ÍH 2021.54

PERINDÍTÁSI JOGOSULTSÁG - KERESHETŐSÉGI JOG - VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNT INDÍTOTT PER Nincs perindítási jogosultsága annak, akire a keresettel támadott változásbejegyző végzés - kifejezetten nevesítve - nem tartalmaz rendelkezést; és annak sem, aki anélkül kezdeményezett változásbejegyző végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárást, hogy arra jogosult lett volna [2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdés, 78. § (2) be

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az irányadó tényállás szerint a felperes 50% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel az alperes tagja, ügyvezetői tisztségének a cégjegyzékből 2019. április 25-i hatállyal történt törléséig önálló képviseleti joggal a vezető tisztségviselője is volt.
Az alperes 2019. május 27-én 58. sorszám alatt a székhelyének törlése és új székhely bejegyzése (cégjegyzék 5/3. és 5/4. rovat), önálló képviseleti joggal kettő új ügyvezető bejegyzése (cégjegyzék 13/11. és 13/12. rovat), továbbá létesít...

ÍH 2021.54 PERINDÍTÁSI JOGOSULTSÁG - KERESHETŐSÉGI JOG - VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNT INDÍTOTT PER
Nincs perindítási jogosultsága annak, akire a keresettel támadott változásbejegyző végzés - kifejezetten nevesítve - nem tartalmaz rendelkezést; és annak sem, aki anélkül kezdeményezett változásbejegyző végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárást, hogy arra jogosult lett volna [2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdés, 78. § (2) bekezdés].
Az irányadó tényállás szerint a felperes 50% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel az alperes tagja, ügyvezetői tisztségének a cégjegyzékből 2019. április 25-i hatállyal történt törléséig önálló képviseleti joggal a vezető tisztségviselője is volt.
Az alperes 2019. május 27-én 58. sorszám alatt a székhelyének törlése és új székhely bejegyzése (cégjegyzék 5/3. és 5/4. rovat), önálló képviseleti joggal kettő új ügyvezető bejegyzése (cégjegyzék 13/11. és 13/12. rovat), továbbá létesítő okirata 2019. május 24-i módosítása időpontjának a bejegyzése (a cégjegyzék 8/10. rovat) iránti változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a törvényszék cégbíróságánál a 2019. május 24-i megismételt taggyűlés határozataira alapítva, amelyhez egyebek között csatolta a megismételt taggyűlés jegyzőkönyvét, az új székhely használatának jogszerűségét igazoló tulajdonosi nyilatkozatot, az ügyvezetők nyilatkozatát megválasztásuk elfogadásáról, a jogi képviselő változásbejegyzési eljárásra szóló meghatalmazását.
A változásbejegyzési eljárás tartama alatt a felperes 2019. június 11-én előterjesztett beadványában a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 78. § (1) bekezdése alapján a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperessel szemben és kérte az 58. sorszám alatt benyújtott változásbejegyzési kérelem elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt okiratok nem felelnek meg a jogszabályoknak, a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, azt meg sem tartották, illetve nem volt határozatképes, így annak határozatai alapján a változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozások nem jegyezhetők be.
A cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet és az ahhoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelmet a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján együttesen bírálta el és 2019. július 18-án kelt végzésével helyt adott a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmének, az alperes 58. sorszámon előterjesztett változásbejegyzési kérelmét pedig elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2019. december 16-án meghozott 13.Cgf.47.055/2019/2. számú végzésével a cégbíróság határozatát megváltoztatta, a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította, az alperes 58. sorszámú változásbejegyzési kérelmében foglaltaknak megfelelő tartalommal elrendelte a változások bejegyzését és felhívta a cégbíróságot ennek a cégjegyzékben történő foganatosítására. A végzés indokolása szerint a Ctv. 74. § (2)-(3) bekezdéseinek a Ctv. 78. § (1) bekezdése alapján a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárásban is alkalmazandó rendelkezései kizárják a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, ha az arra irányuló kérelem tárgyát képező igény polgári perben érvényesíthető. A felperes az alperesi társaság tagjaként a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §-a alapján - a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti - polgári peres eljárásban érvényesítheti a törvényességi felügyeleti kérelme szerinti igényét, így a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan sem kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást. Az erre irányuló kérelmét ezért el kellett utasítani és az 58. sorszámú változásbejegyzési kérelemben foglaltakkal egyező tartalommal a cégbíróságnak foganatosítania kell a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését, amely végzés ellen a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati per indításának van helye.
A cégbíróság 2019. december 18-án meghozott, a Cégközlönyben 2019. december 20-án közzétett végzésével elrendelte az alperes 58. sorszám alatti változásbejegyzési kérelme szerinti változások bejegyzését.
A felperes 2020. január 15-én a Ctv. 65. § (1) bekezdésére és 66. § (2)-(3) bekezdéseire alapítva előterjesztett keresetében azt kérte, a bíróság helyezze hatályon kívül a cégbíróság végzését, hívja fel a cégbíróságot törvényességi felügyeleti jogkörében az érintett cégjegyzéki adatok hivatalból történő törlésére.
A keresete alapjául szolgáló jogszabálysértésként - indokait részletesen kifejtve - arra hivatkozott, a 2019. május 24-i taggyűlés megtartása az eredeti taggyűlés összehívásának szabálytalansága miatt jogszabálysértő volt, a taggyűlés határozatai, a változásbejegyzési kérelem mellékleteként csatolt taggyűlési jegyzőkönyv, székhelyhasználati nyilatkozat, ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, egységes szerkezetű társasági szerződés, a jogi képviselő meghatalmazása ugyancsak jogszabálysértőek, amit a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak, illetve a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtáblának a Ctv. 46. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jogkörében észlelnie kellett volna, a változásbejegyzési kérelmet el kellett volna utasítani.
Állította, tekintettel arra, hogy az alperesi társaság 50% mértékű részesedéssel rendelkező tagjaként nem közömbös számára a képviselő személye, továbbá arra, hogy az alperes székhelye a változásbejegyzést megelőzően az ő lakásában volt, valamint arra, hogy az ügyvezetői tisztségének a cégjegyzékből való törlését elrendelő változásbejegyző végzést az általa indított perben a bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte, a jogerős ítélet alapján ügyvezetőként 2020. április 22-én a cégbíróság "visszajegyezte" a cégjegyzékbe, a keresettel támadott változásbejegyző végzés rá nézve rendelkezést tartalmaz, mivel kihat rá, illetve a mindennapjaira, ezért a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján rendelkezik perindítási joggal.
Az alperes az ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. A Ctv. 65. § (1) bekezdése alkalmazása körében kialakult bírói gyakorlatra hivatkozott és előadta, hogy a változásbejegyző végzés a felperesre személy szerint nem tartalmaz rendelkezést, ezért a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Indokait részletesen kifejtve érdemben is vitatta a kereset megalapozottságát.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogát vizsgálta. Kifejtette, a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre nem tartalmaz rendelkezést, ezért a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a felperest nem illeti meg a perindítási jog. Arra tekintettel azonban, hogy a változásbejegyzési eljárás során a felperes a Ctv. 78. § (1) bekezdése alapján a változásbejegyzési kérelem elutasítására irányuló törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett elő, amely a másodfokú eljárásban a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó határozattal elutasításra került, ezért a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján a felperes jogosult a perindításra.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a keresetet érdemben bírálta el és azt részletes jogi indokolással meglapozatlannak találta.
Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezést nyújtott be.
A felperes a fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát.
Korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva hangsúlyozta, a keresetében megjelölt, fennálló jogszabálysértéseket a változásbejegyzési kérelem elbírálásakor a cégbíróságnak és a másodfokú bíróságnak észlelnie kellett volna, a változásbejegyzési kérelmet el kellett volna utasítani, a változásbejegyző végzés jogszabálysértő.
Arra hivatkozással, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok vonatkozásában a 2020. március 10. napján kelt feljelentése alapján közokirat-hamisítás bűntette miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig a Pp. 123. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kérte a peres eljárás felfüggesztését.
Az alperes a fellebbezésében kérte az ítélet indokolásának a megváltoztatását akként, hogy a bíróság a keresetet a felperes kereshetőségi joga hiányában utasítsa el.
Állította, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, megsértette a Pp. 2. § (2) bekezdésének a kérelemhez kötöttség elvét rögzítő rendelkezését, amikor annak ellenére, hogy a felperes erre nem hivatkozott, azt állapította meg, hogy a felperes a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján rendelkezik kereshetőségi joggal.
Ez az álláspont érdemben is téves, mert a változásbejegyzési kérelem és az azzal párhuzamos törvényességi felügyeleti kérelem elbírálása során a másodfokú bíróság jogerős határozatával megállapította, hogy a felperes nem volt jogosult a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére, amiből az következik, hogy a felperest a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján sem illeti meg a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítási jogosultság, különös tekintettel arra, hogy a változásbejegyzési kérelem és a törvényességi felügyeleti kérelem együttes elbírálásakor a cégbíróság nem hozott a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító olyan határozatot, amellyel szemben a felperes a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést helyettesítő sajátos jogorvoslatként perindítási joggal rendelkezne.
Az alperes véleménye szerint a cégbíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító és a felperes törvényességi felügyeleti kérelmének helyt adó végzése elleni fellebbezési jog önmagában kizárttá teszi azt, hogy ugyanabban az ügyben a felperes a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján a Ctv. 65. §-a szerinti sajátos peres jogorvoslatot igénybe vegye.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében vitatta az alperes fellebbezésében előadottakat. Véleménye szerint a változásbejegyzési eljárásban meghozott, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés ellen helye van a Ctv. 65. §-a szerinti per megindításának.
Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte a fellebbezésével nem érintett részében az ítélet helybenhagyását.
Vitatta, hogy fennállnának a peres eljárás felfüggesztésének a jogszabályi feltételei, mivel a jelen "kontrollper" tárgyát kizárólag annak vizsgálata képezheti, hogy van-e olyan jogszabálysértés, amit a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, a felperes azonban olyan büntetőeljárásra hivatkozva kéri a per tárgyalásának a felfüggesztését, amely a változásbejegyzési eljárás befejezését követően indult, így annak eredménye nem lehet a változásbejegyzési kérelem elbírálásának az előkérdése.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 376. § (1) bekezdésében és a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében foglaltak alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A másodfokú eljárásban előterjesztett felperesi kérelemre tekintettel az ítélőtábla először azt vizsgálta, hogy a felperes által hivatkozott büntetőeljárás folyamatban léte alapul szolgálhat-e a peres eljárás Pp. 123. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztésére, a büntetőeljárás eredménye befolyásolja, befolyásolhatja-e a per eldöntését.
A Ctv. 65. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak értelmében a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya a cégbíróság végzésének, illetve magának a cégeljárásnak a jogszerűségi vizsgálata, annak megállapítása, hogy a változásbejegyző végzés meghozatala során a cégbíróság eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e a kérelem szerinti adatváltozások bejegyzésének. Az ilyen perekben kizárólag olyan jogszabálysértés figyelembevételére van lehetőség, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
A jelen esetben a felperes olyan folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva kérte a peres eljárás felfüggesztését, amely sem a per alapjául szolgáló változásbejegyzési eljárás megindulása, sem a perbeli változásbejegyző végzés meghozatala időpontjában még nem volt folyamatban, ezért a változásbejegyzési kérelem elbírálását nyilvánvalóan semmilyen módon nem érinthette, nem befolyásolhatta. Erre tekintettel a folyamatban lévő büntetőeljárás eredménye nem minősül olyan előzetes kérdésnek, ami indokolttá tenné a peres eljárás felfüggesztését, ezért az ítélőtábla a fellebbezéseket érdemben bírálta el.
A felperes fellebbezése megalapozatlan, az alperes fellebbezése kisebb részben megalapozott.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásról, az ilyen eljárásban igénybe vehető jogorvoslatokról a Ctv. rendelkezik, e körben a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzéssel szembeni perindítási jogosultság feltételeit, a perindításra jogosultak körét, kereshetőségi joguk terjedelmét is meghatározza.
A Ctv. 65. §-ának (1) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt.
Kivételesen - a törvényben meghatározott esetekben - a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás összekapcsolódhat a törvényességi felügyeleti eljárással.
A Ctv. 78. § (1) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, vagy annak részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A Ctv. 78. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján tehát a keresettel kérelemre folytatott bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban meghozott, a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzések támadhatók.
A bírói gyakorlat szerint az ügyészen kívül más személy csak akkor és csak annyiban, olyan terjedelemben rendelkezik perindítási, kereshetőségi joggal, amennyiben személyére nézve a kérelemnek helyt adó bejegyzési, változásbejegyzési végzés kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz (Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.022/2011/5.; 10.Gf.40.375/2012/3.; Győri Ítélőtábla Gf.IV.30.366/2010/2.), továbbá a Ctv. 78. §-a alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező személyt csak akkor illeti meg a Ctv. 78. § (2) bekezdése szerinti terjedelemben korlátozás nélküli perindítási jog, ha jogosult volt a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére, törvényességi felügyeleti kérelme érdemi elbírálásra alkalmas, míg e feltételek hiányában kereshetőségi jogára a Ctv. 65. § (1) bekezdése az irányadó (BH 2013.159.; Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.250/2015/3.).
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következően, továbbá a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzéssel szemben a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti perindítási jog mint fellebbezést helyettesítő sajátos jogorvoslati eszköz attól függetlenül igénybe vehető, hogy a cégbejegyzést, változásbejegyzést a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban elsőfokon eljárt cégbíróság rendelte el, vagy a cégbejegyzési, változásbejegyzési végzés meghozatalára a kérelmet elutasító cégbíróság határozata ellen jogorvoslatként igénybe vehető fellebbezés folytán a másodfokú eljárásban született határozat alapján került sor.
E peres jogorvoslat igénybevehetősége szempontjából - az alperes fellebbezésében előadottakkal szemben - annak sincs jelentősége, hogy a cégbíróság bejegyzési, változásbejegyzési kérelmet elutasító végzése ellen a jogszabály fellebbezési jogot biztosít, amely a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a Ctv. 78. § (1) bekezdése szerinti párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező személyt is megilleti, mivel nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmet elutasító végzéssel szembeni fellebbezési jogra tekintettel kizárná annak a lehetőségét, hogy - az egyéb jogszabályi feltételek fennállta esetén - a Ctv. 78. § (2) bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés alapján a párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezőjét is megillesse a Ctv. 65. §-a szerinti perindítási jog.
A kereshetőségi jog, a perindítási jogosultság a Ctv. 78. §-ában meghatározott feltételei hiányában - az állított jogszabálysértések vizsgálata nélkül - a kereset ítélettel történő elutasításának van helye, ezért a bíróságnak mindenekelőtt a felperes kereshetőségi joga fennálltát kellett vizsgálnia.
A perben rendelkezése álló okirati bizonyítékok alapján nem kétséges, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre - kifejezetten, nevesítve - nem tartalmaz rendelkezést, ezért a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a felperes - a korábban már kifejtettek szerint - nem rendelkezik perindítási jogosultsággal, kereshetőségi joggal, amint azt az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította.
A felperes által a Ctv. 78. § (1) bekezdése alapján a perbeli változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan kezdeményezett sajátos párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes Ctv. 78. § (2) bekezdése szerinti perindítási jogosultságát, kereshetőségi jogát is helytállóan vizsgálta anélkül, hogy túlterjeszkedett volna a kereseti kérelmen. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatokból téves jogi következtetést levonva helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján jogosult a perindításra, rendelkezik kereshetőségi joggal.
A per iratai, a Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgf.47.055/2019/2. számú végzésében foglaltak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes anélkül kezdeményezett a jelen per tárgyát képező változásbejegyző végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan a Ctv. 78. § (1) bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárást, hogy arra - a Ctv. 74. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel - jogosult lett volna, így törvényességi felügyeleti kérelme érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas.
Erre figyelemmel - a korábban már ugyancsak kifejtettek szerint - a felperest a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultság hiányában a perbeli változásbejegyző végzéssel szemben nem illeti meg a Ctv. 78. § (2) bekezdése szerinti, terjedelmében korlátozás nélküli perindítási jog. Az elsőfokú bíróságnak ezért a keresetet a kereshetőségi jog hiányában kellett volna elutasítania anélkül, hogy érdemben vizsgálta volna a felperes által megjelölt jogszabálysértéseket. Az alperesi fellebbezés ennyiben megalapozott.
Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete a kifejtettekre figyelemmel érdemben helytálló, ezért a felperesi fellebbezés nem vezethetett eredményre.
A felperes kereshetőségi joga hiányában az ítélőtábla nem vizsgálta a keresetben állított jogszabálysértések fennálltát, a kereset érdemi megalapozottságát, így az ügy érdemére vonatkozó megállapításokat mellőzi az elsőfokú ítélet indokolásából.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján - a kifejtettek szerint eltérő indoklással - helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.360/2020/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.