adozona.hu
ÍH 2018.54
ÍH 2018.54
A BANKTITOK KÖRE - A KÖZÉRDEKŰ ADAT KIADÁSÁRA VONATKOZÓ IGÉNY ELBÍRÁLÁSA BANKTITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK ESETÉN I. Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött szerződés egésze banktitoknak minősül. II. Ha a bank által harmadik személyre engedményezett követelés alapja a pénzügyi intézmény ügyfelével kötött kölcsönszerződés, akkor az engedményezési szerződésre vonatkozó adat is a banktitok körébe tartozik, ezért annak kiadása jogszerűen megtagadható [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pont, 26. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Keresetében a felperes elsődlegesen arra kérte kötelezni az alperesi bankot, hogy a közte és a W. Vagyonkezelő Kft. között 2016. május 20. napján létrejött, majd 2016. június 1. napján módosított engedményezési szerződést, amellyel a Zs. Zrt. HHF1 és a HHB4 azonosítószámon nyilvántartott követeléseit engedményezte, adja át. Másodlagosan kérte az alperes és a W. Vagyonkezelő Kft. között 2016. május 20. napján létrejött, majd 2016. június 1. napján módosított engedményezési szerződésben szerepl...
ÍH 2018.54 A BANKTITOK KÖRE - A KÖZÉRDEKŰ ADAT KIADÁSÁRA VONATKOZÓ IGÉNY ELBÍRÁLÁSA BANKTITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK ESETÉN
I. Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött szerződés egésze banktitoknak minősül.
II. Ha a bank által harmadik személyre engedményezett követelés alapja a pénzügyi intézmény ügyfelével kötött kölcsönszerződés, akkor az engedményezési szerződésre vonatkozó adat is a banktitok körébe tartozik, ezért annak kiadása jogszerűen megtagadható [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pont, 26. § (1) bekezdés; 2001. évi XX. törvény (MFBtv.) 10/A. §; 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 160. § (1), (2) bekezdés, 161. §, 162. §].
Keresetében a felperes elsődlegesen arra kérte kötelezni az alperesi bankot, hogy a közte és a W. Vagyonkezelő Kft. között 2016. május 20. napján létrejött, majd 2016. június 1. napján módosított engedményezési szerződést, amellyel a Zs. Zrt. HHF1 és a HHB4 azonosítószámon nyilvántartott követeléseit engedményezte, adja át. Másodlagosan kérte az alperes és a W. Vagyonkezelő Kft. között 2016. május 20. napján létrejött, majd 2016. június 1. napján módosított engedményezési szerződésben szereplő követelés ellenértékének (vételár) összegszerű megismertetését.Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a felperes által kért adatok - az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozó adatok kivételével - banktitkot képeznek, miután a Zs. Zrt. a Hpt. 160. § (2) bekezdése alapján ügyfelének minősül. Hivatkozott továbbá a Hpt. 161-164/A. §-aiban foglaltakra.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Határozatának indokolásában ismertette az Alaptörvény I. cikk (1)-(3) bekezdéseiben, a VI. cikk (2) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §-ában, a 3. § 5. pontjában, a 26. § (1) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 16. § (1) bekezdés e) pontjában, az Nvtv. 2. számú mellékletében, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (MFBtv.) 1. § (1)-(2), (5) bekezdéseiben, a 10/A. § (1) bekezdésében, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 160. § (1) és (2) bekezdésében, a 165. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat. Annak vizsgálata során, hogy az alperes közfeladatot ellátó, illetőleg állami tulajdonban álló és ekként az Infotv. hatálya alá tartozó szervnek minősül-e, az Alaptörvény 39. § (2) bekezdésének, az Nvtv. 1. § (2) bekezdés c) pontjának szabályaira, valamint a 25/2014. (VII. 22.) AB határozat, a 2/2014. (I. 21.) AB határozat és a 34/1994. (VI. 24.) AB határozat indokolásában írtakra volt figyelemmel. Rögzítette, hogy az alperes az MFBtv. 2. §-a értelmében a kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében létrehozott gazdasági társaság. Ebből kifolyólag a kizárólag állami tulajdonban álló alperes jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot lát el, így az Infotv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet és az általa kezelt adatok közérdekű adatok. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a felperest megilleti a közérdekű adatok kiadása iránti igény, az alperes az adatkiadási kötelezettsége alól abban az esetben mentesül, ha bizonyítja a jogszabályban kivételes esetekre meghatározott mentesülési okok fennállását. Az alperes az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó, a Hpt. 165. § (1) bekezdésében foglalt megtagadási okokra hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság a Hpt. 160. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes vonatkozásában ügyfélnek minősül a vele szerződéses viszonyban álló, az alperes pénzügyi szolgáltatását igénybe vevő Zs. Zrt. Emiatt a Hpt. 160. § (1) bekezdése és az MFBtv. 10/A. § (1) bekezdése alapján banktitoknak minősül a felperes által kiadni kért, az alperesnek az ügyféllel - a Zs. Zrt.-vel - szemben fennálló követelésére vonatkozó és az ezen követeléssel összefüggésben keletkezett minden, így a követelés értékesítésére - az engedményezési szerződésre - vonatkozó adat, továbbá az azzal összefüggésben keletkezett iratok, szerződések, számlák is. Ezek megtartására az alperes a Hpt. 165. § (1) bekezdése alapján időbeli korlátozás nélkül köteles. Kifejtette, hogy sem a Hpt. 160. § (1)-(3) bekezdései, sem az MFBtv. 10/A. § és 10/B. §-ai nem tartalmaznak a fenti, a banktitok kiadására vonatkozó törvényi tilalmat feloldó rendelkezést. Rámutatott arra, hogy az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja nem tekinthető a Hpt. 160. § (1) bekezdésére, illetőleg a 165. § (1) bekezdésére utaló szabálynak tekintettel arra, hogy a két jogszabályhely által rendezett tárgykör eltér: az Infotv. 27. § (2) bekezdése e) pontjának tárgya ugyanis az állam fiskális és monetáris politikája körében értékelt érdek, míg a Hpt. 160. § (1) bekezdése a pénzpiac működésével kapcsolatos rendelkezést tartalmaz. Rögzítette, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdése a Hpt. 165. § (1) bekezdésével, a Hpt. 165. § (1) bekezdése pedig az MFBtv. 10/A. §-ával az általános-különös viszonyában áll. Ez a viszony az Infotv. 26. § (1) bekezdése és a Hpt. 165. § (1) bekezdése között az Infotv. 27. § (2) bekezdésében foglalt utaló szabály nélkül is fennáll. Az Infotv. 27. § (2) bekezdése ugyanis egyfelől további indokolást nem igénylően nem tekinthető jogalkotásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezésnek, másfelől felsorolása nem taxatív, azt a (3) bekezdés szabályozása logikailag is kizárja. Megjegyezte, hogy a jogalkotó a közérdekű adatok nyilvánosságához és a banktitoknak minősülő adatok védelméhez fűződő érdekek vonatkozásában az alapjogi tesztet elvégezte, attól eltérő szempontú mérlegelésre a bíróság nem jogosult.
Minderre figyelemmel a jogvitát az egymással a fentiekben részletezett viszonyban álló jogszabályok alapján bírálta el, és arra a meggyőződésre jutott, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó, az Infotv. 26. § (1) bekezdésén alapuló adatkiadási kötelezettség alól kivételt képez a Hpt. 160. § (1) bekezdésében és az MFBtv. 10/A. §-ában meghatározott banktitok. Az alperes ezért jogszerűen tagadta meg a felperesi adatigénylés teljesítését. Miután a felperes által kiadni kért adatok teljeskörűen - az engedményezési szerződésben foglalt adatokra kiterjedően - banktitoknak minősülnek, nem látta szükségesnek az Infotv. 30. § (1) bekezdése alkalmazhatóságának vizsgálatát.
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú döntés megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát kérte.
Fellebbezési álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálása az alapul szolgáló jogszabályok téves alkalmazásával történt. Tévesen került sor annak megállapítására, hogy az általa kiadni kért adatok banktitoknak minősülnek. A Hpt. 160. § (2) bekezdésének és az MFBtv. 10/A. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az engedményezési szerződés ellenértékének (vételár) megismerése nem minősül banktitoknak, mert a követelés megvásárlása (engedményezése) egy adásvételi szerződésnek felel meg, ami nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak. Emellett nem az ügyfél által kötött szerződés megismeréséről van szó, hanem egy harmadik személy (W. Vagyonkezelő Kft.) és az alperes között létrejött szerződésről, valamint ezen szerződés vételáráról. Abban az esetben, ha az engedményezési szerződés tartalmaz olyan információt, ami részben banktitoknak minősül, akkor azok kitakarásával a vételárat közölni kell. A Fővárosi Ítélőtábla eseti döntésére hivatkozással kifejtette, hogy a működéshez juttatott közpénz a gazdasági tevékenység során is megtartja közpénz jellegét. Tekintettel arra, hogy az alperes közpénzből nyújtott kölcsönt, majd ezt a követelését értékesítette egy harmadik személy részére, az ebből származó bevétel is egyértelműen közpénz maradt, amely az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése alapján megismerhető.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a határozat indokolásában kifejtett állásponttal egyetértett. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság részletesen és teljeskörűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal.
A felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakat emeli ki.
Az elsőfokú bíróság a felek által sem vitatottan helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes közfeladatot lát el, ekként az Infotv. hatálya alá tartozik és az általa kezelt adatok közérdekű adatoknak minősülnek. A felperesnek alapjoga, hogy a közérdekű adatok megismerése céljából az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján adatigényléssel forduljon az alpereshez, akinek viszont kötelezettsége az általa kezelt közérdekű adatok kiadása; kivéve, ha bizonyítja a jogszabályban meghatározott megtagadási okok fennállását. Helyesen került sor annak megállapítására is, hogy a jogvitában az Infotv. szabályai mellett az MFBtv. és a Hpt. rendelkezéseit is alkalmazni kellett tekintettel arra, hogy az alperes olyan speciális gazdasági társaság, amely a közfeladatok ellátásában részt vesz, de hitelintézetként tevékenységére a Hpt. szabályozása is irányadó. Ebből következően az alperesi pénzintézet tevékenysége más megítélés alá esik, mint az egyéb közfeladatot ellátó állami szervezetek gazdálkodása, működése.
A felperes adatigénylése az alperessel szerződéses viszonyban álló személlyel kötött megállapodásokat érintett. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes vonatkozásában ügyfélnek minősül a vele szerződéses viszonyban álló, a pénzügyi szolgáltatását igénybe vevő Zs. Zrt.
A Hpt. 160. § (1) bekezdése szerint banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A (2) bekezdés szerint a törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének tekintendő mindenki, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
Az MFBtv. 10/A. § (1) bekezdése értelmében az MFB Zrt. esetében - az ügyfél személyének, az ügylet összegének, valamint az arra jogosult pártoknak a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok vásárlásához szükséges, külön törvényben szabályozott pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződések, biztosítéki szerződések, továbbá a kapcsolódó végrehajtási eljárás kivételével - banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint az MFB Zrt. által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
Ebből következően az alperes által akár hitelnyújtóként, akár más pénzügyi szolgáltatást nyújtó partnerként kötött szerződésekre vonatkozó adat a banktitok körébe tartozik. A fellebbezés érvelésével szemben az engedményezési szerződés ellenértéke (vételár) azon okból minősül a Hpt. 160. § (1) bekezdése szerint banktitoknak, mert abból az alperes ügyfelének, a Zs. Zrt.-nek az üzleti tevékenységére, a gazdálkodására, a vagyoni helyzetére, a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozó adatok ismerhetők meg.
A Hpt. 161. §-a és a 162. §-a meghatározza azokat az eseteket, amikor a banktitok harmadik személynek kiadható. Ez a felsorolás a közérdekű adatok körét nem említi.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja következetes abban, hogy a Hpt. az Infotv.-hez képest speciális jogszabály, és e különös jogszabály rendelkezései nem biztosítják annak lehetőségét, hogy a banktitok körébe eső adatok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként kiadásra kerülhessenek (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.001/2016/5/I., 2.Pf.22.339/2012/4.).
Tekintettel arra, hogy a banktitok fogalmába beletartozik a pénzügyi intézménnyel kötött teljes szerződés, nem helytálló a fellebbezés azon hivatkozása sem, amely szerint az Infotv. 30. § (1) bekezdésében biztosított kitakarás alkalmazása mellett helye van a szerződés kiadásának. A kiadni kért engedményezési szerződés nem csupán a W. Vagyonkezelő Kft.-t, hanem az ügyfélnek minősülő Zs. Zrt.-t is érinti. Így a banktitok jelleg az engedményezési szerződés megkötése révén is megmarad, miután az engedményezés alapját az alperesi pénzintézettel megkötött, pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés képezi. Ekként az elsőfokú bíróság döntése az adatelvet nem sértette.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.134/2017/6.)