Keresete alapjaként előadta, hogy az alperes nem teljesítette a csődeljárásról és a ..." />

ÍH 2018.121

A VAGYONCSÖKKENÉS MINT A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELLENI PER TÉNYÁLLÁSI ELEME A vezető tisztségviselő ellen indított felelősség-megállapítási perben tényállási elem a vagyoncsökkenés, ha a felperes ezt rója a vezető tisztségviselő terhére; ezért a vagyoncsökkenés összegének előadása a keresetlevél kötelező tartalmi eleme [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. § (1), (5), (11) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2017. november 8. napján elektronikus úton előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperes a F. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" álló adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezők érdekének figyelembevételével látta el és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent.
Keresete alapjaként előadta, hogy az alperes nem teljesítette a csődeljárásról és a ...

ÍH 2018.121 A VAGYONCSÖKKENÉS MINT A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELLENI PER TÉNYÁLLÁSI ELEME
A vezető tisztségviselő ellen indított felelősség-megállapítási perben tényállási elem a vagyoncsökkenés, ha a felperes ezt rója a vezető tisztségviselő terhére; ezért a vagyoncsökkenés összegének előadása a keresetlevél kötelező tartalmi eleme [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. § (1), (5), (11) bek.].
A felperes 2017. november 8. napján elektronikus úton előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperes a F. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" álló adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezők érdekének figyelembevételével látta el és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent.
Keresete alapjaként előadta, hogy az alperes nem teljesítette a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, valamint tájékoztatási kötelezettségét, továbbá elmulasztotta a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. §-ában előírt mérleg letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét. Keresetlevelében hangsúlyozta, hogy a Cstv. módosított 33/A. § (5) bekezdésének új rendelkezései értelmében a vagyoncsökkenés nem tényállási eleme a felelősség megállapításának.
Az elsőfokú bíróság 2. sorszám alatti végzésében felhívta a felperest, hogy elutasítás terhe mellett jelölje meg annak a hivatkozásának jogszabályi alapját, amely az ilyen vezetői felelősség megállapítására irányuló perekben a vagyoncsökkenés megjelölésének mellőzését írja elő. A felperes a 3. sorszámú beadványában jogi álláspontját fenntartotta, a vitás kérdés tekintetében a módosított Cstv. 33/A. § (5) bekezdésének törvényi indokolására hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú határozatában a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, az eljárási illetéket mérsékelte és a mérsékelt összeg megfizetésére a felperest kötelezte. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a keresetlevele hiányait bírósági felhívás ellenére - az abban megadott határidőn belül - nem pótolta, ezért az az elbírálásra alkalmatlan maradt.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás folytatására.
Jogorvoslati kérelmének indokolása szerint a fellebbezéssel támadott döntés jogszabálysértő, mert a benyújtott keresetlevele nem szenvedett olyan hiányosságban, amely alapján az a tárgyalásra alkalmatlan lenne. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Cstv. módosított 33/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az iratátadás és mérlegleadás elmulasztása esetén a felelősség megállapításának nem tényállási eleme a vagyoncsökkenés, illetve a vezető mulasztása és a vagyoncsökkenés közötti okozati összefüggés. Ilyen eljárásban elegendő a felperesnek bizonyítania a vezetőt terhelő iratátadási- és mérleg leadási kötelezettség elmulasztását, de a vagyoncsökkenés mértékére, továbbá a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztének időpontjára tényelőadást tennie nem kell.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem alapos.
A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése rögzíti azokat a törvényi tényállás elemeket, amelyek fennállása esetén a felszámolás alá került adós társaság vezető tisztségviselője felelőssége megállapítható az adós vagyonában bekövetkezett csökkenés, illetőleg a hitelezői követelések teljes kielégítésének meghiúsulása miatt. E törvényhely rendelkezése szerint "a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat."
Ugyanezen törvényhely (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "ha a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem, vagy nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a Cstv. 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette."
E törvényi szabályok összevetése alapján az a következtetés vonható le, hogy az alperes felelősségének megállapítására akkor kerülhet sor, hogy ha a felperes a keresetlevelében az (1) bekezdésben rögzített törvényi tényállásnak megfelelő történeti tényelőadást tesz, és a rá vonatkozó bizonyítási szabályok szerint állításait bizonyítja. Az (5) bekezdésben rögzített rendelkezés - annak szövegezése alapján - csupán bizonyítási kötelezettséget (át)terhelő szabály. Azt tartalmazza, hogy ha a felperes igazolja az alperes terhére róható, az iratátadással, illetőleg mérleg leadással kapcsolatos kötelezettség elmulasztását, mentesül a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztének bizonyítási kötelezettsége alól, tehát a mérleg leadás és iratátadás elmulasztásának ténye alapján lényegében vélelmezni kell, hogy a tisztsége alatt az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, ez azonban megdönthető. Emellett ez a bekezdés tartalmazza még azt is, hogy a felelősség alóli kimentés körében őt terheli annak kötelezettsége, hogy vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette. Kimentésnek azonban éppen akkor van helye, ha az (1) bekezdésnek megfelelő tényelőadás a felperes részéről a perben igazolást nyer.
A jogalkotó az (5) bekezdésben nem speciális felelősség-megállapítási törvényi tényállást rögzített, ezért az másképp nem értelmezhető, mint bizonyítási szabályként. Amennyiben tehát a vezető felelősségének megállapítását amiatt kéri a felperes, mert a vezető tisztségviselő magatartásával okozati összefüggésben az adós vagyonában csökkenés következett be, meg kell jelölnie a felelősséget megalapozó magatartást és az azzal okozati összefüggésben álló következményt is, tehát az általa állított vagyoncsökkenés mértékét. A vagyoncsökkenés összegének előadása a keresetlevélben, majd ítéleti döntésben történő megállapítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a törvény (11) bekezdésében foglaltak szerint később az alperessel szemben marasztalási perre és marasztalási rendelkezésre kerüljön sor.
Kétségtelenül a Cstv. 33/A. § (5) bekezdéséhez fűzött jogszabályi indokolás úgy foglal állást, hogy "nem tényállási elem a vagyoncsökkenés, illetve a vezető mulasztása, és a vagyoncsökkenés közötti okozati összefüggés". A Fővárosi Ítélőtábla azonban hangsúlyozza, hogy a bíróságoknak a jogszabályok alapján kell a jogvitákat elbírálnia, amelyeknek csupán az értelmezését segítheti a törvényi indokolás. Jelen esetben azonban a törvényi indokolás a jogszabályi szöveggel nem összeegyeztethető.
A Cstv. 2017. július 1-jei módosítása a törvényi vélelem felállítását írott formában mellőzte, az ítélőtábla szerint pedig a törvényi szövegezésből csupán a "fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet" ténye kapcsán ismerhető fel vélelem, ezért a további tényállási elemek tárgyában a felperes tényelőadási kötelezettsége, illetőleg bizonyítási kötelezettsége az (1) bekezdésben foglaltakhoz igazodik.
A vezető tisztségviselő Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének első fordulatára alapított kártérítési felelőssége nem lehet határozatlan, az csak a tevékenységével, illetőleg mulasztásával okozati összefüggésben álló kár mértékéig terjedhet. Ha a felperes által állított következmény vagyoncsökkenés, ennek feltárása és az ítélet rendelkező részében történő rögzítése a felelősség megállapításával egyidejűleg szükséges, mindezek miatt a felelősség mértékének (a vagyoncsökkenés összegének) a meghatározása a keresetlevél szükségképpeni eleme.
A fent kifejtettekre tekintettel a felperes keresetlevele olyan hiányban szenvedett, amely a tárgyalás tartására alkalmatlanná tette, ezért az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján elutasította, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 11.Gpkf.43.354/2018/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.