ÍH 2021.96

PÉNZBÍRSÁG KISZABÁSA - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM - JOGI KÉPVISELŐ MULASZTÁSA Ha a változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtásáért a jogi képviselő a felelős, a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján a jogi képviselővel szemben is helye van pénzbírság kiszabásának [2006. évi V. törvény (Ctv.) 34. § (2) bekezdés, 50. § (5) bekezdés; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:29. § (1) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyszemélyes gazdasági társaságot az elsőfokú bíróságként eljárt törvényszék cégbírósága tartja nyilván a cégjegyzékben.
A tag eladta az üzletrészét, a társaság egyedüli tagjává és vezető tisztségviselőjévé a vevő vált; a társaság létesítő okirata 2020. augusztus 16. napján módosult. A társaság 2020. augusztus 16. napján, az új törvényes képviselője útján meghatalmazott egy egyéni ügyvédet a társaság változásbejegyzéséhez szükséges irat elkészítésével, ellenjegyzésével, valamint az illeté...

ÍH 2021.96 PÉNZBÍRSÁG KISZABÁSA - VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM - JOGI KÉPVISELŐ MULASZTÁSA
Ha a változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtásáért a jogi képviselő a felelős, a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján a jogi képviselővel szemben is helye van pénzbírság kiszabásának [2006. évi V. törvény (Ctv.) 34. § (2) bekezdés, 50. § (5) bekezdés; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:29. § (1) bekezdés].
Az egyszemélyes gazdasági társaságot az elsőfokú bíróságként eljárt törvényszék cégbírósága tartja nyilván a cégjegyzékben.
A tag eladta az üzletrészét, a társaság egyedüli tagjává és vezető tisztségviselőjévé a vevő vált; a társaság létesítő okirata 2020. augusztus 16. napján módosult. A társaság 2020. augusztus 16. napján, az új törvényes képviselője útján meghatalmazott egy egyéni ügyvédet a társaság változásbejegyzéséhez szükséges irat elkészítésével, ellenjegyzésével, valamint az illetékes cégbíróság és hatóságok előtti képviselettel. A társaság jogi képviselője útján a változásbejegyzési kérelmet 2021. január 4. napján terjesztette elő. Az adatváltozást az elsőfokú bíróság a 2021. január 6-án kelt végzésével bejegyezte.
Az elsőfokú bíróság a 2021. január 6-án kelt végzésével a társaság jogi képviselőjét 100 000 forint pénzbírsággal sújtotta. A végzésének indokolása szerint a tagok, továbbá a vezető tisztségviselő személyében, a székhely adataiban történt változást a társaság létesítő okiratának 2020. augusztus 16. napján történt módosítását a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 34. § (1) bekezdése szerint 30 napon belül be kellett volna jelenteni a cégbíróságon. A Ctv. 22. § (1) bekezdésében foglaltakat idézve megállapította, hogy a cégnyilvántartás közhitelességéhez nyomós érdek fűződik, a bejelentésre szabott határidő elmulasztásával a cégnyilvántartás közhitelessége sérül. A kérelmező jogi képviselője a 2020. augusztus 16. napján kelt ügyvédi meghatalmazás alapján 2021. január 4-én terjesztette elő a változásbejegyzési kérelmét. A késedelem miatt a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján a jogi képviselővel szemben pénzbírságot szabott ki.
A végzéssel szemben a jogi képviselő fellebbezett, amelyben - tartalma szerint értelmezve - a végzés megváltoztatását és a pénzbírság mellőzését, illetőleg mérséklését kérte. Előadta, a végzés jogszabálysértő, tekintettel arra, hogy a Ctv. 34. § (1) és (2) bekezdése a cégbírósági eljárással érintett cégre tartalmaznak kötelező törvényi előírásokat, ezért ezen jogszabályhelyek megsértése miatt kizárólag a céggel szemben alkalmazható pénzbírság. Amennyiben a késedelem a jogi képviselőnek tudható be, úgy a megbírságolt cég a jogi képviselő felé kártérítési igénnyel élhet. A jogi képviselővel szemben bírság kiszabására kizárólag a Ctv. 48. § (7) bekezdése alapján van lehetőség, az ott írt feltételek megléte esetén.
A bírság mértékét is eltúlzottnak tartotta. A késedelmet nem tette vitássá, ugyanakkor méltánylást érdemlő körülményként kérte figyelembe venni, hogy a változásbejegyzési kérelem bíróság felé való megküldéséről 2020. augusztus 17-én intézkedett. A figyelmét elkerülte, hogy a benyújtáskor kiállított digitális tértivevény negatív eredményt jelzett. A kérelem befogadására technikai okból azért nem került sor, mert a tag anyja nevében a vezetéknév és a keresztnév a cégbíróság nyilvántartásában fordítva szerepelt. Szakmailag megfelelő gondossággal járt el a 30 napos határidő betartása érdekében. A kérelem be nem érkezése nem szándékos és tudatos mulasztása eredménye. Csatolta a változásbejegyzési kérelmének megküldését igazoló iratot, valamint a visszaérkezett digitális tértivevényt.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A gazdasági társaságok működésére, képviseletére vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza.
A Ptk. 3:29. § (1) bekezdése szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A (3) bekezdés szerint a vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A Ctv. 33. § (1) bekezdése szerint a cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A (2) bekezdés szerint a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni.
A Ctv. 50. § (5) bekezdése értelmében változásbejegyzési kérelem esetén - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem benyújtásának határideje a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint irányadó Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a (változás)bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következően a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét terheli a társaság cégjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkező változások esetén a törvényben meghatározott határidőn belül a változásbejegyeztetési kötelezettség, amelynek elmulasztása a vezető tisztségviselővel szemben pénzbírság kiszabását vonja maga után. Abban az esetben azonban, ha megállapítható, hogy a késedelemért a jogi képviselő a felelős, a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján a jogi képviselővel szemben is helye van pénzbírság kiszabásának. Jogi képviselőnek adott meghatalmazás esetén a Ctv. 50. § (5) bekezdésében írt kötelezettség már a jogi képviselőt terheli, így annak késedelmes teljesítése esetén a jogi képviselő sújtandó pénzbírsággal. Tévesen hivatkozott ezért a fellebbező jogi képviselő arra, hogy a Ctv. 34. § (2) bekezdése szerinti bírság kizárólag a céggel szemben lenne kiszabható. Ezt a jogszabály megszövegezése (pénzbírsággal sújtja azt, "aki"…) önmagában cáfolja.
A meghatalmazott ügyvédnek mint jogi képviselőnek a meghatalmazás napjától kezdődően a rábízott ügy ellátása során fokozottan ügyelnie kell a törvényi határidők betartására.
Adott ügyben az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte a rendelkezésére álló adatokat. A társaság jogi képviselője a 2020. augusztus 16-án kelt meghatalmazás alapján a Ctv. 50. § (5) bekezdésében írt 30 napos határidőn túl, csak 2021. január 4-én terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet. A jogi képviselő mulasztásának kimentése körében fellebbezésében előadott körülmények, miszerint számítástechnikai okból nem lett befogadva a határidőben előterjesztett változásbejegyzési kérelem, illetve elkerülte a figyelmét a benyújtott kérelem informatikai vizsgálatának eredménye, nem alkalmasak annak alátámasztására, hogy minden tőle elvárhatót megtett a változásbejegyzési kérelem határidőben való benyújtása érdekében. A késedelem a jogi képviselőnek felróható, fellebbezésben felhozottak nem alkalmasak a jogi képviselő magatartásának enyhébb megítélésére.
A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása miatt a pénzbírság a késedelemért felelős személlyel szemben szabható ki, ezért helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján a jogi képviselőt sújtotta pénzbírsággal. Az elsőfokú bíróság a pénzbírság mértékét a törvényi minimumhoz közeli összegben állapította meg, amely a késedelem jelentős - több mint 3 hónap - időtartamára, valamint a bejegyzett adatok hitelezővédelmi, forgalombiztonsági szempontból jelentős voltára tekintettel nem minősül eltúlzottnak.
A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47.002/2021/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.