ÍH 2022.56

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET HATÁSKÖRE A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a vállalkozás és a fogyasztó között létrejött szerződés teljesítése során, de nem szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igény elbírálása is [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 1. §, 18. §, 34. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2012. január 1. napjától üzemelteti T.-n a helyi önkormányzat, mint ellátásért felelős tulajdonát képező vízi közműveket.
A felperes, mint szolgáltató és P. M. mint felhasználó között 2012. január hó 1. napján ívóvízszolgáltatás tárgyában közszolgáltatási szerződés jött létre a T., P. u. 17. szám alatti felhasználási helyre vonatkozóan.
Az utcai víznyomócső elágazása és a fenti ingatlanon található vízmérőakna közötti vízvezetékszakaszon 2020. február 12-én a KG PVC cső meghibáso...

ÍH 2022.56 A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET HATÁSKÖRE
A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a vállalkozás és a fogyasztó között létrejött szerződés teljesítése során, de nem szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igény elbírálása is [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 1. §, 18. §, 34. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §].
A felperes 2012. január 1. napjától üzemelteti T.-n a helyi önkormányzat, mint ellátásért felelős tulajdonát képező vízi közműveket.
A felperes, mint szolgáltató és P. M. mint felhasználó között 2012. január hó 1. napján ívóvízszolgáltatás tárgyában közszolgáltatási szerződés jött létre a T., P. u. 17. szám alatti felhasználási helyre vonatkozóan.
Az utcai víznyomócső elágazása és a fenti ingatlanon található vízmérőakna közötti vízvezetékszakaszon 2020. február 12-én a KG PVC cső meghibásodása miatt csőtörés keletkezett.
P. M. 2020. szeptember hó 3. napján az alpereshez békéltető testületi eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be. Előadta, a 2020. február 12. napján történt csőtörés miatt a vízóra megtelt vízzel, a mellette lévő előkert és a betonalappal rendelkező kerítés megsüllyedt, a kerítés megsüllyedése miatt a kiskapu használhatatlanná vált. A helyreállítás költségeiről szakvéleményt készíttetett, és kérte, a felperes térítse meg az okozott kárt a becsatolt szakértői vélemény szerint 770 044 forint összegben, valamint a szakvélemény készíttetéséért megfizetett 60 000 forint szakértői díjat. A felperes a P. M. által megjelölt károk megtérítését megtagadta, hivatkozva arra, hogy a csőtörés és a károk között nem áll fenn okozati összefüggés.
A felperes jogi osztályvezetője útján a 2020. október 5. napján kelt levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy állápontja szerint a kérelem elbírálása nem tartozik fogyasztóvédelmi hatáskörbe, mivel a kártérítési igény szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyból ered, így az kizárólag polgári peres úton érvényesíthető.
A felperes a 2020. október 16. napján tartott meghallgatáson részt vett, a vállalkozás álláspontját az írásban előadottak szerint tartotta fenn.
Az alperes a 2020. október 26. napján kelt ajánlás jellegű határozatában azt ajánlotta a felperesnek, hogy fizessen meg P. M. részére 389 293 forintot kártérítés címén, valamint 60 000 forint szakértői díjat a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Határozatának indokolása szerint a becsatolt szakvélemény alapján a csőtörés és P. M. kára közötti okozati összefüggést fennállónak ítélte azzal, hogy P. M. jogos követelését 389 293 forintban találta megállapíthatónak.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 34. § (3) bekezdés b) pontja alapján. Érvelése szerint az alperes hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügy minősül. Kiemelte, a fogyasztóval létrejött jogviszonya alapján a jogszabályi rendelkezésekben meghatározott minőségű ivóvizet köteles szolgáltatni a fogyasztó részére, amely kötelezettségének nem vitatottan maradéktalanul eleget tett, a közszolgáltatási szerződést így szerződésszerűen teljesítette, illetve teljesíti. Kifejtette, a jogvita az ellátásért felelős tulajdonát képező ivóvíz törzshálózaton bekövetkezett csőtöréssel összefüggésben keletkezett kár megtérítése tárgyában keletkezett, a perben érvényesített kárigény tehát nem a közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos, hanem szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányul, azaz nem fogyasztói jogvita, így arra az alperesnek nincs hatásköre.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta, hogy az eljárásra ne lett volna hatásköre. Megítélése szerint a vita fogyasztói jogvitának volt tekinthető az Fgytv. 2. § s) pontjában foglaltak alapján. Utalt arra, a felperes a meghallgatáson megjelent és kijelentette, az ajánlás jellegű határozat esetén az abban foglaltakat esetlegesen fontolóra veszi, amellyel elfogadta az alperes hatáskörét.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2020. október 26. napján kelt ajánlását hatályon kívül helyezte. Határozatának indokolása szerint a fogyasztó kártérítés iránti igénye nem illeszthető be abba a közszolgáltatási szerződésbe, amely alapján a fogyasztó igénybe veszi a vízszolgáltatást a felperestől, mivel a kár az ivóvíz törzshálózat meghibásodása miatt következett be, így az a közszolgáltatási szerződés körén kívül esik. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alperesnek nem volt hatásköre az eljárásra. Rámutatott, a felperes az alperes eljárása során is vitatta azt, hogy a vita fogyasztói jogvita lenne, és a meghallgatáson való részvétel nem jelenti azt, hogy a hatáskör vonatkozásában az álláspontját megváltoztatta volna.
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, a fogyasztó és a felperes között a vízszolgáltatás tekintetében közszolgáltatási szerződés állt fenn, amelybe beilleszthető a fogyasztó kártérítési igénye. A fogyasztó kára ugyanis azért keletkezett, mert a szolgáltatóval szerződést kötött, amely szerződés hiányában nincs vízbekötés, így kára sem keletkezett volna. Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, miszerint a felperes a meghallgatáson tett nyilatkozatával elfogadta az eljárásra való hatáskörét, ezért a hatáskörébe tartozó ügyben járt el.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokaira figyelemmel.
A fellebbezés alapos.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 370. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszik, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik.
Ennek megfelelően a felülbírálat keretében az ítélőtábla a Pp. 369. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkörében eljárva azt vizsgálta, hogy helyesen jutott-e az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, miszerint az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontja alapján az alperes ajánlás jellegű határozata hatályon kívül helyezésének van helye.
Az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a békéltető testület határozatának, illetve ajánlásának hatályon kívül helyezésére abban az esetben van lehetőség, ha az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. Lényeges, a jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan korlátozást, amely szerint a hatályon kívül helyezés iránti keresetet nem lehetne előterjeszteni abban az esetben, ha a vállalkozás a békéltető testület eljárásában annak hatáskörét nem vitatta. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a békéltető testület előtti eljárásban annak hatásköre kapcsán a felperes mint vállalkozás milyen nyilatkozatot tett. Helyesen vizsgálta tehát érdemben az elsőfokú bíróság, hogy az alperesnek az eljárás lefolytatására volt-e hatásköre. Nem ért egyet ugyanakkor az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azzal - az alperes által a fellebbezésben is vitatott - álláspontjával, miszerint az alperesnek a békéltető testületi eljárásra ne lett volna hatásköre.
Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A fogyasztói jogvita fogalmát az Fgytv. 2. § s) pontja határozza meg, amely szerint annak minősül a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy. E jogszabályi rendelkezés alapján a békéltető testület hatáskörének megállapítása szempontjából sincs annak jelentősége, hogy a vállalkozás milyen nyilatkozatot tesz a hatáskör kapcsán, így az ezt vitató nyilatkozatának esetleges hiánya önmagában nem alapozza meg a békéltető testület hatáskörét.
Nem vitásan a felperes vállalkozásnak [Fgytv. 2. § b) pont], míg az alperes eljárása iránti kérelmet előterjesztő P. M. fogyasztónak [Fgytv. 2. § a) pont] minősül, akik között ivóvízszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződés áll fenn. A fogyasztó a békéltető testületi eljárásban igényét az utcai gerincvezeték elágazása és az ingatlanán lévő vízmérő akna közötti vezetékszakasz meghibásodása miatt bekövetkezett károk megtérítése érdekében terjesztette elő, ezért a fogyasztói jogvita szempontjából azt kellett vizsgálni, hogy az ilyen vitás ügy a közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos-e.
Az Fgytv. 2. § s) pontja nem tartalmaz a fogyasztói jogvita kapcsán sem anyagi jogi, sem egyéb szempontú megkülönböztetést a jogvita körében érvényesíthető konkrét fogyasztói jogok tekintetében, így a vitás ügy fogalmába beletartozik a nem szerződésszerű teljesítés, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) X. cím (Szerződésszegés) alatt a XXII-XXV. Fejezetekben szabályozott valamennyi esetkör is. A szerződésszegés szabályai között található Ptk. 6:146. §-a értelmében a jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti. A Ptk. ezen rendelkezése a jogosult vagyonában nem szerződésszegés által okozott károkra a szerződésszegésnél kívánatos kockázatelosztás szempontjait terjeszti ki, azaz a teljesítéssel összefüggő károkért is a kontraktuális kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, nem pedig a deliktuális felelősségi szabályokat. A Ptk. ezzel a megoldással kerüli el, hogy adott esetben különböző felelősségi rendszerben kelljen megítélni ugyanazon alapjogviszony eltérő káreseményeinek következményeit, attól függően, hogy a jogosult teljesítési vagy oltalmi érdeke sérül-e (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal szerk.: Vékás Lajos, Complex, Budapest 2013., 610. oldal 10. pont). Ezért a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés teljesítése során, de nem szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igény elbírálására is rendelkezik hatáskörrel a békéltető testület. A kárt pedig abban az esetben kell a teljesítés során okozottnak tekinteni, ha arra a szerződés teljesítése teremtett lehetőséget (Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog, HVG-ORAC 2015., 76.oldal).
Jelen esetben a csőtörés az utcai gerinchálózat leágazása és a fogyasztó ingatlanán található vízmérő akna közötti, a felperes üzemeltetésében lévő vízvezeték-szakaszon történt, amely vízvezeték-szakasz már kifejezetten a fogyasztó ingatlanának ivóvízellátását szolgálja, így az a felperes és a fogyasztó közötti közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükséges, anélkül ugyanis a felperes a közszolgáltatási szerződésből eredő ivóvíz-szolgáltatási kötelezettségének nem tud eleget tenni. Ezáltal ezen vízvezeték-szakasz meghibásodásával a fogyasztónak, mint jogosultnak okozott kár a közszolgáltatási szerződés teljesítésével összefügg, annak megtérítésére tehát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni a Ptk. 6:146. §-a alapján, és így az ilyen vitás ügy az Fgytv. 2. § s) pontja szerinti fogyasztói jogvitának minősül. Mindezekre tekintettel a P. M. fogyasztó által előterjesztett igény elbírálására az alperes hatáskörrel rendelkezett, így nem áll fenn a 2016. október 20. napján kelt ajánlás jellegű határozata hatályon kívül helyezésének az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott oka.
A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta.
(Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.247/2021/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.