bevallási kötelezettségének a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) felszólítására tett eleget, melyben az Ingatlant érintő építési, telekalakítási, változtatási tilalomra, a belterületi fekvésre, a tényleges mezőgazdasági hasznosításra hivatkozással, a Htv. 19. § b) és c) pontjaira alapítottan telekadó mentességet kért.
[4] Az elsőfokú adóhatóság - megismételt eljárásban - a 2018. szeptember 13. napján kelt megbízólevéllel 2013-2017. adóévekre az Ingatlanra, továbbá a felperes tulajdonában álló további 89 ingatlanra telekadó adónemben ellenőrzést végezett, amelynek eredményeként határozatával a felperes telekadó mentesség megállapítására irányuló kérelmét elutasította, terhére utólagos adómegállapítás keretében évenként 433 370 Ft, összesen 2 166 850 Ft telekadó fizetési kötelezettséget állapított meg, az adóbírság, késedelmi pótlék kiszabását mellőzte. Az elsőfokú határozat jogorvoslati tájékoztatása a közléstől számított 15 napos fellebbezési határidőt biztosított. Indokolása szerint az Ingatlan a Htv. 52. § 7. pontja szerint teleknek minősül, az Önkormányzat illetékességi területén belül helyezkedik el (Htv. 17. §), a felperes mint tulajdonos a telekadó alanya (Htv. 18. §). Az Ingatlanra külterületi besorolása miatt mentesség nem állapítható meg [Htv. 19. § b) pont].
[5] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozat telekadó fizetési kötelezettséget megállapító részét, a "telekadó előírását rendelem el" szövegrész helyett "adókülönbözetnek és adóhiánynak minősülő telekadó előírását rendelem el" szövegrészre, továbbá a 15 napos jogorvoslati határidő időtartamát 30 napra megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú döntést helybenhagyta.
[6] Indokolásában rögzítette, a hatóság az elsőfokú eljárás 2017. május 25-i megindulása miatt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: régi Art.) a másodfokú határozattal elrendelt új eljárás időpontjában (2018. szeptember 21.), a 2018. január 1. napjától hatályos, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) szabályait alkalmazta.
[7] Megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság határozatát adókülönbözet feltárását eredményező utólagos adómegállapítás keretében hozta [Air. 117. §, Art. 144. § (1) bekezdés, 146. § (1) bekezdés], így az Air. 73. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati tájékoztatása helytelen volt, az Air. 124. § (1) bekezdése szerinti 30 napos határidő helyett biztosított 15 napos határidő téves, ezért az elsőfokú döntést meg kellett változtatnia.
[8] Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján nem vitatta, hogy az elsőfokú adóhatóság a megbízólevelet és az értesítést nem az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint, hanem postai úton kézbesítette a felperesnek, arról azonban tudomást szerzett, nem állapítható meg tehát a joggyakorlás akadályozottsága.
[9] A felperes adóalanyisága alapját az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés képezi (Htv. 18. §). A telekadó tárgya, mentessége körében megállapította - figyelemmel a Htv. telek fogalom meghatározására (52. § 16., 17. pont) -, hogy a felperes tulajdonában álló külterületi Ingatlan "kivett építési terület"-ként van nyilvántartva, függetlenül mezőgazdasági művelésétől termőföldnek nem minősül, telekadó hatálya alá tartozik.
[10] Az Ingatlan külterületi besorolása miatt nem vonatkozhat rá a Htv. 19. § b) pontja szerinti adómentesség. Az alperes az elsőfokú adóhatósággal egyezően a mentesség megállapítását a Htv. 19. § c) pontja alapján sem minősítette teljesíthetőnek figyelemmel arra, hogy építési korlátozás adómentességként nem értékelhető.
[11] A telekadó mértékével kapcsolatban kifejtette, hogy az Önk.r. 6. §-a alapján az adó alapja a telek m2-ben számított területe, amely független az Ingatlan forgalmi értékétől, övezeti besorolásától. Az Önk.r. jogszerűségének vizsgálatára nincs hatásköre, annak alkalmazásától nem tekinthet el. Az Önk.r. 7. §-a alapján a 2013-2017. adóévekben alkalmazott 287 Ft/m2/év adómérték nem éri el a Htv. 22. § a) pontjában meghatározott felső határnak a 6. § c) pontja szerinti fogyasztói árszínvonal-változással növelt összegét, az adómaximumot.
A felperes keresete, az alperes védirata
[12] A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését kérte elsődlegesen új eljárásra kötelezés nélkül, másodlagosan a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. §-a alapján a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezésével, míg harmadlagosan a Kp. 90. §-a szerint a másodfokú határozat megváltoztatását, annak megállapítását, hogy a 2013-2017. évekre telekadó fizetési kötelezettség nem terheli.[13] Előadta, hogy területén egy tömbben elhelyezkedő, korábban tulajdonában álló 90 db ingatlant érintő telekadó tárgyában hozott valamennyi határozatot fellebbezéssel támadta.
[14] A hatóság részéről megvalósított eljárásjogi jogszabálysértéseket felperes a keresetlevele A. pontjában foglalta össze:
1. Sérelmezte az Art. és Air. szabályainak téves alkalmazását, utalva a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmára. Ellentétes jogértelmezés esetén kérte az Alkotmánybíróság normakontroll eljárásának kezdeményezését, az Art. 271. §-a, illetve az Air. 139. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésre, az R) cikk (2) bekezdésre, a T) cikk (3) bekezdésre, a XIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozással.
4. Adókivetés hiányában adófizetési kötelezettsége nincs. Az adóhatóság telekadót kivető határozatot nem hozott, ilyen eljárás nem indult, így telekadó fizetési kötelezettsége sem keletkezett a régi Art. 25. §-a, 120. §-a, a 125. § (2) bekezdése szerint.
10. Jogellenes a megállapítási jegyzőkönyvre tehető észrevételezési, valamint az elsőfokú határozatok elleni fellebbezési határidő 30 napról 15 napra lerövidítése az Air. 97. § (2) bekezdése, a 73. § és a 124. § alapján. Az elsőfokú határozat rendelkező részének megváltoztatása helyett a törvénysértés a határozat hatályon kívül helyezésével lett volna orvosolható.
[15] A hatóság részéről elkövetett anyagi jogi jogszabálysértéseket a felperes keresetlevelének B. pontjában összegezte:
Vitatta, hogy Ingatlana a telekadó tárgya lenne (Htv. 17. §, BH 2017/12/414.).
A telekadónak nem ő az alanya, mivel a vizsgálattal érintett teljes időszakra az Ingatlant mezőgazdasági hasznosításra használatba adta, így a Htv. 12. § (1) bekezdése és 18. §-a alapján az adó alanya a földhasználó.
A jogerős ítélet
[17] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.[23] Nem sérült a felperes tisztességes eljáráshoz való joga, mivel az ellenőrzési jegyzőkönyvet átvette, arra észrevételt tett, a fellebbezéshez csatolt szakvéleményt a másodfokú hatóság értékelte.
[24] Azzal kapcsolatos felperesi hivatkozásra, miszerint összesen 90 elsőfokú és 15 másodfokú határozatot hozott a hatóság, az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az egyedi közigazgatási jogi aktus felülvizsgálatát kellett elvégeznie. Tiltó rendelkezés hiányában az adóhatóság nem volt elzárva attól, hogy ingatlanonként külön hozzon határozatot. A törvényességi felügyeleti eljárás pedig jelen pernek nem tárgya.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[26] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján az elsőfokú ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását, alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - megsemmisítését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.[27] Hivatkozott a Kp. 86. § (1) bekezdésének megsértésére, arra, hogy az elsőfokú bíróság nem bírálta el keresetlevelének:
1. a A/10. pontjában foglalt fellebbezési határidő 30 napról 15 napra lerövidítését.
E pont kapcsán fenntartotta és megismételte a keresetében kifejtett jogi álláspontjait.
[28] Sérelmezte a - keresetlevélben kifejtett jogi érvei fenntartása mellett - kereseti kérelmei törvénysértő elbírálását.
[29] A felülvizsgálati kérelem B/1. pontjában (keresetlevél: A/1. pont) vitatta az Art. és Air szabályainak nem megfelelő alkalmazását, utalt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, az R) cikk (1), (2) bekezdéseire, a T) cikk (3) bekezdésére, a XIII. cikk (1), (2) bekezdéseire, hivatkozott a visszaható jogértelmezés tilalmára, az Alkotmánybíróság III/3839/2021. AB határozat 65. pontjában foglalt iránymutatásra.
[30] Változatlanul kérte az Alkotmánybíróság normakontroll eljárásának kezdeményezését a Kp. 34. § b) pontjára hivatkozással, az új Art. 271. §-ának, illetve az Air. 139. §-ának egyedi alkalmazási tilalmának elrendelését jelen eljárásban.
[36] Változatlanul fenntartotta az önkormányzati rendelet Htv.-be ütközésével kapcsolatos normakontroll eljárás kezdeményezésére tett indítványát.
A Kúria döntése és jogi indokai
[38] A felülvizsgálati kérelem alapos.[40] A Kúria rögzíti, az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem A/10. pontjának az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési jogra vonatkozó részét - a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben - az ítélete [75] bekezdésében elbírálta, megállapítva, hogy felperes "nem esett el" az elsőfokú döntés elleni jogorvoslati joga "érvényesítésétől". Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja a felperesnek az elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslati jogának gyakorlása vonatkozásában téves, továbbá az indokolás nem felel meg a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. ítélet indokolása kötelező tartalmi elemeit szabályozó 346. § (5) bekezdésének sem, mert a megállapítás jogi indokai hiányoznak.
[41] Elsődlegesen vizsgálta a Kúria a jogorvoslati jog biztosítását, a tisztességes eljárás lefolytatását rögzítő alapjogokat és azok sérelmeit.
[42] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.
[43] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék.
[44] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése deklarálja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.
[45] Az Alkotmánybíróság több [22/2013. (VII. 19.) AB, 3064/2014. (III. 26.) AB, 9/2017. (IV. 18.) AB számú] határozatában foglalkozott a jogorvoslathoz való joggal, melyek szerint az olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni. A jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges. Az Alaptörvény megköveteli, hogy a jogorvoslati jog nyújtotta jogvédelem hatékony legyen, vagyis ténylegesen érvényesüljön és képes legyen a döntés által okozott sérelem orvoslására. A jogorvoslat jogának hatékony érvényesülését számos tényező befolyásolhatja, így többek között a felülbírálati lehetőség terjedelme, a jogorvoslat elintézésére meghatározott határidő vagy a sérelmezett határozat kézbesítésének szabályai és megismerhetőségének tényleges lehetősége. A jogorvoslati jogosultság nem a közigazgatási szerv határozatából, különösen nem az arról való tájékoztatásból fakad, hanem a törvény keletkezteti. Ugyanakkor e tájékoztatási kötelezettséget törvény írja elő. A tájékoztatás jogszerűsége nem függetleníthető a közigazgatási eljárásban kötelezően érvényesülni rendelt többi alapelvtől, mint a tisztességes ügyintézéshez való jogtól vagy a tájékoztatáshoz való jogtól. A tájékoztatás, kioktatás célja éppen az olyan ügyféli jogok, mint a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának - az eljárási törvényben meghatározott módon történő - elősegítése, másfelől az esetlegesen félrevezető tájékoztatás e jogelvek érvényesülése ellen hathat.
[46] A 11/2019. (III. 29.) AB határozat szerint minden jogorvoslat lényegi, immanens eleme a jogorvoslás lehetősége, hogy a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát. A jogorvoslat ténylegességének követelménye, az, hogy a jogorvoslati fórum képes legyen a jogsérelem orvoslására, két elemet foglal magában: egyrészt, hogy a jogorvoslati fórumrendszer igénybevételét nem gátolják-e jogszabályi előírások, másrészt, hogy milyen a jogorvoslat terjedelme, azaz teljeskörűsége, illetve korlátozottsága.
[47] A Kúriának a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról szóló 7/2010. (XI. 8.) KK véleménye szerint is a közigazgatási szerv téves jogorvoslati tájékoztatása miatt az ügyfelet joghátrány nem érheti.
[49] Az Air. 73. §-a a közigazgatási határozat tartalmi elemeit szabályozza. Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a döntés tartalmazza az eljáró adóhatóság, az adózó és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt az adóhatóság döntésével, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel együtt, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást. Az Air. 124. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést és a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adó megállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására is.
[50] Az idézett törvényi rendelkezés alapján az utólagos adó megállapítása esetén - az általános szabálytól eltérően - 30 nap biztosított az adózónak a fellebbezés benyújtására, mely szabály bevezetésével az volt a jogalkotói szándék, hogy a bonyolult, átfogó utólagos adómegállapításoknál megfelelő idő álljon rendelkezésre a fellebbezés előterjesztésére.
[51] Vitatta a felperes a vele szemben folytatott ellenőrzési eljárás jogszerűségét, azt azonban nem, hogy utólagos adóellenőrzési eljárás lefolytatásakor az elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslati határidő 30 nap, ezért sérelmezte, hogy a hatóság csak a fele időtartamot (15 napot) biztosított a részére.
[52] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozata I.E.c. pontjában (19. oldal) megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság határozatát adókülönbözet feltárását eredményező utólagos adómegállapítás során hozta, így az Air. 73. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogorvoslati kitanítás helytelen, a jogorvoslati határidő az Air. 124. § (1) bekezdése szerint 30 nap. Az alperes az elsőfokú hatóság jogsértését az elsőfokú határozat rendelkező részének megváltoztatásával kívánta orvosolni, mely rendelkezés Alaptörvénynek való megfelelősségét, jogszerűségét a felperes keresettel támadta.
[53] Az alperes azzal tett volna eleget a jogorvoslati joggyakorlás Alaptörvényben és az Air.-ban rögzített eljárási követelményeinek, ha - megállapítva a jogsértő jogorvoslati kioktatást - az elsőfokú határozatot megsemmisíti, és az elsőfokú hatóságot kötelezi felperes részére a törvényes jogorvoslati határidő biztosítására. Azzal, hogy az elsőfokú határozatot megváltoztatta, azt formailag próbálta jogszerűvé tenni, azonban ténylegesen a felperesnek további 15 napos fellebbezési határidőt nem biztosított, a felperes jogfosztott maradt.
[54] A jogérvényesítési jog attól függetlenül sérült, hogy a felére csökkentett jogorvoslati határidőben a felperes a fellebbezését előterjesztette. A jogsérelem pedig hatványozottan jelentkezik akkor, amikor 90 db elsőfokú határozatot hozott az elsőfokú hatóság a felperesre vonatkozóan.
[55] A Kúria álláspontja szerint - figyelemmel arra, hogy a jogorvoslati jogosultság nem a közigazgatási szerv határozatából fakad, hanem törvény keletkezteti, illetve alaptörvényi követelmény a jogorvoslat ténylegessége - az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését, és felperesnek e normán alapuló joggyakorlását sérti és a jogalkotó szándékával, a törvényi szabályozással ellentétes a jogorvoslati határidő időtartamát lényegesen (felére) csökkentő, a jogorvoslat teljes körűségét nem biztosító hatósági eljárás, közigazgatási döntés.
[56] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria azt is vizsgálta, hogy az elsőfokú hatóság téves tájékoztatása, továbbá az alperes részéről az elsőfokú határozat fellebbezési határidőt érintő - fellebbezési időtartamot nem pótló - megváltoztatása mennyiben felel meg az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményének.
[57] Az Európai Unió Alapjogi Chartája a 41. cikkben deklarálja a megfelelő ügyintézéshez való jogot, az (1) bekezdés szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék.
[58] A 3223/2018. (VII. 2.) AB határozat szerint jogállami keretek között a "tisztességes" karakter minden közhatalom erejével felruházott eljárással szemben követelmény. Ezért a sajátosságok figyelembevétele mellett, de a hatósági eljárásban is meg kell jelennie a fair eljárás követelményeinek, amely követelményeket az alapjogi jogalanyisággal rendelkező ügyfeleknek alanyi jogként, végső fokon alapjogként ki kell tudni kényszeríteni. E jogok érvényesíthetősége a hatóság működésének korlátja, jogszerű eljárásának pedig mércéje. A jogállami követelményrendszernek a megnyilvánulása az, hogy az Alaptörvény XXIV. cikke önálló, az ügyintézés alapjogaként ismeri el a fair hatósági eljáráshoz való jogot.
[59] Az elsőfokú eljárásban az ügyfelet megillető jogok és az ezek megsértése miatt igénybe vehető jogorvoslati jog nem azonos jogosultságok. A másodfokú eljárás adott esetben - a teljes felülbírálati jogkörből adódóan is - korrigálhatja az elsőfokú eljárás hibáit, tévedéseit, azonban ez nem minden hiba esetén tehető meg [3311/2018. (X. 16.) AB határozat]. A Kúria megállapította, az alperes azzal, hogy megváltoztatta az elsőfokú határozat jogorvoslati tájékoztatását, a felperes részére nem pótolta a fellebbezési határidő - tőle megfosztott - fele időtartamát, a megváltoztató rendelkezéssel az elsőfokú hatóság jogsértését nem korrigálta.
[60] A tisztességes eljáráshoz való jog alapján az egyes eljárási garanciák olyan értéket jelentenek, amelyek megszegése vagy be nem tartása kihat az ügy érdemére, az ügy kimenetelétől függetlenül. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme úgy is bekövetkezhet, hogy nem áll fenn oksági kapcsolat a lényeges eljárási szabálysértés és az ügy konkrét kimenetele között [3311/2018. (X. 16.) AB határozat]. A Kúria szerint az eljárás kimenetelétől függetlenül a felperes alapvető ügyféli joga: a jogorvoslati jog teljes körű gyakorolhatósága sérült, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga is.
[61] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[62] A Kúria a hatóság Alaptörvénybe ütköző, a garanciális alapjogok sérelmét megvalósító eljárási jogszabálysértése miatt a felülvizsgálati kérelem további részeit érdemben nem vizsgálhatta, normakontroll eljárást nem kezdeményezett. Az ügy eddigi eljárásának részletes ismertetését döntésének indokolása tartalmazza.
[63] A megismételt eljárásban a felperes tisztességes eljáráshoz, jogorvoslathoz fűződő jogának sérelme nélkül kell az elsőfokú hatóságnak a döntését meghoznia.
(Kúria Kfv.VI.35.384/2022/6.)