adozona.hu
BH 2019.1.3
BH 2019.1.3
Méltányolható ok hiányában nem állapítható meg az erős felindulásban elkövetés, s ezzel szemben a cselekmény külvilágban megnyilvánuló, így megismerhető tényeinek (a cselekmény tárgyi oldali ismérveinek) megfelelő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettekénti minősítése indokolt, ha a terhelt az általa tudottan homoszexuális, de őt otthonába befogadó, s részére hónapokon át ingyenes lakhatást biztosító sértettet, annak rendszeresen előforduló, s így megszokottá vált újabb szexuális közeledését
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A törvényszék a 2017. szeptember 27. napján kihirdetett ítéletével a terheltet emberölés bűntette [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. d) pont] miatt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a kiszabott szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2018. február 8. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelt cselekm...
BH 2019.1.3 Méltányolható ok hiányában nem állapítható meg az erős felindulásban elkövetés, s ezzel szemben a cselekmény külvilágban megnyilvánuló, így megismerhető tényeinek (a cselekmény tárgyi oldali ismérveinek) megfelelő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettekénti minősítése indokolt, ha a terhelt az általa tudottan homoszexuális, de őt otthonába befogadó, s részére hónapokon át ingyenes lakhatást biztosító sértettet, annak rendszeresen előforduló, s így megszokottá vált újabb szexuális közeledését többórás közös italozás folytán bekövetkezett részegsége miatti felfokozott indulatában úgy torolja meg, hogy a sértettet brutális, elhúzódó tartamú bántalmazással agyonveri [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. d) pont, 161. §; 3/2013. BJE határozat].
[1] A törvényszék a 2017. szeptember 27. napján kihirdetett ítéletével a terheltet emberölés bűntette [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. d) pont] miatt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a kiszabott szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.[2] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2018. február 8. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelt cselekményét erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének (Btk. 161. §) minősítette, egyben a kiszabott büntetést 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre enyhítette, mellőzte a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezést. Rendelkezett továbbá bűnjelekről, illetve beszámításról.
[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:
[4] A 47 éves terhelt korábbi lakhelyét elhagyva, 2016 októberében Gy.-be indult (ahol munkahellyel és lakhellyel nem rendelkezett), ott felkereste régi ismerősét, a 70 éves sértettet, aki már korábban is, a válása után lakhatásban kisegítette. A sértett befogadta a lakásába a terheltet szívességi lakáshasználóként. A terhelt tudta, hogy a sértett a saját neméhez vonzódik, és rendszeresen fogyaszt alkoholt. A terhelt és a sértett a továbbiakban együtt italozott, a sértett ittas állapotban többször próbált szexuálisan közeledni a terhelthez, aki ezt elhárította (a barátnőjére is hivatkozva). Ennek ellenére a lakásból nem költözött el, a sértett magatartását pedig három-négy alkalommal úgy torolta meg, hogy nyakon vágta őt. A sértett ilyenkor felrótta a terheltnek, hogy nem honorálja megfelelően azt, hogy a lakásába befogadta.
[5] A terhelt időközben, 2016 decemberében munkaviszonyt létesített, és december 7. napján kellett munkába lépnie. Ezt közölte a sértettel, valamint azt is, hogy ezzel egyidejűleg elköltözik a lakásból. 2016. december 6. napján reggel a sértett nagyobb mennyiségű bort vett, melyet a terhelttel együtt fogyasztottak el. Ezt követően a terhelt a barátnőjével találkozott, majd miután a barátnője eltávozott, ő vásárolt nagy mennyiségű bort, és a sértettel a lakásban folytatták az italozást. Az egész napos italozásnak köszönhetően, melynek során bort és pálinkát is fogyasztottak, estére erősen ittas állapotba (közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotába) kerültek. Az esti órákban a sértett ismételten szexuális ajánlatot tett a terheltnek, miközben átölelte és fel akarta emelni a konyhaasztalra. A terhelt emiatt dühös, indulatos lett és bal könyökével erőteljesen megütötte a sértett oldalát, melynek következtében a sértett nekiesett a hűtőszekrénynek, és közölte, hogy a terhelt hálátlan vele szemben.
[6] A terhelt ezután megivott még egy pohár bort, majd amikor a sértett ismételten mögé lépett, és a nemi szervét megfogta, akkor nagy erővel, ököllel ütlegelni kezdte. Az ütések hatására a konyhából kihátráló sértettet követte, folyamatosan ököllel ütötte, melynek következtében a sértett két alkalommal elesett az előszobában, eközben magával rántva a terheltet. A sértett miután felkelt, tovább hátrált a nagyszobába, azonban amikor a tévé elé ért, a terhelt tovább ütötte, melynek következtében a sértett az ágy és az asztal közé zuhant. A terhelt a zuhanást követően hanyatt fekvő sértett bántalmazását tovább folytatta, nagy erővel, ököllel ütlegelte testszerte, mellkasán, illetőleg a fején is. A sértett megpróbált összehúzódni, de a terhelt kitartó ütlegelése következtében elszenvedett bordatörések okozta nagy fájdalma miatt már semmilyen mozgásra, helyzetváltoztatásra vagy védekezésre nem volt képes. A terhelt akkor hagyta abba a sértett bántalmazását, amikor az már nem mozdult. Ekkor kiment a konyhába, pár szál cigarettát töltött, ezután ránézett a szobában még nyöszörgő sértettre, majd elment a kutyát megsétáltatni. A terhelt több mint egy órát volt távol, mialatt különböző vendéglátóegységekben is megfordult. Visszaérkezését követően észlelte, hogy a sértett már nem él, ezért értesítette a rendőröket, de nem a történtekről számolt be, hanem bejelentette, hogy hazatérését követően eszméletlenül találta a sértettet, majd arra hivatkozott, hogy távozásakor három ismeretlen személlyel hagyta a lakásán a sértettet, aki visszatérésekor már élettelen volt.
[7] A sértett a terhelt távozását követően rövid időn belül - pontosan meg nem határozható időpontban - elhalálozott. Amennyiben a bántalmazás abbahagyását követően értesítette volna a mentőket, a sértett élete megmenthető lett volna.
[8] A terhelt sorozatos bántalmazása következtében a sértett a hajas fejbőr vérbeszűrődését, a kemény burok alatti vérzést, agyvizenyőt, agytörzsi zúzódást, hasán és mellkasán a borda közti izomzatban nagy kiterjedésű bevérzéseket, a vastagbélen és a környezetében, a szívburkon, valamint a nyelven és a nyakizmokban vérbeszűrődést, a pajzsmirigy zúzódását, a gátor laza kötőszövetének vérbeszűrődését, mindkét tüdő súlyos zúzódását és többszöri folytonosságmegszakadását, a jobb oldali rekeszizom, a zsigeri mellhártyalemez mindkét oldali vesetokjának vérbeszűrődését, a máj zúzódását, a bal oldalon háromszoros, jobb oldalon egyszeres sorozat-bordatörést, a bordák fali mellhártyalemezt érintő, átszúrt sérülését, a hát többszörös és a felső végtagok vérbeszűrődését, mindkét here zúzódását szenvedte el.
[9] A sértett halálának közvetlen oka heveny légzési elégtelenség volt, melynek kialakulásához a többszörös sorozat-bordatörések, a bordák törvégeinek fali mellhártyalemezt és a tüdőt sértő sérülése és a tüdőzúzódás vezetett. A halál és az elszenvedett sérülések között közvetlen, kizárólagos, egyenes okozati összefüggés állapítható meg. A sérülések közel egy időben keletkeztek, a sértett közvetlenül életveszélyes állapotba került, halála nagyon rövid időn belül bekövetkezett.
[10] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéleti tényállást pontosította, illetve kiegészítette az alábbiak szerint:
[11] A terhelt ugyan tudta, hogy a sértett a saját neméhez vonzódik, azonban a nehéz élethelyzetéből adódóan elfogadta a sértett ajánlatát, hogy költözzön hozzá. A terhelt és a sértett együttlakásának ideje alatt a sértett napi szinten szexuálisan közeledett a terhelthez, amely többek között szóbeli szexuális ajánlatokban, simogatásokban, a fürdés közben történő benyitásokban nyilvánult meg, arra hivatkozással, hogy a terheltnek az ott-tartózkodása fejében szexuális ellenszolgáltatást kellene nyújtania. Ez a terheltben egyre fokozódó viszolygást és felháborodást váltott ki. Ittas állapotban a sértett közeledése nyíltan erőszakossá vált, amelyet a terhelt többször, kisebb fizikai erőszak alkalmazásával (nyakon vágás) hárított el. A terhelt zaklatása, napi szinten történő megalázása, valamint az, hogy a barátnőjével a kapcsolata szorosabbá vált és munkát is talált, vezetett oda, hogy a terhelt el kívánt költözni, amelyet közölt is a sértettel. A terhelt ott-tartózkodásának utolsó napján - a bűncselekmény elkövetésekor - a barátnőjének távozását követően, a sértettel italozni kezdett, amelynek során a sértett folyamatosan becézte a terheltet, hozzá szexuális tartalmú kijelentéseket, felszólításokat intézett. A terhelt többször felszólította a sértettet, hogy ezt hagyja abba, bírja ki másnapig, amikor elköltözik. A sértett azonban ennek nem tett eleget, sőt az időközben az asztaltól felálló terhelthez lépve ezúttal már közvetlen fizikai kapcsolatot, szexuális cselekményt kezdeményezett, őt átölelte, megsimogatta a nemi szervét, megkísérelte a terheltet az asztalra emelni, aki mindezek hatására olyan indulati állapotba került, hogy a sértettet bántalmazni kezdte.
[12] A terhelt nem a rendőröket, hanem helyesen a mentőket értesítette; a terhelt 165 cm magas, 68 kg súlyú, míg a sértett 164 cm magas és 65-70 kg súlyú volt. A sértettnek a terhelt legalább 20 rendbeli erőbehatásától 24 rendbeli sérülése keletkezett a fején és testszerte, valamint az arcot legalább három rendbeli erőbehatás érte, azonban a terhelt és a sértett fejének összekoccanása sem zárható ki.
[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból (a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki) a terhelt terhére.
[14] Kifejtette, hogy a sértett kifogásolható magatartása, szexuális közeledése, ami ismert volt a terhelt számára, s amit korábban is ütésekkel hárított el, a terhelt magatartását méltányolhatóvá, erkölcsileg menthetővé vagy magyarázhatóvá nem tette, a terhelt indulata nem váltott ki tudatszűkült állapotot, annak kialakulásában szerepe volt az önhibából eredő ittasságának, továbbá a sértett kifogásolható magatartásának súlya objektíve sem állt arányban az elkövetői magatartásával. Nem hagyható figyelmen kívül a másodfokú bíróság által hivatkozott eseti döntés értékelése kapcsán az azóta eltelt hosszabb idő, illetve ehhez kapcsolódóan a homoszexualitás megváltozott társadalmi megítélése és elfogadottsága.
[15] A terhelt a magatartásának következményeit szükségszerűen előre látta, az iránt közömbös maradt, amit mutat a bántalmazás befejezése után a cigaretták megsodrása, a kutya megsétáltatása és a vendéglátóipari egységek meglátogatása. Emiatt a cselekmény helyes minősítése emberölés bűntette, miután a sértettnek a terhelt bántalmazása következtében 24 rendbeli sérülése keletkezett, amelyek a különös kegyetlenséggel elkövetést megalapozzák. A kiszabott büntetés az emberölés minősített esetéhez képest enyhe, valamennyi büntetéskiszabási tényezőt figyelembe véve a középmértéket elérő fegyházbüntetést tartotta a cselekménnyel arányosnak, emellett a terhelt méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. Az adatokat rögzítő bűnjelekről történt rendelkezést tévesnek tartotta.
[16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot változtassa meg, a terhelt cselekményét emberölés bűntettének [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. d) pont] minősítse és őt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre és mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélje, továbbá rendelje el a bűnjelek egy részének az iratok mellékleteként történő kezelését, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet hagyja helyben.
[17] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta. Indokolását azzal egészítette ki, hogy a terhelt indulat hatására cselekedett ugyan, de az indulat a tudatát nem homályosította el, viselkedése mindvégig célszerű és meggondolásra utaló ismérveket tartalmazott, az indulat hatása alatti ölési cselekmény pedig nem alapozza meg a privilegizált eset megállapíthatóságát.
[18] A Kúria a Be. 660. § (2) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.
[19] Az ügyész a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, azzal egyezően nyilatkozott.
[20] A terhelt védője a másodfokú határozatban foglaltakat helytállónak tartotta, kifejtette, hogy az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításának feltételei adottak voltak, így a terhelt erkölcsileg méltányolható külső ok miatt került az erős felindulás állapotába, mely hatása alatt rögtön hajtotta végre az ölési cselekményt.
[21] A terhelt bejelentette, hogy nem kíván részt venni a nyilvános ülésen.
[22] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[23] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[24] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[25] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[26] A felülvizsgálati indítvány törvénysértőnek tartotta az élet elleni bűncselekmény másodfokú bíróság általi - erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette - minősítését és ezzel összefüggésben a büntetéskiszabást.
[27] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.
[28] A Kúria 3/2013. BJE határozata az élet és testi épség büntetőjogi védelméről rögzíti mindazon szempontokat, amelyeket a terhelti cselekmény minősítése kapcsán szükséges vizsgálni. Ekként az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázásánál, így annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka emberölésre, más élet, avagy testi épség elleni bűncselekményre irányult, jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánuló, ekként megismerhető tények elemzésének van jelentősége.
[29] A Btk. 161. §-a szerint, aki mást méltányolható okból származó, erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[30] Méltányolható okból származik a felindulás, ha azt az elkövetőn kívül álló ok váltja ki és erkölcsileg menthető. Emellett az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének megállapításához az éplélektani alapon kialakult indulatnak olyan magas foka szükséges, amely következtében az elkövető számára a megfontolás szokásos mértékének a megtartása lehetetlenné válik, tudata elhomályosul, a belső egyensúlya megbomlik (a bűncselekmény elkövetése pedig e tudatszűkült, tudatborult állapotban történik).
[31] Az ölési cselekményt megelőzően a sértett erkölcsileg elítélendő magatartást tanúsított a terhelttel szemben, azonban ez a terhelt előtt nem volt szokatlan, nem volt váratlan. A terhelt régóta ismerte a sértettet, már korábban is lakott nála, tudta, hogy a saját neméhez vonzódik, így költözött mint szívességi lakáshasználó a sértett lakásába. Az irányadó tényállás szerint a sértett a cselekményt megelőzően is rendszeresen közeledett a terhelthez, azonban a terhelt ezt elhárította, alapvetően verbálisan, illetve három-négy alkalommal erőszak alkalmazásával. Mindezek ellenére a sértett lakásából nem költözött ki, ott maradt, a sértett nem kívánatos szexuális közeledéseit kezelni tudta, elhárította, ténylegesen semmilyen hatalmaskodó magatartásnak alávetve, a sértettnek kiszolgáltatva nem volt. Következésképpen az egyébként elmeműködésében sem korlátozott terheltnek mindvégig volt választási lehetősége, például hogy elköltözzön a sértettől, azonban ezzel a lehetőséggel nem élt. Ekként viszont a sértett terheltet sértő magatartása a cselekmény elkövetésének napján sem volt váratlannak (a szokásostól eltérőnek) tekinthető.
[32] Mindezek alapján a terhelt és a sértett viszonyának, az előzmények ismeretében, bár az elkövetést kiváltó ok nyilván nem jelentéktelen, az arra reagáló terhelti magatartás azzal arányban nem álló, túlméretezett indulatkitörés volt. Ez az indulat azonban nem csupán a terhelten kívülálló okból következett be. Abban ugyanis jelentős szerepet játszott a terhelt elkövetéskori erősen ittas állapota, legalább közepes fokú alkoholos befolyásoltsága. A jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt és a sértett rendszeresen fogyasztott közösen nagy mennyiségű alkoholt, így történt ez a cselekmény napján is. Mindezen körülmények ismeretében a terhelti magatartás alapvetően nem a jogos felháborodásra, hanem ittas állapotára vezethető vissza.
[33] Fentiekre tekintettel a terhelt indulata méltányolható okból származónak nem tekinthető.
[34] Ezzel szemben a másodfokú bíróság hivatkozása a BJD 4084. számú eseti döntésre nem helytálló, mivel a Legfelsőbb Bíróság abban úgy foglalt állást, hogy "a sértettnek a fajtalanság elkövetése érdekében kifejtett, a vádlott bántalmazását is maga után vonó tevékenysége […] a vádlottban méltán válthatott ki erős felindulást az alkoholos befolyásoltságától függetlenül is". Azaz az eseti döntés alapjául szolgáló ügyben a szexuális cselekmény érdekében a sértett maga is bántalmazta a terheltet. Jelen esetben azonban a sértett részéről tettlegesség fel sem merült, és bár a magatartása tolakodó volt, erőszakot ő maga nem alkalmazott. Ellenkezőleg, a terhelt volt az, aki a jogerős tényállás szerint erőszakkal torolta meg a sértett közeledését, durva magatartást nem a sértett, hanem a terhelt tanúsított.
[35] Az erős felindulásban elkövetett emberölésre jellemző az elkövetési módban megnyilvánuló féktelenség is, mivel az indulati tobzódás folytán az elkövető képtelen a magatartásának megfelelő korlátozására és irányítására. Ezért az ilyen indulati állapotban elkövetett ölési cselekmények az elkövetési mód szempontjából közel állnak a különös kegyetlenséggel elkövetett ölési cselekményekhez.
[36] A bűncselekmény elkövetési módja jelen ügyben is a különösen kegyetlen minősítést megalapozó volt, azonban a terhelti indulat nem érte el azt a mértéket, amely az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének megállapításához szükséges. A terhelti vallomáson alapuló jogerős tényállás ugyanis az ölési cselekményt közvetlenül megelőzően, majd az annak során és azt követően történteket egyaránt részletesen tartalmazza, amelyből kizárólag az a következtetés vonható le, hogy a terhelti emlékezet megtartott volt.
[37] Ezen túlmenően a terhelt viselkedése közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után célszerű és higgadt volt: pár szál cigarettát töltött, ránézett a még életben lévő, nyöszörgő sértettre, és sorsára hagyva elment hosszabb időre kutyát sétáltatni, több vendéglátóegységben is megfordult, majd a hatóságok előtt alibit igazolt, illetve a cselekmény elkövetése után röviddel történt telefonbeszélgetés során eredményesen hárította el a sértett barátjának azon kérését, hogy a sértett lakásában aludjon.
[38] Következésképpen a terhelt viselkedése megfontolt, a sértett sorsát illetően közömbös, összességében tudatos volt. Az erős felindulás megállapítása tény- és jogkérdés. A másodfokú bíróság általi tényállás-kiegészítés ellenére azon ténybeliség nem változott, amely alapján kizárt az emberölés privilegizált alakzatának megállapítása. Az ölési cselekmények jellemzően indulati cselekmények, így a terhelt indulat hatása alatti elkövetői magatartása még nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetést. (A tényállás másodfokú bíróság általi kiegészítése kapcsán megjegyzi a Kúria, hogy ilyen esetben számot kell adni a bizonyítás során felmerült ellentétes adatokról is, és amennyiben szükséges, az ellentmondások tisztázása érdekében bizonyítást kell felvenni a másodfokú eljárásban.)
[39] A jogerős ítéleti tényállásból a helyes jogkövetkeztetést az elsőfokú bíróság vonta le, ekként a terhelt által elkövetett cselekmény minősítése különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. d) pont]. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság jogi indokolásában (a másodfokú bíróság esetében a minősítésre vonatkozó téves állásponton túlmenően is) helyenként ellentmondásos az élet elleni, illetve a testi épség elleni bűncselekmény elhatárolása.
[40] Erre vonatkozóan a Kúria hangsúlyozza, hogy a jogerős tényállásban rögzített alanyi és tárgyi tényezőkből kizárólag arra vonható következtetés, hogy a terhelt elkövetéskori aktuális tudatában a sértett halála bekövetkezésének lehetősége felmerült és cselekményének ezen lehetséges következményébe belenyugodva, érzelmileg közömbösen hajtotta végre a bűncselekményt. Ekként a terhelt élet elleni cselekménye eshetőleges szándékkal elkövetett. A különös kegyetlenséggel elkövetést pedig a rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, puszta kézzel, agyonveréssel véghezvitt ölési cselekmény kétségkívül megalapozza. (Az indítványban foglaltak alapján megjegyzi a Kúria, hogy a társadalmi megítélés változása nem képezi a büntetőjogi értékelés részét.)
[41] Az ügyészség középmértéket elérő büntetés kiszabására irányuló indítványa alaposan indokolt, azonban az elsőfokú bíróság által kiszabott, valóban inkább enyhe, mint szigorú szabadságvesztés-büntetés semmiképpen nem törvénysértő és a Be. 605. § (2) bekezdése értelmében annak megváltoztatása (súlyosítása) nem indokolt.
[42] Tekintettel arra, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terhelt cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítette, a terhelt a közügyek gyakorlására méltatlan, így attól a Btk. 61. § (1) és (2) bekezdése alapján eltiltotta. A kiszabott szabadságvesztés-büntetés fokozatát a Btk. 37. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján fegyházban kell végrehajtani.
[43] A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről szóló rendelkezés a Btk. 38. § (2) bekezdés a) pontján alapul.
[44] A Btk. 92/B. § (1) bekezdése alapján a Kúria rendelkezett a már végrehajtott büntetés beszámításáról.
[45] A bűnjelek kapcsán - amennyiben az szükséges - egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehet helye.
[46] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 525/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Bfv.III.525/2018/6.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke
Dr. Bartkó Levente, előadó bíró
Dr. Márki Zoltán, bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: nyilvános ülés
Az ülés napja: 2018. október 2.
Az ügy tárgya: emberölés bűntette
Terhelt(ek):
Első fok: Győri Törvényszék, 25.B.233/2017/16., ítélet, nyilvános tárgyalás,
2017. szeptember 27.
Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.II.125/2017/5., ítélet, nyilvános ülés,
2018. február 8.
Az indítvány előterjesztője: Győri Fellebbviteli Főügyészség
Az indítvány iránya: a terhelt terhére
Rendelkező rész
Az emberölés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Győri Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.125/2017/5. számú ítéletét megváltoztatja:A terhelt cselekményét emberölés bűntettének [Btk. 160. § (1) bekezdés és (2) bekezdés d) pont] minősíti és ezért őt 13 (tizenhárom) évi szabadságvesztésre és 10 (tíz) évi közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani.
A terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az így kiszabott szabadságvesztésbe a jogerősen kiszabott és a másodfokú ítélet jogerőre emelkedése óta a mai napig végrehajtott szabadságvesztést beszámítja.
Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I.
[1] A Győri Törvényszék a 2017. szeptember 27. napján kihirdetett 25.B.233/2017/16. számú ítéletével a terheltet emberölés bűntette [Btk. 160. § (1), (2) bekezdés d) pont] miatt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá beszámításról, bűnjelekről, bűnügyi költségről.[2] A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2018. február 8. napján meghozott Bf.II.125/2017/5. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelt cselekményét erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének (Btk. 161. §) minősítette, egyben a kiszabott büntetést 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre enyhítette, mellőzte a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezést. Rendelkezett továbbá bűnjelekről, illetve beszámításról.
[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:
[4] A 47 éves terhelt korábbi lakhelyét elhagyva, 2016 októberében Gy.-be indult (ahol munkahellyel és lakhellyel nem rendelkezett), ott felkereste régi ismerősét, a 70 éves sértettet, aki már korábban is, a válása után lakhatásban kisegítette. A sértett befogadta a lakásába a terheltet szívességi lakáshasználóként. A terhelt tudta, hogy a sértett a saját neméhez vonzódik, és rendszeresen fogyaszt alkoholt. A terhelt és a sértett a továbbiakban együtt italozott, a sértett ittas állapotban többször próbált szexuálisan közeledni a terhelthez, aki ezt elhárította (a barátnőjére is hivatkozva). Ennek ellenére a lakásból nem költözött el, a sértett magatartását pedig három-négy alkalommal úgy torolta meg, hogy nyakon vágta őt. A sértett ilyenkor felrótta a terheltnek, hogy nem honorálja megfelelően azt, hogy a lakásába befogadta.
[5] A terhelt időközben, 2016 decemberében munkaviszonyt létesített, és december 7. napján kellett munkába lépnie. Ezt közölte a sértettel, valamint azt is, hogy ezzel egyidejűleg elköltözik a lakásból. 2016. december 6. napján reggel a sértett nagyobb mennyiségű bort vett, melyet a terhelttel együtt fogyasztottak el. Ezt követően a terhelt a barátnőjével találkozott, majd miután a barátnője eltávozott, ő vásárolt nagy mennyiségű bort, és a sértettel a lakásban folytatták az italozást. Az egész napos italozásnak köszönhetően, melynek során bort és pálinkát is fogyasztottak, estére erősen ittas állapotba (közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotába) kerültek. Az esti órákban a sértett ismételten szexuális ajánlatot tett a terheltnek, miközben átölelte és fel akarta emelni a konyhaasztalra. A terhelt emiatt dühös, indulatos lett és bal könyökével erőteljesen megütötte a sértett oldalát, melynek következtében a sértett nekiesett a hűtőszekrénynek, és közölte, hogy a terhelt hálátlan vele szemben.
[6] A terhelt ezután megivott még egy pohár bort, majd amikor a sértett ismételten mögé lépett, és a nemi szervét megfogta, akkor nagy erővel, ököllel ütlegelni kezdte. Az ütések hatására a konyhából kihátráló sértettet követte, folyamatosan ököllel ütötte, melynek következtében a sértett két alkalommal elesett az előszobában, eközben magával rántva a terheltet. A sértett miután felkelt, tovább hátrált a nagyszobába, azonban amikor a tévé elé ért, a terhelt tovább ütötte, melynek következtében a sértett az ágy és az asztal közé zuhant. A terhelt a zuhanást követően hanyatt fekvő sértett bántalmazását továbbfolytatta, nagy erővel, ököllel ütlegelte testszerte, mellkasán, illetőleg a fején is. A sértett megpróbált összehúzódni, de a terhelt kitartó ütlegelése következtében elszenvedett bordatörések okozta nagy fájdalma miatt már semmilyen mozgásra, helyzetváltoztatásra vagy védekezésre nem volt képes. A terhelt akkor hagyta abba a sértett bántalmazását, amikor az már nem mozdult. Ekkor kiment a konyhába, pár szál cigarettát töltött, ezután ránézett a szobában még nyöszörgő sértettre, majd elment a kutyát megsétáltatni. A terhelt több mint egy órát volt távol, mialatt különböző vendéglátó egységekben is megfordult. Visszaérkezését követően észlelte, hogy a sértett már nem él, ezért értesítette a rendőröket, de nem a történtekről számolt be, hanem bejelentette, hogy hazatérését követően eszméletlenül találta a sértettet, majd arra hivatkozott, hogy távozásakor három ismeretlen személlyel hagyta a lakásán a sértettet, aki visszatérésekor már élettelen volt.
[7] A sértett a terhelt távozását követően rövid időn belül - pontosan meg nem határozható időpontban - elhalálozott. Amennyiben a bántalmazás abbahagyását követően értesítette volna a mentőket, a sértett élete megmenthető lett volna.
[8] A terhelt sorozatos bántalmazása következtében a sértett a hajas fejbőr vérbeszűrődését, a kemény burok alatti vérzést, agyvizenyőt, agytörzsi zúzódást, hasán és mellkasán a borda közti izomzatban nagy kiterjedésű bevérzéseket, a vastagbélen és a környezetében és a szívburkon, valamint a nyelven és a nyakizmokban vérbeszűrődést, a pajzsmirigy zúzódását, a gátor laza kötőszövetének vérbeszűrődését, mindkét tüdő súlyos zúzódását és többszöri folytonosság megszakadását, a jobb oldali rekeszizom, a zsigeri mellhártyalemez mindkét oldali vesetokjának vérbeszűrődését, a máj zúzódását, a bal oldalon háromszoros, jobb oldalon egyszeres sorozat bordatörést, a bordák fali mellhártyalemezt érintő, átszúrt sérülését, a hát többszörös és a felső végtagok vérbeszűrődését, mindkét here zúzódását szenvedte el.
[9] A sértett halálának közvetlen oka heveny légzési elégtelenség volt, melynek kialakulásához a többszörös sorozat bordatörések, a bordák törvégeinek fali mellhártyalemezt és a tüdőt sértő sérülése és a tüdőzúzódás vezetett. A halál és az elszenvedett sérülések között közvetlen, kizárólagos, egyenes okozati összefüggés állapítható meg. A sérülések közel egy időben keletkeztek, a sértett közvetlenül életveszélyes állapotba került, halála nagyon rövid időn belül bekövetkezett.
[10] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéleti tényállást pontosította, illetve kiegészítette az alábbiak szerint:
[11] A terhelt ugyan tudta, hogy a sértett a saját neméhez vonzódik, azonban a nehéz élethelyzetéből adódóan elfogadta a sértett ajánlatát, hogy költözzön hozzá. A terhelt és a sértett együttlakásának ideje alatt a sértett napi szinten szexuálisan közeledett a terhelthez, amely többek között szóbeli szexuális ajánlatokban, simogatásokban, a fürdés közben történő benyitásokban nyilvánult meg arra hivatkozással, hogy a terheltnek az ott tartózkodása fejében szexuális ellenszolgáltatást kellene nyújtania. Ez a terheltben egyre fokozódó viszolygást és felháborodást váltott ki. Ittas állapotban a sértett közeledése nyíltan erőszakossá vált, amelyet a terhelt többször, kisebb fizikai erőszak alkalmazásával (nyakon vágás) hárított el. A terhelt zaklatása, napi szinten történő megalázása, valamint az, hogy a barátnőjével a kapcsolata szorosabbá vált és munkát is talált, vezetett oda, hogy a terhelt el kívánt költözni, amelyet közölt is a sértettel. A terhelt ott tartózkodásának utolsó napján - a bűncselekmény elkövetésekor - a barátnőjének távozását követően, a sértettel italozni kezdett, amelynek során a sértett folyamatosan becézte a terheltet, hozzá szexuális tartalmú kijelentéseket, felszólításokat intézett. A terhelt többször felszólította a sértettet, hogy ezt hagyja abba, bírja ki másnapig, amikor elköltözik. A sértett azonban ennek nem tett eleget, sőt az időközben az asztaltól felálló terhelthez lépve ezúttal már közvetlen fizikai kapcsolatot, szexuális cselekményt kezdeményezett, őt átölelte, megsimogatta a nemi szervét, megkísérelte a terheltet az asztalra emelni, aki mindezek hatására olyan indulati állapotba került, hogy a sértettet bántalmazni kezdte.
[12] A terhelt nem a rendőröket, hanem helyesen a mentőket értesítette; a terhelt 165 cm magas, 68 kg súlyú, míg a sértett 164 cm magas és 65-70 kg súlyú volt. A sértettnek a terhelt legalább 20 rendbeli erőbehatásától 24 rendbeli sérülése keletkezett a fején és testszerte, valamint az arcot legalább három rendbeli erőbehatás érte, azonban a terhelt és a sértett fejének összekoccanása sem zárható ki.
II.
[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Győri Fellebbviteli Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból - a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki - a terhelt terhére.[14] Kifejtette, hogy a sértett kifogásolható magatartása, szexuális közeledése, ami ismert volt a terhelt számára, s amit korábban is ütésekkel hárított el, a terhelt magatartását méltányolhatóvá, erkölcsileg menthetővé vagy magyarázhatóvá nem tette, a terhelt indulata nem váltott ki tudatszűkült állapotot, annak kialakulásában szerepe volt az önhibából eredő ittasságának, továbbá a sértett kifogásolható magatartásának súlya objektíve sem állt arányban az elkövetői magatartásával. Nem hagyható figyelmen kívül a másodfokú bíróság által hivatkozott eseti döntés értékelése kapcsán az azóta eltelt hosszabb idő, illetve ehhez kapcsolódóan a homoszexualitás megváltozott társadalmi megítélése és elfogadottsága.
[15] A terhelt a magatartásának következményeit szükségszerűen előre látta, az iránt közömbös maradt, amit mutat a bántalmazás befejezése után a cigaretták megsodrása, a kutya megsétáltatása és a vendéglátóipari egységek meglátogatása. Emiatt a cselekmény helyesen minősített emberölés bűntette, miután a sértettnek a terhelt bántalmazása következtében 24 rendbeli sérülése keletkezett, amelyek a különös kegyetlenséggel elkövetést megalapozzák. A kiszabott büntetés az emberölés minősített esetéhez képest enyhe, valamennyi büntetéskiszabási tényezőt figyelembe véve a középmértéket elérő fegyházbüntetést tartotta a cselekménnyel arányosnak, emellett a terhelt méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. Az adatokat rögzítő bűnjelekről történt rendelkezést tévesnek tartotta.
[16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot változtassa meg, a terhelt cselekményét emberölés bűntettének [Btk. 160. § (1) bekezdés, (2) bekezdés d) pont] minősítse és őt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre és mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélje, továbbá rendelje el a bűnjelek egy részének az iratok mellékleteként történő kezelését, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet hagyja helyben.
[17] A Legfőbb Ügyészség BF.385/2018/2. számú átiratában a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta. Indokolását azzal egészítette ki, hogy a terhelt indulat hatására cselekedett ugyan, de az indulat a tudatát nem homályosította el, viselkedése mindvégig célszerű és meggondolásra utaló ismérveket tartalmazott, az indulat hatása alatti ölési cselekmény pedig nem alapozza meg a privilegizált eset megállapíthatóságát.
[18] A Kúria a Be. 660. § (2) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.
[19] Az ügyész a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, azzal egyezően nyilatkozott.
[20] A terhelt védője a másodfokú határozatban foglaltakat helytállónak tartotta, kifejtette, hogy az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításának feltételei adottak voltak, így a terhelt erkölcsileg méltányolható külső ok miatt került az erős felindulás állapotába, mely hatása alatt rögtön hajtotta végre az ölési cselekményt.
[21] A terhelt bejelentette, hogy nem kíván részt venni a nyilvános ülésen.
III.
[22] A felülvizsgálati indítvány alapos.[23] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[24] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bekezdés]. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[25] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[26] A felülvizsgálati indítvány törvénysértőnek tartotta az élet elleni bűncselekmény másodfokú bíróság általi - erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette - minősítését és ezzel összefüggésben a büntetéskiszabást.
[27] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.
[28] A Kúria 3/2013. BJE határozata az élet és testi épség büntetőjogi védelméről rögzíti mindazon szempontokat, amelyeket a terhelti cselekmény minősítése kapcsán szükséges vizsgálni. Ekként az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázásánál, így annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka emberölésre, más élet, avagy testi épség elleni bűncselekményre irányult, jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánuló, ekként megismerhető tények elemzésének van jelentősége.
[29] A Btk. 161. §-a szerint, aki mást méltányolható okból származó, erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[30] Méltányolható okból származik a felindulás, ha azt az elkövetőn kívül álló ok váltja ki és erkölcsileg menthető. Emellett az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének megállapításához az éplélektani alapon kialakult indulatnak olyan magas foka szükséges, amely következtében az elkövető számára a megfontolás szokásos mértékének a megtartása lehetetlenné válik, tudata elhomályosul, a belső egyensúlya megbomlik (a bűncselekmény elkövetése pedig e tudatszűkült, tudatborult állapotban történik).
[31] Az ölési cselekményt megelőzően a sértett erkölcsileg elítélendő magatartást tanúsított a terhelttel szemben, azonban ez a terhelt előtt nem volt szokatlan, nem volt váratlan. A terhelt régóta ismerte a sértettet, már korábban is lakott nála, tudta, hogy a saját neméhez vonzódik, így költözött mint szívességi lakáshasználó a sértett lakásába. Az irányadó tényállás szerint a sértett a cselekményt megelőzően is rendszeresen közeledett a terhelthez, azonban a terhelt ezt elhárította, alapvetően verbálisan, illetve három-négy alkalommal erőszak alkalmazásával. Mindezek ellenére a sértett lakásából nem költözött ki, ott maradt, a sértett nem kívánatos szexuális közeledéseit kezelni tudta, elhárította, ténylegesen semmilyen hatalmaskodó magatartásnak alávetve, a sértettnek kiszolgáltatva nem volt. Következésképpen az egyébként elmeműködésében sem korlátozott terheltnek mindvégig volt választási lehetősége, például hogy elköltözzön a sértettől, azonban ezzel a lehetőséggel nem élt. Ekként viszont a sértett terheltet sértő magatartása a cselekmény elkövetésének napján sem volt váratlannak (a szokásostól eltérőnek) tekinthető.
[32] Mindezek alapján a terhelt és a sértett viszonyának, az előzményeknek az ismeretében, bár az elkövetést kiváltó ok nyilván nem jelentéktelen, az arra reagáló terhelti magatartás azzal arányban nem álló, túlméretezett indulatkitörés volt. Ez az indulat azonban nem csupán a terhelten kívül álló okból következett be. Abban ugyanis jelentős szerepet játszott a terhelt elkövetéskori erősen ittas állapota, legalább közepes fokú alkoholos befolyásoltsága. A jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt és a sértett rendszeresen fogyasztott közösen nagy mennyiségű alkoholt, így történt ez a cselekmény napján is. Mindezen körülmények ismeretében a terhelti magatartás alapvetően nem a jogos felháborodásra, hanem ittas állapotára vezethető vissza.
[33] Fentiekre tekintettel a terhelt indulata méltányolható okból származónak nem tekinthető.
[34] Ezzel szemben a másodfokú bíróság hivatkozása a BJD 4084. számú eseti döntésre nem helytálló, mivel a Legfelsőbb Bíróság abban úgy foglalt állást, hogy "a sértettnek a fajtalanság elkövetése érdekében kifejtett, a vádlott bántalmazását is maga után vonó tevékenysége (...) a vádlottban méltán válthatott ki erős felindulást az alkoholos befolyásoltságától függetlenül is". Azaz az eseti döntés alapjául szolgáló ügyben a szexuális cselekmény érdekében a sértett maga is bántalmazta a terheltet. Jelen esetben azonban a sértett részéről tettlegesség fel sem merült, és bár a magatartása tolakodó volt, erőszakot ő maga nem alkalmazott. Ellenkezőleg, a terhelt volt az, aki a jogerős tényállás szerint erőszakkal torolta meg a sértett közeledését, durva magatartást nem a sértett, hanem a terhelt tanúsított.
[35] Az erős felindulásban elkövetett emberölésre jellemző az elkövetési módban megnyilvánuló féktelenség is, mivel az indulati tobzódás folytán az elkövető képtelen a magatartásának megfelelő korlátozására és irányítására. Ezért az ilyen indulati állapotban elkövetett ölési cselekmények az elkövetési mód szempontjából közel állnak a különös kegyetlenséggel elkövetett ölési cselekményekhez.
[36] A bűncselekmény elkövetési módja jelen ügyben is a különösen kegyetlen minősítést megalapozó volt, azonban a terhelti indulat nem érte el azt a mértéket, amely az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének megállapításához szükséges. A terhelti vallomáson alapuló jogerős tényállás ugyanis az ölési cselekményt közvetlenül megelőzően, majd az annak során és azt követően történteket egyaránt részletesen tartalmazza, amelyből kizárólag az a következtetés vonható le, hogy a terhelti emlékezet megtartott volt.
[37] Ezen túlmenően a terhelt viselkedése közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után célszerű és higgadt volt: pár szál cigarettát töltött, ránézett a még életben lévő, nyöszörgő sértettre, és sorsára hagyva elment hosszabb időre kutyát sétáltatni, több vendéglátóegységben is megfordult, majd a hatóságok előtt alibit igazolt, illetve a cselekmény elkövetése után röviddel történt telefonbeszélgetés során eredményesen hárította el a sértett barátjának azon kérését, hogy a sértett lakásában aludjon.
[38] Következésképpen a terhelt viselkedése megfontolt, a sértett sorsát illetően közömbös, összességében tudatos volt. Az erős felindulás megállapítása tény- és jogkérdés. A másodfokú bíróság általi tényállás-kiegészítés ellenére azon ténybeliség nem változott, amely alapján kizárt az emberölés privilegizált alakzatának megállapítása. Az ölési cselekmények jellemzően indulati cselekmények, így a terhelt indulat hatása alatti elkövetői magatartása még nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetést. (A tényállás másodfokú bíróság általi kiegészítése kapcsán megjegyzi a Kúria, hogy ilyen esetben számot kell adni a bizonyítás során felmerült ellentétes adatokról is, és amennyiben szükséges, az ellentmondások tisztázása érdekében bizonyítást kell felvenni a másodfokú eljárásban.)
[39] A jogerős ítéleti tényállásból a helyes jogkövetkeztetést az elsőfokú bíróság vonta le, ekként a terhelt által elkövetett cselekmény minősítése különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette [Btk. 160. § (1), (2) bekezdés d) pont]. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság jogi indokolásában (a másodfokú bíróság esetében a minősítésre vonatkozó téves állásponton túlmenően is) helyenként ellentmondásos az élet elleni, illetve a testi épség elleni bűncselekmény elhatárolása.
[40] Erre vonatkozóan a Kúria hangsúlyozza, hogy a jogerős tényállásban rögzített alanyi és tárgyi tényezőkből kizárólag arra vonható következtetés, hogy a terhelt elkövetéskori aktuális tudatában a sértett halála bekövetkezésének lehetősége felmerült és cselekményének ezen lehetséges következményébe belenyugodva, érzelmileg közömbösen hajtotta végre a bűncselekményt. Ekként a terhelt élet elleni cselekménye eshetőleges szándékkal elkövetett. A különös kegyetlenséggel elkövetést pedig a rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, puszta kézzel, agyonveréssel véghezvitt ölési cselekmény kétségkívül megalapozza. (Az indítványban foglaltak alapján megjegyzi a Kúria, hogy a társadalmi megítélés változása nem képezi a büntetőjogi értékelés részét.)
[41] Az ügyészség középmértéket elérő büntetés kiszabására irányuló indítványa alaposan indokolt, azonban az elsőfokú bíróság által kiszabott, valóban inkább enyhe, mint szigorú szabadságvesztés büntetés semmiképpen nem törvénysértő és a Be. 605. § (2) bekezdése értelmében annak megváltoztatása (súlyosítása) nem indokolt.
[42] Tekintettel arra, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terhelt cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítette, a terhelt a közügyek gyakorlására méltatlan, így attól a Btk. 61. § (1) és (2) bekezdése alapján eltiltotta. A kiszabott szabadságvesztés büntetést a Btk. 37. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján fegyházban kell végrehajtani.
[43] A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről szóló rendelkezés a Btk. 38. § (2) bekezdés a) pontján alapul.
[44] A Btk. 92/B. § (1) bekezdése alapján a Kúria rendelkezett a már végrehajtott büntetés beszámításáról.
[45] A bűnjelek kapcsán - amennyiben az szükséges - egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehet helye.
[46] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.
IV.
[47] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Be. 458. § (3) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. § (1) bekezdés b) pontja zárja ki.[48] A Be. 652. § (6) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul. A Be. 652. § (7) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. § (4) bekezdés].
Budapest, 2018. október 2.
Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró
(Kúria Bfv. III. 525/2018.)