BH 2018.5.147

I. Nem tekinthető a zálogjog törlésére irányuló kérelemnek, ha a változásbejegyzési kérelem a zálogkötelezett tag személyében bekövetkezett változás bejegyzésére irányul [2006. évi V. tv. (Ctv.) 2. sz. melléklet II.1.eb) pont]. II. A cégbíróság a Ctv. 78. §-a szerinti eljárásban sem vizsgálhat a perbíróság hatáskörébe tartozó kérdéseket, így az üzletrész-átruházási szerződés létrejöttét, érvényességét, de az e körbe nem tartozó valamennyi kérelem tárgyában állást kell foglalnia [2006. évi V. tv. (Ctv.) 74.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A kérelmező az egyszemélyes társaságként működő kérelmezett alapítója, egyben vezető tisztségviselője volt. Üzletrészét a cégjegyzékbe bejegyzett zálogjog terhelte.
[2] A kérelmezett a cégbírósághoz 2015. október 19. napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, amelyben az egyedüli tag és a képviseletre jogosult személyében, az üzletrészre alapított zálogjog adataiban, a cég székhelyében és elektronikus elérhetőségében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését ké...

BH 2018.5.147 I. Nem tekinthető a zálogjog törlésére irányuló kérelemnek, ha a változásbejegyzési kérelem a zálogkötelezett tag személyében bekövetkezett változás bejegyzésére irányul [2006. évi V. tv. (Ctv.) 2. sz. melléklet II.1.eb) pont].
II. A cégbíróság a Ctv. 78. §-a szerinti eljárásban sem vizsgálhat a perbíróság hatáskörébe tartozó kérdéseket, így az üzletrész-átruházási szerződés létrejöttét, érvényességét, de az e körbe nem tartozó valamennyi kérelem tárgyában állást kell foglalnia [2006. évi V. tv. (Ctv.) 74. § (3) bek., 78. §, 1952. évi III. tv. (rPp.) 213. § (1) bek., 221. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás, a felek kérelmei
[1] A kérelmező az egyszemélyes társaságként működő kérelmezett alapítója, egyben vezető tisztségviselője volt. Üzletrészét a cégjegyzékbe bejegyzett zálogjog terhelte.
[2] A kérelmezett a cégbírósághoz 2015. október 19. napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, amelyben az egyedüli tag és a képviseletre jogosult személyében, az üzletrészre alapított zálogjog adataiban, a cég székhelyében és elektronikus elérhetőségében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte 2015. október 13-i hatállyal. Kérelme mellékleteként - többek között - csatolta a társaság új tagjának 2015. október 13. napján hozott és a kérelmező 2013. december 23. napján kelt ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott nyilatkozatát arról, hogy "jelen nyilatkozata hatálybalépésének napján átruházta az üzletrészét" a vevőre. Az okiratra vezetett záradékban a kérelmezett jogi képviselője "igazolta, hogy az 2015. október 13-án hatályba lépett".
[3] A változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a változásbejegyzés iránti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az új tag az üzletrész megszerzését nem jelentette be a társaságnak a gazdasági társaságok­ról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 127. § (4) bekezdése szerint, mindaddig pedig a tagsági jogait nem gyakorolhatja. A változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának van helye abból az okból is, hogy a zálogjogosult az üzletrész-átruházáshoz előzetesen nem járult hozzá annak ellenére, hogy a zálogszerződés az üzletrész elidegenítéséhez azt előírta.
[4] Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának terhével hiánypótlásra hívta fel a kérelmezettet, amelyben a a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú melléklete II.1.eb) pontjára hivatkozással a zálogjogosult törlési engedélyének benyújtását írta elő.
[5] A kérelmezett a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltakat nem teljesítette. Kifejtette, hogy nem kérte a zálogjog cégjegyzékből való törlését, arra egyébként is csak a zálogkötelezett tag, vagy a zálogjogosult kérelmére kerülhetne sor. A dologi hatályú zálogjog az új tag üzletrészén változatlanul fennmarad kérelmének megfelelően, ezért az elsőfokú bíróság a zálogjoggal kapcsolatos további okirat benyújtására nem hívhatta volna fel.
[6] A kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem elutasítását kérte. Állította, hogy az opciós szerződés alapján őt megillető vételi jog gyakorlása folytán az üzletrész megszerzéséről a teljesítési segédjeként eljáró jogi képviselője a cégben ügyvezetői tisztséget is betöltő kérelmezőt írásban értesítette, aki azonban azt tőle személyesen nem volt hajlandó átvenni, így azt részére postán küldte meg. Csatolta annak a 2015. október 24-i kérelmezett részéről történt átvételét igazoló tértivevény másolatát, továbbá az új tag 2015. október 13-án kelt nyilatkozatát arról, hogy a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az első- és másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek helyt adott és a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Határozata indokolása szerint a kérelmeket egyidejűleg kellett elbírálnia, ezért a Ctv. 78. §-a alapján vizsgálnia kellett, hogy az üzletrész-átruházáshoz szükség volt-e a zálogjogosult hozzájárulására. A kérelmező által kivonatos formában benyújtott zálogszerződés tartalma és azon okirat figyelembevételével, amely szerint a zálogjogosult az üzletrész átruházásához nem járult hozzá, a megalapozott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem alapján a változásbejegyzési kérelem elutasításának volt helye. Megjegyezte, a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott, a kérelmező üzletrésze átruházására vonatkozó nyilatkozata jogszerűségét peres eljárás keretében kell vizsgálni.
[8] A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Elrendelte a változásbejegyzési kérelemmel egyező tartalommal a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését, és annak foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot.
[9] A másodfokú bíróság az ügy érdemét tekintve rögzítette, a bejegyzési eljárás tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárásra is irányadó a Ctv. 74. § (3) bekezdése, amely szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben érvényesíthető. A bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljáráshoz képest a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemmel együttesen elbírált változásbejegyzési eljárásban kizárólag a felek által benyújtható okiratok köre szélesebb, azonban ekkor sem vizsgálhat a cégbíróság olyan kérdést, amely perbíróság hatáskörébe tartozik. Ennek folytán a cégbíróság ilyen törvényességi felügyeleti eljárásban sem vizsgálhatja az üzletrész-átruházási szerződés létrejöttét, és abban a kérdésben sem foglalhat állást, hogy a zálogjoggal terhelt üzletrész átruházása esetén az átruházáshoz szükség van-e a zálogjogosult hozzájárulására, azt megadta-e, mivel az ezekkel kapcsolatos jogvita eldöntése peres bíróság hatáskörébe tartozik.
[10] A másodfokú bíróság rámutatott továbbá arra, a Ctv. 61/A. § (1) bekezdésére figyelemmel az elsőfokú bíróság olyan okirat csatolását írta elő a hiánypótlásra felhívó végzésében, amelyre jelen ügyben nem volt jogszabályi lehetősége. A jogszabálysértően elrendelt hiánypótlási kötelezettség elmulasztása a kérelmezett cég hátrányára nem értékelhető. Megjegyezte, figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelemben foglaltak teljesítésének más akadályát, hibáját nem határozta meg, a jogszabálysértő végzés megváltoztatásának volt helye.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős végzés sérti többek között a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 213. § (1) bekezdését és 221. §-át, a Gt. 127. § (4) bekezdését, továbbá a Ctv. 2. számú mellékletének II.1.eb) pontját, 78. § (1) bekezdését és 74. § (3) bekezdését.
[12] A kérelmező többek között előadta, az üzletrész megszerzésére vonatkozó, a társaság felé tett bejelentés elmulasztása miatt a jogerős végzés mindenképpen jogszabálysértő. A bíróságok töretlen gyakorlata szerint az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentésétől hatályos. Az új tag csak a jogszabályoknak megfelelően megtett bejelentést követően gyakorolhatja a tagsági jogait. Ebből következik, hogy jelen ügyben az új tag a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló társasági határozatok meghozatalára nem volt jogosult a tagsági jogok gyakorolhatóságának hiányában, és a bejelentés utólagos pótlása sem eredményezheti a tagsági jogok visszamenőleges gyakorlását.
[13] A kérelmező eljárásjogi szabálysértésként jelölte meg, hogy a fellebbezésre tett észrevételében kifejtettek ellenére a jogerős végzés nem tartalmaz indokolást a tagváltozás társaság felé történt elmulasztásával kapcsolatban, ami egyben megvalósítja a felek kérelmei kimerítésének elmaradásával összefüggő jogsértést.
[14] A kérelmező álláspontja szerint az elsőfokú végzés nem tartalmazott olyan indokolást, amely alapján a cégbíróság a perbíróság hatáskörébe tartozó kérdéseket vizsgált volna. A Ctv. 78. §-a szerinti eljárás lényege, hogy a cégjegyzékbe ne kerüljön törvénysértő cégjegyzéki adat bejegyzésre. A törvényességi felügyeleti eljárás kiszélesíti a változásbejegyzési kérelem elutasításának lehetséges okait. A jogerős végzés két okból is jogszabálysértő. Egyrészt az új zálogkötelezett bejegyzése nem valósítható meg az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzését tartalmazó rovat törlése nélkül, ezért nem lett volna mellőzhető a Ctv. 2. számú mellékletének II.1.eb) pontjának alkalmazása. Másrészt a jogerős végzés eredményeképpen jelenleg a kérelmezett cégkivonata nem a valóságnak megfelelő adatot tartalmazza a zálogkötelezettre vonatkozóan. A zálogszerződés alapján az üzletrész átruházásához a zálogjogosult mint harmadik személy előzetes írásbeli hozzájárulására lett volna szükség a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 215. § (1) bekezdése szerint, annak megtörténtéig a szerződés nem jön létre. A másodfokú bíróság jogértelmezésének elfogadása azt jelentené, hogy a cégbíróságnak még a nyilvánvalóan nem létező ügyletre alapított változásbejegyzési kérelemnek is helyt kellene adnia, ami a közhitelesség sérelmét eredményezné, ezért a jogerős végzésben kifejtett jogértelmezés koncepcionálisan téves.
[15] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül és megállapította, hogy az az rPp. 213. § (1) bekezdésébe és 221. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[17] Kúria a tekintetben maradéktalanul osztotta a másodfokú bíróság álláspontját, hogy a cégbíróság az üzletrészt terhelő zálogjog adataiban bejegyezni kért változáshoz a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemre tekintettel sem vizsgálhatta a zálogjogosulti hozzájárulás megadását, azt, hogy az üzletrész-átruházásra jogszerűen került-e sor. Az adott tényállás mellett egyértelműen megállapítható ugyanis, hogy az üzletrészen fennálló zálogjog törlésére nem irányult a bejegyzést kérő változásbejegyzési kérelme. Erre egyrészt nem is irányulhatott, mivel ilyen tartalmú kérelmet a tag (zálogkötelezett), illetve a zálogjogosult nyújthat be. Másrészt a bejegyzést kérő kérelmezett változásbejegyzési kérelmében azt kérte, hogy a zálogjog a zálogjogosult személyének érintése nélkül - figyelemmel az egyedüli tag személyében bekövetkezett változásra - a zálogkötelezett tag személyére utaló rovat megváltoztatásával kerüljön a cégjegyzékbe bejegyzésre. A kérelmező által hivatkozott, a Ctv. 2. számú melléklet II.1.eb) pontja szerinti okirat mellékelése akkor lett volna szükséges, ha a zálogjog törlésre került volna, amelyre a fent kifejtettekre tekintettel nem került sor. A hivatkozott okiratot tehát nem kellett csatolni a változásbejegyzési eljárásban, és önmagában ezen dokumentum hiánya a Ctv. 78. §-a szerint folyó eljárásban sem volt akadálya a bejegyző végzés meghozatalának az alábbiakban kifejtettek szerint.
[18] A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a Ctv. 78. §-a szerint folyó eljárásban a Ctv. 74. § (3) bekezdésének rendelkezése érvényesül, vagyis a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki többek között olyan igényre, amely peres eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyeleti eljárásban - ideértve a Ctv. 78. §-a szerint folyót is - csak okirati bizonyításra és az érintettek személyes meghallgatására van lehetőség, azonban a csatolt iratok tartalmától függetlenül a cégbíróság nem foglalhat állást olyan jogkérdésekben, amelyekben a döntés meghozatala a peres bíróságok hatáskörbe tartozik. Így a cégbíróság hatásköre nem terjed, nem terjedhet ki többek között a szerződéses rendelkezések értelmezésére, a szerződés létre nem jöttének, érvényességének kérdéskörére.
[19] Az adott eljárásban a kérelmező többek között csatolta több társaság, így a kérelmezett társaság üzletrészére vonatkozó zálogszerződés kivonatát, amely aláírást nem is tartalmazott. A csatolt szerződéses rendelkezés szerint a zálogjoggal terhelt üzletrész átruházásához a zálogjogosult előzetes hozzájárulása szükséges, valamint a zálogjogosult nyilatkozatát, amely szerint nem adott előzetes hozzájárulást az üzletrész értékesítéséhez. Az a kérdés, hogy az üzletrész átruházására szabályszerűen sor került-e, figyelemmel a hivatkozott szerződéses rendelkezésre, illetve a zálogjogosult nyilatkozatára, a Ctv. 78. §-ában meghatározott eljárás keretében a korábban kifejtettekre tekintettel nem vizsgálható.
[20] A kérelmező a tényleges helyzetnek megfelelően mutatott rá, ha a fenti jogkérdést a cégbíróság nem vizsgálhatja, annak az lehet bizonyos esetekben a jogkövetkezménye, hogy nem valós, szerződésbe, akár jogszabályba ütköző adatok kerülhetnek a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzésre. Ugyanakkor amennyiben egy később kezdeményezett peres eljárásban hozott jogerős ítéletből az következik, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem jogszerű, az adott adat tekintetében törvényességi felügyeleti kérelmet lehet előterjeszteni, ha pedig a cégbíróságnak hivatalból tudomására jut a jogerős döntés, e körben hivatalból is eljárhat törvényességi felügyeleti jogkörében. Ez természetesen nem tudja meg nem történtté tenni azt a tényt, hogy meghatározott időtartam alatt jogszabályba ütköző adat szerepelt a cégjegyzékben. Ugyanakkor a jogszabály célja egyértelmű, olyan jogkérdés, amely jellemzően összetett bizonyítást igényel, azt a rövid határidőkhöz kötött, korlátozott bizonyítást lehetővé tevő nemperes törvényességi felügyeleti eljárás keretében ne lehessen vizsgálni.
[21] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében eljárási szabályok megsértésére is hivatkozott, amely tekintetében kifejtettekkel a Kúria egyetértett.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó rPp. 213. § (1) bekezdése értelmében a döntésnek ki kell terjednie valamennyi kérelemre, a bíróság a végzését az rPp. 222. §-a szerint alkalmazandó 221. § (1) bekezdésének megfelelően indokolni köteles. A Kúria megállapította a felterjesztett iratok alapján, hogy a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében két okból kérte a változásbejegyzési kérelem elutasítását. Az elsőfokú bíróság a zálogjogosult hozzájárulásának hiányára alapított okból a kérelmező kérelmét megalapozottnak találta, határozata érdemi indokolást arra nézve azonban nem tartalmazott, hogy megalapozott volt-e a másik, a Gt. 127. § (4) bekezdésére történt hivatkozás. A kérelmezett fellebbezésére tett észrevételében a kérelmező az utóbbi hivatkozását változatlanul fenntartotta, a fellebbezés érdemi elbírálása esetére az elsőfokú végzés helybenhagyását erre tekintettel is kérte. A másodfokú bíróság arra alapította a döntését, hogy az elsőfokú bíróság zálogjoggal kapcsolatos álláspontja téves volt, azonban anélkül változtatta meg az elsőfokú végzést és rendelte el a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését, hogy vizsgálta volna, annak nem képezi-e akadályát a törvényességi felügyeleti kérelemben hivatkozott további ok.
[22] A Kúria ezen eljárási szabályok megsértésére tekintettel a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[23] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia a kérelmező Gt. 127. § (4) bekezdésére, az üzletrész megszerzésének a társaság irányában tett bejelentés elmulasztására, ennek következtében a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló határozatok érvénytelenségére alapított, erre tekintettel a változásbejegyzési kérelem elutasítására irányuló kérelmét.
(Kúria Gfv. VII. 30.024/2017.)

* * *

TELJES VÉGZÉS

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Osztovits András bíró
A kérelmező: S. Zs. J.
A kérelmező képviselője: Szecskay Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Boronkay Miklós ügyvéd
A kérelmezett: D. Korlátolt Felelősségű Társaság
A kérelmezett képviselője: Nagy Ajtony Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Nagy Ajtony Csaba ügyvéd
Az eljárás tárgya: változásbejegyzési kérelemmel együttesen elbírált törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.43.584/2016/9. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-09-182907 és Cgt.01-15-016436/10. számú végzés

Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A kérelmező felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 36.350 (harminchatezer-háromszázötven) Ft-ban, a kérelmezettét 6.350 (hatezer-háromszázötven) Ft-ban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező az egyszemélyes társaságként működő kérelmezett alapítója, egyben vezető tisztségviselője volt. Üzletrészét a cégjegyzékbe bejegyzett zálogjog terhelte.
[2] A kérelmezett a cégbírósághoz 2015. október 19. napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, amelyben az egyedüli tag és a képviseletre jogosult személyében, az üzletrészre alapított zálogjog adataiban, a cég székhelyében és elektronikus elérhetőségében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte 2015. október 13-i hatállyal. Kérelme mellékleteként – többek között – csatolta a társaság új tagjának 2015. október 13. napján hozott és a kérelmező 2013. december 23. napján kelt ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott nyilatkozatát arról, hogy „jelen nyilatkozata hatályba lépésének napján átruházta az üzletrészét” a vevőre. Az okiratra vezetett záradékban a kérelmezett jogi képviselője „igazolta, hogy az 2015. október 13-án hatályba lépett”.
[3] A változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a változásbejegyzés iránti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az új tag az üzletrész megszerzését nem jelentette be a társaságnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 127. § (4) bekezdése szerint, mindaddig pedig a tagsági jogait nem gyakorolhatja. A változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának van helye abból az okból is, hogy a zálogjogosult az üzletrész átruházáshoz előzetesen nem járult hozzá annak ellenére, hogy a zálogszerződés az üzletrész elidegenítéséhez azt előírta.
[4] Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának terhével hiánypótlásra hívta fel a kérelmezettet, amelyben a a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú melléklete II.1.eb) pontjára hivatkozással a zálogjogosult törlési engedélyének benyújtását írta elő.
[5] A kérelmezett a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltakat nem teljesítette. Kifejette, hogy nem kérte a zálogjog cégjegyzékből való törlését, arra egyébként is csak a zálogkötelezett tag, vagy a zálogjogosult kérelmére kerülhetne sor. A dologi hatályú zálogjog az új tag üzletrészén változatlanul fennmarad kérelmének megfelelően, ezért az elsőfokú bíróság a zálogjoggal kapcsolatos további okirat benyújtására nem hívhatta volna fel.
[6] A kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem elutasítását kérte. Állította, hogy az opciós szerződés alapján őt megillető vételi jog gyakorlása folytán az üzletrész megszerzéséről a teljesítési segédjeként eljáró jogi képviselője a cégben ügyvezetői tisztséget is betöltő kérelmezőt írásban értesítette, aki azonban azt tőle személyesen nem volt hajlandó átvenni, így azt részére postán küldte meg. Csatolta annak a 2015. október 24-i kérelmezett részéről történt átvételét igazoló tértivevény másolatát, továbbá az új tag 2015. október 13-án kelt nyilatkozatát arról, hogy a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az első- és másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek helytadott és a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Határozata indokolása szerint a kérelmeket egyidejűleg kellett elbírálnia, ezért a Ctv. 78. §-a alapján vizsgálnia kellett, hogy az üzletrész átruházáshoz szükség volt-e a zálogjogosult hozzájárulására. A kérelmező által kivonatos formában benyújtott zálogszerződés tartalma és azon okirat figyelembevételével, amely szerint a zálogjogosult az üzletrész átruházásához nem járult hozzá, a megalapozott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem alapján a változásbejegyzési kérelem elutasításának volt helye. Megjegyezte, a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott, a kérelmező üzletrésze átruházására vonatkozó nyilatkozata jogszerűségét peres eljárás keretében kell vizsgálni.
[8] A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Elrendelte a változásbejegyzési kérelemmel egyező tartalommal a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését, és annak foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot.
[9] A kérelmező fellebbezésre tett észrevételében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy a kérelmezett fellebbezése joghatályos, így érdemi elbírálásának nincs akadálya. A kérelmezett jogi képviselője az elsőfokú eljárásban valóban csak az elsőfokú eljárásra vonatkozó meghatalmazást csatolt, ezért a másodfokú eljárásra vonatkozó helyettesítési meghatalmazást nem adhatott. A helyettes ügyvéd azonban a fellebbezés hiányosságát megszüntette, továbbá az általa képviselt fél a meghatalmazás nélkül tett eljárási cselekményeket utólag jóváhagyta.
[10] A másodfokú bíróság az ügy érdemét tekintve rögzítette, a bejegyzési eljárás tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárásra is irányadó a Ctv. 74. § (3) bekezdése, amely szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben érvényesíthető. A bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljáráshoz képest a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemmel együttesen elbírált változásbejegyzési eljárásban kizárólag a felek által benyújtható okiratok köre szélesebb, azonban ekkor sem vizsgálhat a cégbíróság olyan kérdést, amely perbíróság hatáskörébe tartozik. Ennek folytán a cégbíróság ilyen törvényességi felügyeleti eljárásban sem vizsgálhatja az üzletrész átruházási szerződés létrejöttét, és abban a kérdésben sem foglalhat állást, hogy a zálogjoggal terhelt üzletrész átruházása esetén az átruházáshoz szükség van-e a zálogjogosult hozzájárulására, azt megadta-e, mivel az ezekkel kapcsolatos jogvita eldöntése peres bíróság hatáskörébe tartozik.
[11] A másodfokú bíróság rámutatott továbbá arra, a Ctv. 61/A. § (1) bekezdésére figyelemmel az elsőfokú bíróság olyan okirat csatolását írta elő a hiánypótlásra felhívó végzésében, amelyre jelen ügyben nem volt jogszabályi lehetősége. A jogszabálysértően elrendelt hiánypótlási kötelezettség elmulasztása a kérelmezett cég hátrányára nem értékelhető. Megjegyezte, figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelemben foglaltak teljesítésének más akadályát, hibáját nem határozta meg, a jogszabálysértő végzés megváltoztatásának volt helye.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős végzés sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 70. § (3) és (4) bekezdését, 73/B. § (4) bekezdését, 213. § (1) bekezdését és 221. §-át, a Gt. 127. § (4) bekezdését, továbbá a Ctv. 2. számú mellékletének II.1.eb) pontját, 78. § (1) bekezdését és 74. § (3) bekezdését.
[13] A kérelmező álláspontja szerint a másodfokú bíróságnak a fellebbezést el kellett volna utasítania. A fellebbezéshez csatolt helyettesítési meghatalmazás ugyanis két okból is érvénytelen. Egyrészt azért, mert az azt adó jogi képviselő nem terjeszthette ki a meghatalmazását olyan eljárásra, amelyre a saját meghatalmazása nem vonatkozott, másrészt azért, mert a meghatalmazás tartalmazta a helyettesítésre jogosultak felsorolását, így rajtuk kívül más helyettes meghatalmazására nem volt lehetőség. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli nyilatkozata hatálytalan. A fellebbezésre nyitva álló határidőn túl a meghatalmazás pótlására a Pp. 105. § (1) bekezdése értelmében nem volt lehetőség. A másodfokú bíróság kizárólag a Pp. 135. § (4) és (5) bekezdésére utalással, e jogszabályhely téves alkalmazásával fogadta el a helyettesítési meghatalmazás utólagos pótlását, azonban e rendelkezések kötelező jogi képviselet esetén egyébként sem értelmezhetők.
[14] A kérelmező előadta, az üzletrész megszerzésére vonatkozó, a társaság felé tett bejelentés elmulasztása miatt a jogerős végzés mindenképpen jogszabálysértő. A bíróságok töretlen gyakorlata szerint az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentésétől hatályos. Az új tag csak a jogszabályoknak megfelelően megtett bejelentést követően gyakorolhatja a tagsági jogait. Ebből következik, hogy jelen ügyben az új tag a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló társasági határozatok meghozatalára nem volt jogosult a tagsági jogok gyakorolhatóságának hiányában, és a bejelentés utólagos pótlása sem eredményezheti a tagsági jogok visszamenőleges gyakorlását.
[15] A kérelmező eljárásjogi szabálysértésként jelölte meg, hogy a fellebbezésre tett észrevételében kifejtettek ellenére a jogerős végzés nem tartalmaz indokolást a tagváltozás társaság felé történt elmulasztásával kapcsolatban, ami egyben megvalósítja a felek kérelmei kimerítésének elmaradásával összefüggő jogsértést.
[16] A kérelmező álláspontja szerint az elsőfokú végzés nem tartalmazott olyan indokolást, amely alapján a cégbíróság a perbíróság hatáskörébe tartozó kérdéseket vizsgált volna. A Ctv. 78. §-a szerinti eljárás lényege, hogy a cégjegyzékbe ne kerüljön törvénysértő cégjegyzéki adat bejegyzésre. A törvényességi felügyeleti eljárás kiszélesíti a változásbejegyzési kérelem elutasításának lehetséges okait. A jogerős végzés két okból is jogszabálysértő. Egyrészt az új zálogkötelezett bejegyzése nem valósítható meg az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzését tartalmazó rovat törlése nélkül, ezért nem lett volna mellőzhető a Ctv. 2. számú mellékletének II.1. eb) pontjának alkalmazása. Másrészt a jogerős végzés eredményeképpen jelenleg a kérelmezett cégkivonata nem a valóságnak megfelelő adatot tartalmazza a zálogkötelezettre vonatkozóan. A zálogszerződés alapján az üzletrész átruházásához a zálogjogosult mint harmadik személy előzetes írásbeli hozzájárulására lett volna szükség a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 215. § (1) bekezdése szerint, annak megtörténtéig a szerződés nem jön létre. A másodfokú bíróság jogértelmezésének elfogadása azt jelentené, hogy a cégbíróságnak még a nyilvánvalóan nem létező ügyletre alapított változásbejegyzési kérelemnek is helyt kellene adnia, ami a közhitelesség sérelmét eredményezné, ezért a jogerős végzésben kifejtett jogértelmezés koncepcionálisan téves.
[17] A kérelmező bejelentette, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló alapítói határozatok hatályon kívül helyezése iránt általa indított perben a Fővárosi Törvényszék első fokon ítéletet hozott, amelyben a keresetének helyt adott, és hatályon kívül helyezte az alperes 2015. október 13. napján hozott alapítói határozatait. Csatolta a hivatkozott ítéletet és kérte annak figyelembevételét. Előadta továbbá, hogy a kérelmezővel szemben más felperes által indított azonos tényállású ügyben is keresetnek helytadó ítélet született.
[18] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül és megállapította, hogy az a Pp. 213. § (1) bekezdésébe és 221. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[20] A Kúria rögzíti, a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős határozat, új tény állítására, új bizonyítékok előterjesztésére nincs eljárásjogi lehetőség (Pp. 275. § (1) bekezdés), ezért a kérelmező által a felülvizsgálati eljárásban csatolt ítéleteket figyelembe venni nem tudta.
[21] A Kúria megállapította, arra alaptalanul hivatkozott a kérelmező, hogy a fellebbezés hivatalbóli elutasításának lett volna helye, mert az hatálytalan. A Pp. 73/B. § (1) bekezdése értelmében kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, vagy nyilatkozata minősül hatálytalannak. Jelen esetben a fellebbezést jogi képviselő útján nyújtotta be a kérelmezett. Az ítélőtábla észlelte az ahhoz csatolt meghatalmazás hibáját, valamint azt is, hogy a kérelmezett jogi képviselője az elsőfokú eljárásban a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó meghatalmazást nem csatolt. A fentiek pótlására a Pp. 240. § alkalmazásával helytállóan hívta fel a kérelmezőt, aki annak eleget tett. Benyújtotta az eredeti jogi képviselőjének adott, a törvényességi felügyeleti eljárásra is kiterjedő meghatalmazását, egyben a nevében tett eljárási cselekményeket jóváhagyta. Csatolta továbbá a fellebbezést helyettesként előterjesztő jogi képviselő részére szóló, a másodfokú eljárásra is kiterjedő, általa adott meghatalmazást. A Ctv. 72. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. § (5) bekezdése szerint, ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be. Az eredetileg helyettesként eljáró jogi képviselőnek utóbb a fél által adott közvetlen meghatalmazásra tekintettel szükségtelen volt annak vizsgálata, hogy adhatott-e az eredeti jogi képviselő a fellebbezést előterjesztő ügyvédnek helyettesítési meghatalmazást. Arra is alaptalanul hivatkozott jelen esetben a kérelmező, hogy a kötelező jogi képviselet hiánya utólagos jóváhagyással nem pótolható. Az elsőfokú eljárásban a kérelmezett által a jogi képviselő részére adott meghatalmazás csak a változásbejegyzési eljárásra vonatkozott, ugyanakkor az ahhoz egyesített törvényességi felügyeleti eljárásban is a jogi képviselője útján tette meg a nyilatkozatait. Ezen eljárási cselekményeket hagyta utólag jóvá a másodfokú bíróság felhívására a kérelmezett, aminek nem volt akadálya, különös tekintettel arra is, hogy a Ctv. 72. § (4) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság helytállóan bírálta el érdemben a fellebbezést.
[22] Kúria abban a kérdésben is maradéktalanul osztotta a másodfokú bíróság álláspontját, hogy a cégbíróság az üzletrészt terhelő zálogjog adataiban bejegyezni kért változáshoz a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemre tekintettel sem vizsgálhatta a zálogjogosulti hozzájárulás megadását, azt, hogy az üzletrész átruházásra jogszerűen került-e sor. Az adott tényállás mellett egyértelműen megállapítható ugyanis, hogy az üzletrészen fennálló zálogjog törlésére nem irányult a bejegyzést kérő változásbejegyzési kérelme. Erre egyrészt nem is irányulhatott, mivel ilyen tartalmú kérelmet a tag (zálogkötelezett), illetve a zálogjogosult nyújthat be. Másrészt a bejegyzést kérő kérelmezett változásbejegyzési kérelmében azt kérte, hogy a zálogjog a zálogjogosult személyének érintése nélkül - figyelemmel az egyedüli tag személyében bekövetkezett változásra - a zálogkötelezett tag személyére utaló rovat megváltoztatásával kerüljön a cégjegyzékbe bejegyzésre. A kérelmező által hivatkozott, a Ctv. 2. számú melléklet II.1. eb) pontja szerinti okirat mellékelése akkor lett volna szükséges, ha a zálogjog törlésre került volna, amelyre a fent kifejtettekre tekintettel nem került sor. A hivatkozott okiratot tehát nem kellett csatolni a változásbejegyzési eljárásban és önmagában ezen dokumentum hiánya a Ctv. 78. §-a szerint folyó eljárásban sem volt akadálya a bejegyző végzés meghozatalának az alábbiakban kifejtettek szerint.
[23] A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a Ctv. 78. §-a szerint folyó eljárásban a Ctv. 74. § (3) bekezdésének rendelkezése érvényesül, vagyis a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki többek között olyan igényre, amely peres eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyeleti eljárásban – ide értve a Ctv. 78. §-a szerint folyót is – csak okirati bizonyításra és az érintettek személyes meghallgatására van lehetőség, azonban a csatolt iratok tartalmától függetlenül a cégbíróság nem foglalhat állást olyan jogkérdésekben, amelyekben a döntés meghozatala a peres bíróságok hatáskörbe tartozik. Így a cégbíróság hatásköre nem terjed, nem terjedhet ki többek között a szerződéses rendelkezések értelmezésére, a szerződés létre nem jöttének, érvényességének kérdéskörére.
[24] Az adott eljárásban a kérelmező többek között csatolta a több társaság, így a kérelmezett társaság üzletrészére vonatkozó zálogszerződés kivonatát, amely aláírást nem is tartalmazott. A csatolt szerződéses rendelkezés szerint a zálogjoggal terhelt üzletrész átruházásához a zálogjogosult előzetes hozzájárulása szükséges, valamint a zálogjogosult nyilatkozatát, amely szerint nem adott előzetes hozzájárulást az üzletrész értékesítéséhez. Az a kérdés, hogy az üzletrész átruházására szabályszerűen sor került-e, figyelemmel a hivatkozott szerződéses rendelkezésre, illetve a zálogjogosult nyilatkozatára, a Ctv. 78. §-ában meghatározott eljárás keretében a korábban kifejtettekre tekintettel nem vizsgálható.
[25] A kérelmező a tényleges helyzetnek megfelelően mutatott rá, ha a fenti jogkérdést a cégbíróság nem vizsgálhatja, annak az lehet bizonyos esetekben a jogkövetkezménye, hogy nem valós, szerződésbe, akár jogszabályba ütköző adatok kerülhetnek a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzésre. Ugyanakkor amennyiben egy később kezdeményezett peres eljárásban hozott jogerős ítéletből az következik, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem jogszerű, az adott adat tekintetében törvényességi felügyeleti kérelmet lehet előterjeszteni, ha pedig a cégbíróságnak hivatalból tudomására jut a jogerős döntés, e körben hivatalból is eljárhat törvényességi felügyeleti jogkörében. Ez természetesen nem tudja meg nem történtté tenni azt a tényt, hogy meghatározott időtartam alatt jogszabályba ütköző adat szerepelt a cégjegyzékben. Ugyanakkor a jogszabály célja egyértelmű, olyan jogkérdés, amely jellemzően összetett bizonyítást igényel, az rövid határidőkhöz kötött, korlátozott bizonyítást lehetővé tevő nemperes törvényességi felügyeleti eljárás keretében ne lehessen vizsgálni.
[26] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében eljárási szabályok megsértésére is hivatkozott, amely tekintetében kifejtettekkel a Kúria egyetértett.

A Ctv. 72. § (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 213. § (1) bekezdése értelmében a döntésnek ki kell terjednie valamennyi kérelemre, a bíróság a végzését a Pp. 222. §-a szerint alkalmazandó 221. § (1) bekezdésének megfelelően indokolni köteles. A Kúria megállapította a felterjesztett iratok alapján, hogy a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében két okból kérte a változásbejegyzési kérelem elutasítását. Az elsőfokú bíróság a zálogjogosult hozzájárulásának hiányára alapított okból a kérelmező kérelmét megalapozottnak találta, határozata érdemi indokolást arra nézve azonban nem tartalmazott, hogy megalapozott volt-e a másik, a Gt. 127. § (4) bekezdésére történt hivatkozás. A kérelmezett fellebbezésére tett észrevételében a kérelmező az utóbbi hivatkozását változatlanul fenntartotta, a fellebbezés érdemi elbírálása esetére az elsőfokú végzés helybenhagyását erre tekintettel is kérte. A másodfokú bíróság arra alapította a döntését, hogy az elsőfokú bíróság zálogjoggal kapcsolatos álláspontja téves volt, azonban anélkül változtatta meg az elsőfokú végzést és rendelte el a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését, hogy vizsgálta volna, annak nem képezi-e akadályát a törvényességi felügyeleti kérelemben hivatkozott további ok.
[27] A Kúria ezen eljárási szabályok megsértésére tekintettel a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[28] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia a kérelmező Gt. 127. § (4) bekezdésére, az üzletrész megszerzésének a társaság irányában tett bejelentés elmulasztására, ennek következtében a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló határozatok érvénytelenségére alapított, erre tekintettel a változásbejegyzési kérelem elutasítására irányuló kérelmét.

Záró rész
[29] A rendelkező részben rögzített döntésre tekintettel a Kúria a felek jogi képviseletével, továbbá a kérelmező oldalán a felülvizsgálati eljárási illetékkel felmerült költségét a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján csak megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. A jogi képviselettel összefüggésben felmerült költséget a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése alapján a kifejtett munkával arányosan határozta meg, amely az ÁFA-t tartalmazza.
[30] A Kúria a határozat tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2017. december 14.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.024/2017.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.