adozona.hu
BH 2018.7.202
BH 2018.7.202
A kétszeri sikertelen értékesítési kísérletet követően a felszámolónak fel kell hívnia a zálogjogosultat, nyilatkozzon, kívánja-e ilyen módon megvásárolni a zálogtárgyat. A felhívásnak tartalmaznia kell a becsértéket, a hitelező által fizetendő összegeket, a fizetés határidejét, továbbá azt a határidőt, amely alatt a zálogjogosult nyilatkozatát megteheti. Pozitív nyilatkozat esetén a felszámolónak a hitelezői választmányt, annak hiányában a választmány létrehozására jogosult hitelezőket értesítenie kell egy
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós ellen 2014. március 7-én előterjesztett kérelem alapján 2015. július 22-én megindult felszámolásban a bíróság a V. Kft.-t rendelte ki felszámolóként.
[2] A felszámoló az adós tulajdonában álló lakásingatlant, amely a kifogást előterjesztő hitelező zálogjogával terhelt, két alkalommal is eredménytelenül próbálta meg értékesíteni. Ezt követően - a 2016. június 8-án kelt, és a kifogást előterjesztő hitelező által 2016. június 13-án átvett levelében - a felszámoló felajánlotta megvás...
BH 2018.7.202 A kétszeri sikertelen értékesítési kísérletet követően a felszámolónak fel kell hívnia a zálogjogosultat, nyilatkozzon, kívánja-e ilyen módon megvásárolni a zálogtárgyat. A felhívásnak tartalmaznia kell a becsértéket, a hitelező által fizetendő összegeket, a fizetés határidejét, továbbá azt a határidőt, amely alatt a zálogjogosult nyilatkozatát megteheti. Pozitív nyilatkozat esetén a felszámolónak a hitelezői választmányt, annak hiányában a választmány létrehozására jogosult hitelezőket értesítenie kell egyetértésük megszerzése érdekében [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós ellen 2014. március 7-én előterjesztett kérelem alapján 2015. július 22-én megindult felszámolásban a bíróság a V. Kft.-t rendelte ki felszámolóként.[2] A felszámoló az adós tulajdonában álló lakásingatlant, amely a kifogást előterjesztő hitelező zálogjogával terhelt, két alkalommal is eredménytelenül próbálta meg értékesíteni. Ezt követően - a 2016. június 8-án kelt, és a kifogást előterjesztő hitelező által 2016. június 13-án átvett levelében - a felszámoló felajánlotta megvásárlásra a hitelezőnek az ingatlant a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/A. § (5) bekezdésére hivatkozással. A levélben a következőket írta: "amennyiben élni kívánnak ezen jogukkal, jelen levelünk kézhezvételétől számított 15 napon belül szíveskedjenek jelezni. Amennyiben fenti jogukkal nem kívánnak élni, a pályáztatást 3. körben folytatjuk."
[3] A 15 napos határidőn belül a hitelező jelentkezett a felszámolónál, s a telefonos egyeztetést követően 2016. június 24-én írásban is kérte, hogy a felszámoló biztosítsa az ingatlan megtekintését, mert csak ezt követően tud végleges döntést hozni. A felszámoló 2016. július 6-án kelt levelével közölte, hogy a bank a jogával "a 2016. június 28-i határidőig benyújtott írásos megkereséssel" élhetett volna, mely nem történt meg. Az ingatlanra a pályázatot ismételten kiírták.
[4] A hitelező 2016. augusztus 9-én kelt levelében bejelentette, hogy élni kíván a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti jogával és becsértéken meg kívánja vásárolni az ingatlant.
Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[5] A hitelező kifogásában indítványozta a 2016. július 6-i intézkedés megsemmisítését, a nyilvános pályázati értékesítésre kiírt intézkedés felfüggesztését, és a Cstv. 49/A. § (5) bekezdésében foglalt jogai gyakorlásának biztosítására kérte kötelezni a felszámolót. A felszámoló felmentését is indítványozta.[6] A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. Álláspontja szerint a hitelező Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti joga gyakorlására meghatározott 15 napos határidő eredménytelenül telt el, a hitelezőnek 2016. június 28-áig lett volna lehetősége a vételi szándéka bejelentésére. Ezért intézkedett 2016. június 23-án újabb nyilvános pályázat közzétételéről. Nem sértette meg a Cstv. rendelkezéseit azzal, hogy még a határidő lejárta előtt újabb ajánlati felhívást tette közzé a Cégközlönyben, mert a felszámoló az értékesítési eljárást - annak megindítása után is - jogosult érvényteleníteni. Kifejtette, hogy az ingatlan megvásárlására történő felajánlásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 6:65. §-ának az ajánlati kötöttséget szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Kérte a felmentésére irányuló kérelem elutasítását.
Az elsőfokú és a másodfokú bíróság határozata
[7] Az elsőfokú bíróság a kifogásnak részben helyt adott, a felszámoló 2016. július 6. napján keltezett intézkedését megsemmisítette, egyben előírta, hogy a kifogást tevővel folytassa le a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti értékesítést. A felszámoló felmentésére irányuló kérelmet elutasította.[8] Megállapította, hogy a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti értékesítésre nem a Cstv. 49/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezése vonatkozik, ezért a Ptk. 6:65. §-a nem alkalmazható. Ilyen esetben ugyanis nincs ajánlat, a felek közötti szerződés nem a zálogjogosult erre vonatkozó bejelentését követően jön létre. A zálogjogosult addig élhet a tulajdonszerzési igényével, amíg a vagyontárgy nem kerül értékesítésre, azaz amíg a nyilvános pályázati felhívás alapján adott ajánlatot a felszámoló el nem fogadja.
[9] A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
[10] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és egyetértett a döntés jogi indokaival is. Rámutatott, a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése a felszámolónak arra ad lehetőséget, hogy eltérjen a nyilvános értékesítés szabályaitól. A zálogjogos hitelező a felszámoló "ajánlatának" hiányában is jogosult a második sikertelen pályázatot követően a vagyontárgy becsértéken történő értékesítése tárgyában a bejelentést megtenni. Ez a joga azonban azt nem zárja ki, hogy a felszámoló is tájékoztassa az arra jogosult hitelezőt e joga megnyíltáról.
[11] Kiemelte, hogy a Cstv. 49/A. § (1) bekezdése szerinti szabályoktól való eltérésre a hitelezői választmány, illetve annak hiányában az annak létrehozására a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők egyetértésével van lehetőség. Ennek azonban az a feltétele, hogy a felszámoló tájékoztassa a hitelezőket arról, a kielégítésüket esetleg érintő értékesítési feltételekre milyen módon, milyen becsértéken kerül sor. A felszámoló a 2016. június 8-án keltezett "tájékoztatás és felajánlás" tárgyú levelében a vételárat sem jelölte meg, ennek hiánya pedig kizárja, hogy annak elfogadása esetén az adásvételi szerződés a hitelezővel létrejöjjön. A felszámolónak a hitelező által tett vételi ajánlat után - amennyiben az egyéb feltételek is fennállnak - keletkezik (keletkezhet) csak szerződéskötési kötelezettsége.
[12] Hangsúlyozta, hogy a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése nem tartalmaz sem a bejelentésre, sem a szerződés megkötésére vonatkozóan jogvesztő határidőt, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felszámoló 2016. július 6-án keltezett levelében írt intézkedése jogszabálysértő.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében kérte - tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását.[14] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 49/A. § (5) bekezdését.
[15] Álláspontja szerint a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése alapján a felszámolónak - a hitelezői választmány [illetve az 5/A. § (4) bekezdése szerinti hitelezők] egyetértésével - elsődlegesen az a kötelessége, hogy a zálogjogosultat felhívja nyilatkozattételre. Újabb pályázatot ugyanis csak akkor írhat ki, ha a zálogjogosult nem kíván élni a jogával. Ha a zálogjogosult élni kíván a jogával, akkor a felszámolónak meg kell kötnie vele az adásvételi szerződést. Ezt a joggyakorlást azonban a felszámolónak az eljárás elhúzódásának megakadályozása, illetve a jogbiztonság fenntartása érdekében határidőhöz kell kötnie.
[16] Ismételten hangsúlyozta, hogy a felajánlással kapcsolatban a Ptk. az irányadó. A Ptk. 6:65. §-a rendelkezik a távollevők közötti ajánlati kötöttségről.
[17] A felszámoló a törvényben meghatározottnál lényegesen hosszabb határidőt biztosított a hitelezőnek, nem kívánta elzárni jogai gyakorlásától. Álláspontja szerint, amennyiben a hitelező megfelelő határidőben nem reagál a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti átvételi ajánlatra, elveszíti erre vonatkozó jogát. A felszámoló a harmadik pályázatot nem kezdheti meg addig, amíg a zálogjogosult egyértelműen nem nyilatkozott arról, igényli-e a vagyontárgyat, vagy sem. A felszámolónak mindenképpen meg kell várnia a zálogjogosult egyértelmű válaszát. Ha ugyanis megkezdené a harmadik értékesítést, és a zálogjogosult a második sikertelen pályázat után bármikor megtehetné, hogy él a jogával - ahogyan azt a jogerős végzés tartalmazza -, akkor a harmadik pályázatra elkészített költséges ajánlatokat egy utólag érkező zálogjogosulti nyilatkozat érvénytelenítené, ezért a befektetett pénzeszköz fölöslegessé válna. Ez a felszámolásokban történő értékesítést bizonytalanná tenné, és az értékesítést ellehetetlenítené, az eljárások elhúzódásához vezetne.
[18] Sérülne a jogbiztonság követelménye is. Utalt a 11/1992. (III. 5.) AB határozatban kifejtettekre, mely a jogszabályok világos és egyértelmű megfogalmazásának követelményét írta elő, s amit a joggyakorlatra is alkalmazni kell. A jogbiztonság garantálása érdekében nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is a felszámolónak az, hogy jogvesztő határidőt tűzzön a zálogjogosult elé, mert ezzel biztosítja, hogy a pályázók az újbóli pályázaton tiszta feltételek mellett pályázhassanak.
[19] A zálogjogosult elhúzódó nyilatkozata azt eredményezné, hogy a felszámoló nem tudná megkezdeni a harmadik pályázatot, és ezzel az eljárás minél előbb történő befejezése sem lenne biztosítva.
[20] A kifogást előterjesztő hitelező kérte a jogerős végzés hatályában fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a felszámoló már a hitelezőnek történt felajánlás időpontjában intézkedett a harmadik pályázat kiírásáról.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.[22] A felszámoló felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának arra kellett választ adnia, hogyan kell eljárnia a felszámolónak a zálogjogosulttal szemben abban az esetben, ha a zálogtárgy értékesítése két alkalommal is sikertelen volt.
[23] Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 49/A. § (5) bekezdés szabályai szerint, ha két alkalommal is sikertelen volt a pályázatra szóló felhívás, a hitelezői választmány, illetve annak hiányában a választmány létrehozására jogosult hitelezők meghatározott arányú egyetértésével a felszámoló a zálogjogosultnak is értékesítheti a zálogtárgyat oly módon, hogy - bizonyos költségek megfizetésén felül - a zálogjogosult az adóssal szembeni hitelezői igényből származó követelését a vételártartozásába beszámíthatja.
[24] A Kúria álláspontja szerint a kétszeri sikertelen értékesítési kísérletet követően a felszámolónak az alábbiak szerint kell eljárnia:
- Fel kell hívnia a zálogjogosultat nyilatkozattételre, kívánja-e ilyen módon megvásárolni a zálogtárgyat. A felszámoló általi felhívásnak tartalmaznia kell
- a becsértéket, mert a Kúria Gfv.VII.30.280/2013/4. számú végzésében kifejtettek szerint a zálogjogosult a becsértéken vásárolhatja meg a zálogtárgyat beszámítással;
- a hitelező által fizetendő összegeket (felszámoló költségei és díja, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet, az őt megelőző zálogjogosult hitelezők követelésének kielégítésére elegendő összeget), a fizetés határidejét;
- azt a határidőt, amely alatt a zálogjogosult nyilatkozatot tehet, amelynek leteltéig a felszámoló nem tesz újabb lépéseket az értékesítés folytatására.
- Ha a zálogjogosult úgy nyilatkozik, hogy élni kíván a jogával, abban az esetben a felszámolónak tájékoztatnia kell erről a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában az annak létrehozására jogosult hitelezőket az egyetértés megszerzése érdekében. A Kúria hivatkozott végzésében kifejtettek szerint, ha a felszámoló az egyetértés megszerzéséhez a hitelezőkkel ismertette mindazokat a feltételeket, amelyek a hitelezők kielégítését érinthetik (elsősorban a becsértéket, a vevő által kifizetendő összegeket, a fizetési határidőket), amennyiben a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerinti arányban a hitelezők nem tiltakoznak az értékesítés tartalma és formája ellen, megállapítható, hogy a hitelezők egyetértettek a felszámoló intézkedésével. Ezen egyetértés birtokában kötheti meg a felszámoló a zálogjogosulttal a Cstv. 49/A. § (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint az adásvételi szerződést.
[25] Egyetért a Kúria a felszámolóval abban, hogy a felszámolási eljárás gyors lebonyolítása érdekében a hitelezők sem húzhatják el az eljárást, ezért a felszámolónak határidőt kell szabnia a zálogjogosult hitelező részére annak érdekében, hogy eldönthesse, folytassa-e az értékesítési eljárást, vagy a zálogjogosult számára kell értékesítenie a vagyontárgyat. A Kúria álláspontja szerint - megfelelő felszámolói tájékoztatás esetén - a 15 napos határidő elegendő időtartam a hitelező számára annak eldöntésére, hogy élni kíván-e a jogával. E vonatkozásban a hitelező belső szervezetének működési rendje nem vehető figyelembe.
[26] A felszámoló által a nyilatkozattételre megjelölt határidő elmulasztása nem jogvesztő. Helytálló a jogerős végzésben kifejtett azon álláspont, hogy ha a felszámoló a határidő letelte után folytatja a nyilvános értékesítésre irányuló eljárást, akkor a zálogjogosult élhet az igényével mindaddig, amíg a felszámoló a nyilvános pályázati felhívás alapján adott ajánlatot el nem fogadja. Ha a zálogjogosult hitelező ezen mulasztása miatt valakinek kára keletkezik - akár a felszámolás során további költségek merülnek fel emiatt -, azért a zálogjogosult hitelező tartozik felelősséggel.
[27] Az adott ügyben, jóllehet a felszámoló tájékoztatta a zálogjogosultat arról, hogy élhet a törvényben biztosította jogaival, azonban a levelében nem határozta meg a becsértéket, nem közölte a költségeit és a hitelező által még fizetendő összegeket, a fizetési határidőt, ezért a tájékoztatása nem tekinthető megfelelőnek.
[28] Megjegyzi a Kúria, hogy a felszámoló nem írta elő azt sem - amelyre hivatkozással később elkésettnek minősítette a hitelező nyilatkozatát -, hogy a 15 napos határidőben írásban kell vételi ajánlatot tennie a hitelezőnek. Kizárólag arra hívta fel a hitelezőt, hogy ha élni kívánna jogával, azt a határidőben jelezze. Ennek a felhívásnak a zálogjogosult hitelező eleget tett.
[29] A fentiek alapján a jogerős végzés helytállóan semmisítette meg a felszámoló 2016. július 6-án kelt intézkedését, és írta elő, hogy a kifogást előterjesztővel folytassa le az értékesítést a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerint.
[30] A Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.355/2017.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: T. Betéti Társaság „felszámolás alatt”
A felszámoló: V. Kft.
A felszámoló jogi képviselője: Dr. Szalay Ferenc Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szalay Ferenc ügyvéd
A kifogást előterjesztő hitelező: M. Bank Zrt.
A kifogást előterjesztő hitelező jogi képviselője: Dr. Halász Tamás jogtanácsos
Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban
Az elsőfokú bíróság neve és a végzés száma:
Miskolci Törvényszék 7.Fpkh.69/2016/14.
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma:
Debreceni Ítélőtábla Fpkhf.IV.30.576/2016/2.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felszámoló
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.Kötelezi a felszámolót, hogy 15 napon belül fizessen meg a kifogást előterjesztőnek 10.000 (tízezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 30.000 (harmincezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós ellen 2014. március 7-én előterjesztett kérelem alapján 2015. július 22-én megindult felszámolásban a bíróság a V. Kft.-t rendelte ki felszámolóként.[2] A felszámoló az adós tulajdonában álló lakásingatlant, amely a kifogást előterjesztő hitelező zálogjogával terhelt, két alkalommal is eredménytelenül próbálta meg értékesíteni. Ezt követően – a 2016. június 8-án kelt, és a kifogást előterjesztő hitelező által 2016. június 13-án átvett levelében – a felszámoló felajánlotta megvásárlásra a hitelezőnek az ingatlant a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/A. § (5) bekezdésére hivatkozással. A levélben a következőket írta: „amennyiben élni kívánnak ezen jogukkal, jelen levelünk kézhezvételétől számított 15 napon belül szíveskedjenek jelezni. Amennyiben fenti jogukkal nem kívánnak élni, a pályáztatást 3. körben folytatjuk.”
[3] A 15 napos határidőn belül a hitelező jelentkezett a felszámolónál, s a telefonos egyeztetést követően 2016. június 24-én írásban is kérte, hogy a felszámoló biztosítsa az ingatlan megtekintését, mert csak ezt követően tud végleges döntést hozni. A felszámoló 2016. július 6-án kelt levelével közölte, hogy a bank a jogával „a 2016. június 28-i határidőig benyújtott írásos megkereséssel” élhetett volna, mely nem történt meg. Az ingatlanra a pályázatot ismételten kiírták.
[4] A hitelező 2016. augusztus 9-én kelt levelében bejelentette, hogy élni kíván a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti jogával és becsértéken meg kívánja vásárolni az ingatlant.
Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[5] A hitelező kifogásában indítványozta a 2016. július 6-i intézkedés megsemmisítését, a nyilvános pályázati értékesítésre kiírt intézkedés felfüggesztését, és a Cstv. 49/A. § (5) bekezdésében foglalt jogai gyakorlásának biztosítására kérte kötelezni a felszámolót. A felszámoló felmentését is indítványozta.[6] A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. Álláspontja szerint a hitelező Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti joga gyakorlására meghatározott 15 napos határidő eredménytelenül telt el, a hitelezőnek 2016. június 28-áig lett volna lehetősége a vételi szándéka bejelentésére. Ezért intézkedett 2016. június 23-án újabb nyilvános pályázat közzétételéről. Nem sértette meg a Cstv. rendelkezéseit azzal, hogy még a határidő lejárta előtt újabb ajánlati felhívást tette közzé a Cégközlönyben, mert a felszámoló az értékesítési eljárást – annak megindítása után is – jogosult érvényteleníteni. Kifejtette, hogy az ingatlan megvásárlására történő felajánlásra a Ptk. 6:65. §-ának az ajánlati kötöttséget szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Kérte a felmentésére irányuló kérelem elutasítását.
Az elsőfokú- és a másodfokú bíróság határozata
[7] Az elsőfokú bíróság a kifogásnak részben helyt adott, a felszámoló 2016. július 6. napján keltezett intézkedését megsemmisítette, egyben előírta, hogy a kifogást tevővel folytassa le a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti értékesítést. A felszámoló felmentésére irányuló kérelmet elutasította.[8] Megállapította, hogy a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti értékesítésre nem a Cstv. 49/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezése vonatkozik, ezért a Ptk. 6:65. §-a nem alkalmazható. Ilyen esetben ugyanis nincs ajánlat, a felek közötti szerződés nem a zálogjogosult erre vonatkozó bejelentését követően jön létre. A zálogjogosult addig élhet a tulajdonszerzési igényével, amíg a vagyontárgy nem kerül értékesítésre, azaz amíg a nyilvános pályázati felhívás alapján adott ajánlatot a felszámoló el nem fogadja.
[9] A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
[10] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és egyetértett a döntés jogi indokaival is. Rámutatott, a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése a felszámolónak arra ad lehetőséget, hogy eltérjen a nyilvános értékesítés szabályaitól. A zálogjogos hitelező a felszámoló „ajánlatának” hiányában is jogosult a második sikertelen pályázatot követően a vagyontárgy becsértéken történő értékesítése tárgyában a bejelentést megtenni. Ez a joga azonban azt nem zárja ki, hogy a felszámoló is tájékoztassa az arra jogosult hitelezőt e joga megnyíltáról.
[11] Kiemelte, hogy a Cstv. 49/A. § (1) bekezdése szerinti szabályoktól való eltérésre a hitelezői választmány, illetve annak hiányában az annak létrehozására a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők egyetértésével van lehetőség. Ennek azonban az a feltétele, hogy a felszámoló tájékoztassa a hitelezőket arról, a kielégítésüket esetleg érintő értékesítési feltételekre milyen módon, milyen becsértéken kerül sor. A felszámoló a 2016. június 8-án keltezett „tájékoztatás és felajánlás” tárgyú levelében a vételárat sem jelölte meg, ennek hiánya pedig kizárja, hogy annak elfogadása esetén az adásvételi szerződés a hitelezővel létrejöjjön. A felszámolónak a hitelező által tett vételi ajánlat után – amennyiben az egyéb feltételek is fennállnak – keletkezik (keletkezhet) csak szerződéskötési kötelezettsége.
[12] Hangsúlyozta, hogy a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése nem tartalmaz sem a bejelentésre, sem a szerződés megkötésére vonatkozóan jogvesztő határidőt, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felszámoló 2016. július 6-án keltezett levelében írt intézkedése jogszabálysértő.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében kérte – tartalma szerint – a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását.[14] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 49/A. § (5) bekezdését.
[15] Álláspontja szerint a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése alapján a felszámolónak – a hitelezői választmány [illetve az 5/A. § (4) bekezdése szerinti hitelezők] egyetértésével – elsődlegesen az a kötelessége, hogy a zálogjogosultat felhívja nyilatkozattételre. Újabb pályázatot ugyanis csak akkor írhat ki, ha a zálogjogosult nem kíván élni a jogával. Ha a zálogjogosult élni kíván a jogával, akkor a felszámolónak meg kell kötnie vele az adásvételi szerződést. Ezt a joggyakorlást azonban a felszámolónak az eljárás elhúzódásának megakadályozása, illetve a jogbiztonság fenntartása érdekében határidőhöz kell kötnie.
[16] Ismételten hangsúlyozta, hogy a felajánlással kapcsolatban a Ptk. az irányadó. A Ptk. 6:65. §-a rendelkezik a távollevők közötti ajánlati kötöttségről.
[17] A felszámoló a törvényben meghatározottnál lényegesen hosszabb határidőt biztosított a hitelezőnek, nem kívánta elzárni jogai gyakorlásától. Álláspontja szerint, amennyiben a hitelező megfelelő határidőben nem reagál a Cstv. 49/A. § (5) bekezdés szerinti átvételi ajánlatra, elveszíti erre vonatkozó jogát. A felszámoló a harmadik pályázatot nem kezdheti meg addig, amíg a zálogjogosult egyértelműen nem nyilatkozott arról, igényli-e a vagyontárgyat, vagy sem. A felszámolónak mindenképpen meg kell várnia a zálogjogosult egyértelmű válaszát. Ha ugyanis megkezdené a harmadik értékesítést, és a zálogjogosult a második sikertelen pályázat után bármikor megtehetné, hogy él a jogával – ahogyan azt a jogerős végzés tartalmazza –, akkor a harmadik pályázatra elkészített költséges ajánlatokat egy utólag érkező zálogjogosulti nyilatkozat érvénytelenítené, ezért a befektetett pénzeszköz fölöslegessé válna. Ez a felszámolásokban történő értékesítést bizonytalanná tenné, és az értékesítést ellehetetlenítené, az eljárások elhúzódásához vezetne.
[18] Sérülne a jogbiztonság követelménye is. Utalt a 11/1992. (III.5.) AB határozatban kifejtettekre, mely a jogszabályok világos és egyértelmű megfogalmazásának követelményét írta elő, s amit a joggyakorlatra is alkalmazni kell. A jogbiztonság garantálása érdekében nem csak lehetősége, hanem kötelessége is a felszámolónak az, hogy jogvesztő határidőt tűzzön a zálogjogosult elé, mert ezzel biztosítja, hogy a pályázók az újbóli pályázaton tiszta feltételek mellett pályázhassanak.
[19] A zálogjogosult elhúzódó nyilatkozata azt eredményezné, hogy a felszámoló nem tudná megkezdeni a harmadik pályázatot, és ezzel az eljárás minél előbb történő befejezése sem lenne biztosítva.
[20] A kifogást előterjesztő hitelező kérte a jogerős végzés hatályában fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a felszámoló már a hitelezőnek történt felajánlás időpontjában intézkedett a harmadik pályázat kiírásáról.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.[22] A felszámoló felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának arra kellett választ adnia, hogyan kell eljárnia a felszámolónak a zálogjogosulttal szemben abban az esetben, ha a zálogtárgy értékesítése két alkalommal is sikertelen volt.
[23] Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 49/A. § (5) bekezdés szabályai szerint, ha két alkalommal is sikertelen volt a pályázatra szóló felhívás, a hitelezői választmány, illetve annak hiányában a választmány létrehozására jogosult hitelezők meghatározott arányú egyetértésével a felszámoló a zálogjogosultnak is értékesítheti a zálogtárgyat oly módon, hogy – bizonyos költségek megfizetésén felül – a zálogjogosult az adóssal szembeni hitelezői igényből származó követelését a vételártartozásába beszámíthatja.
[24] A Kúria álláspontja szerint a kétszeri sikertelen értékesítési kísérletet követően a felszámolónak az alábbiak szerint kell eljárnia:
- Fel kell hívnia a zálogjogosultat nyilatkozattételre, kívánja-e ilyen módon megvásárolni a zálogtárgyat. A felszámoló általi felhívásnak tartalmaznia kell
- a becsértéket, mert a Kúria Gfv.VII.30.280/2013/4. számú végzésében kifejtettek szerint a zálogjogosult a becsértéken vásárolhatja meg a zálogtárgyat beszámítással;
- a hitelező által fizetendő összegeket (felszámoló költségei és díja, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet, az őt megelőző zálogjogosult hitelezők követelésének kielégítésére elegendő összeget), a fizetés határidejét;
- azt a határidőt, amely alatt a zálogjogosult nyilatkozatot tehet, amelynek leteltéig a felszámoló nem tesz újabb lépéseket az értékesítés folytatására.
- Ha a zálogjogosult úgy nyilatkozik, hogy élni kíván a jogával, abban az esetben a felszámolónak tájékoztatnia kell erről a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában az annak létrehozására jogosult hitelezőket az egyetértés megszerzése érdekében. A Kúria hivatkozott végzésében kifejtettek szerint, ha a felszámoló az egyetértés megszerzéséhez a hitelezőkkel ismertette mindazokat a feltételeket, amelyek a hitelezők kielégítését érinthetik (elsősorban a becsértéket, a vevő által kifizetendő összegeket, a fizetési határidőket), amennyiben a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerinti arányban a hitelezők nem tiltakoznak az értékesítés tartalma és formája ellen, megállapítható, hogy a hitelezők egyetértettek a felszámoló intézkedésével. Ezen egyetértés birtokában kötheti meg a felszámoló a zálogjogosulttal a Cstv. 49/A. § (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint az adásvételi szerződést.
[25] Egyetért a Kúria a felszámolóval abban, hogy a felszámolási eljárás gyors lebonyolítása érdekében a hitelezők sem húzhatják el az eljárást, ezért a felszámolónak határidőt kell szabnia a zálogjogosult hitelező részére annak érdekében, hogy eldönthesse, folytassa-e az értékesítési eljárást, vagy a zálogjogosult számára kell értékesítenie a vagyontárgyat. A Kúria álláspontja szerint – megfelelő felszámolói tájékoztatás esetén – a 15 napos határidő elegendő időtartam a hitelező számára annak eldöntésére, hogy élni kíván-e a jogával. E vonatkozásban a hitelező belső szervezetének működési rendje nem vehető figyelembe.
[26] A felszámoló által a nyilatkozattételre megjelölt határidő elmulasztása nem jogvesztő. Helytálló a jogerős végzésben kifejtett azon álláspont, hogy ha a felszámoló a határidő letelte után folytatja a nyilvános értékesítésre irányuló eljárást, akkor a zálogjogosult élhet az igényével mindaddig, amíg a felszámoló a nyilvános pályázati felhívás alapján adott ajánlatot el nem fogadja. Ha a zálogjogosult hitelező ezen mulasztása miatt valakinek kára keletkezik – akár a felszámolás során további költségek merülnek fel emiatt –, azért a zálogjogosult hitelező tartozik felelősséggel.
[27] Az adott ügyben, jóllehet a felszámoló tájékoztatta a zálogjogosultat arról, hogy élhet a törvényben biztosította jogaival, azonban a levelében nem határozta meg a becsértéket, nem közölte a költségeit és a hitelező által még fizetendő összegeket, a fizetési határidőt, ezért a tájékoztatása nem tekinthető megfelelőnek.
[28] Megjegyzi a Kúria, hogy a felszámoló nem írta elő azt sem – amelyre hivatkozással később elkésettnek minősítette a hitelező nyilatkozatát –, hogy a 15 napos határidőben írásban kell vételi ajánlatot tennie a hitelezőnek. Kizárólag arra hívta fel a hitelezőt, hogy ha élni kívánna jogával, azt a határidőben jelezze. Ennek a felhívásnak a zálogjogosult hitelező eleget tett.
[29] A fentiek alapján a jogerős végzés helytállóan semmisítette meg a felszámoló 2016. július 6-án kelt intézkedését, és írta elő, hogy a kifogást előterjesztővel folytassa le az értékesítést a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerint.
[30] A Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[31] A felszámoló felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a hitelező felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. A munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(6) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az elvégzett tevékenységre is. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. § (1) bekezdése és 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 15. § (1) és (3) bekezdése alapján a felszámoló köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is.[32] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.
Budapest, 2018. március 6.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.355/2017.)