2025. évi XXXV. törvény

a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Magyarország elkötelezett az alapvető jogok teljes körének az Alaptörvényben és a jogszabályokban garantált legmesszebbmenőkig terjedő védelme iránt.
[2] E törvény a belügyi szabályozás korszerűsítésével erősíti a közrend és közbiztonság védelmét, valamint a hatóságok és, egyéb szervezetek hatékonyabb együttműködését. A módosítások biztosítják a jogszabályi környezet naprakészségét és a közszolgálati feladatok eredményesebb ellátását.
[3] A törvény emellett olyan jogszabályi változtatás...

2025. évi XXXV. törvény
a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról
[1] Magyarország elkötelezett az alapvető jogok teljes körének az Alaptörvényben és a jogszabályokban garantált legmesszebbmenőkig terjedő védelme iránt.
[2] E törvény a belügyi szabályozás korszerűsítésével erősíti a közrend és közbiztonság védelmét, valamint a hatóságok és, egyéb szervezetek hatékonyabb együttműködését. A módosítások biztosítják a jogszabályi környezet naprakészségét és a közszolgálati feladatok eredményesebb ellátását.
[3] A törvény emellett olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.
[4] A Kormány kiemelt feladatnak tekinti az állam iránti bizalom növelését, ennek részeként a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítését a korrupciós kockázatok azonosítása, csökkentése és a korrupciós cselekmények felderítése útján. A törvény célja ezzel összhangban a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztése egyes egészségügyi intézmények esetében a nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi és egészségügyben dolgozókra.
[5] A közúti fuvarozásban részt vevő, jogszerű magatartást tanúsító piaci szereplők pozíciójának erősítése, a közúti áruforgalom átláthatóságának biztosítása, nem utolsósorban az adóelkerülő magatartást tanúsítók kiszűrése, valamint a költségvetési bevételek garantálása érdekében szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára a rendőrség üzemeltetésében levő Közúti Intelligens Kamerahálózathoz (VÉDA) által készített kamerafelvételekhez való közvetlen hozzáférését biztosítani.
[6] A határátkelőhelyek zavartalan és biztonságos működése alapvető jelentőségű az államhatár védelme, a nemzetközi forgalom gördülékenysége, valamint a jogszerű határátlépés biztosítása szempontjából. E törvénymódosítás célja, hogy a jogszabályi környezet korszerűsítésével elősegítse a meghatározott teherforgalom Magyarországról kilépő irányban történő előre tervezhető, várakozás nélküli határátlépését, figyelembe véve a nemzetközi követelményeket, a biztonsági szempontokat és a gyakorlati tapasztalatokat.
[7] Tekintettel arra, hogy 2024. október 1-től a tűzvédelmi hatósági feladatokat a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, a sportról szóló törvény módosítása szükséges annak érdekében, hogy a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az illetékes tűzvédelmi hatóság is megjelenjen a törvényi szabályozásban.
[8] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának általános célja a védelmi és biztonsági célú lakossági riasztási rendszer átalakításával kapcsolatos közérdek biztosítása és az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése.
[9] A riasztási rendszer folyamatos fejlesztése az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának biztosítása körében az állam intézményvédelmi kötelezettségének késedelem nélküli megvalósítását segíti elő.
[10] Mindezekre tekintettel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény kiegészítésének konkrét célja, hogy a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatáshoz képest a fejlettebb technikai lehetőségeket alkalmazó rendszer kiépítésére kerüljön sor.
[11] A megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése hatékony eszközt biztosít a távoltartó rendelkezés betartásának ellenőrzésére, ezáltal növelve a bántalmazottak biztonságát és csökkentve az ismétlődő jogsértések kockázatát.
[12] Az Országgyűlés felismerve a hivatásos szolgálatot teljesítők egészségkárosodásából eredő sajátos élethelyzeteket, valamint kiemelt célként kezelve az érintettek megélhetési biztonságának és társadalmi megbecsülésének biztosítását, e törvénymódosítással olyan jogi kereteket kíván létrehozni, amelyek méltányos juttatási rendszert biztosítanak a jogosultak számára.
[13] A törvény a helyi közösségek fejlesztése érdekében a start szociális szövetkezetek állami képviseletének bővítését célozza azok hatékonyabb működésének és fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Jelenleg 45 szociális szövetkezet mellett működnek állami képviselők, mert igénybevételükre csak haszonkölcsön-szerződés ideje alatt kerülhet sor. Az állami képviselők felügyelik a haszonkölcsön-szerződés keretében átadott ingatlan, tárgyi eszközök üzleti terv szerinti hasznosítását, valamint aktívan részt vállalnak a szövetkezeteket érintő pályázati konstrukciók feltárásában, értékesítési csatornáik bővítésében, termékeik, szolgáltatásaik megismertetésében. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenleg látókörben lévő 148 start szociális szövetkezet nagy részével érdemi kapcsolatot lehessen tartani. E szövetkezetek állami képviseletének bővítése pedig lehetővé teszi az érintett szociális szövetkezetek hatékonyabb vagyongazdálkodását, működését és fejlődését.
[14] Az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló szabályozás gyakorlati tapasztalatokhoz való pontosítása szükséges az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében.
[15] A kábítószer-fogyasztással és az illegális tudatmódosító anyagok kóros élvezetével kapcsolatos népegészségügyi mutatók kedvezőtlen alakulása a szóban forgó társadalmi jelenségekkel szembeni erőteljesebb fellépésre sarkallta a törvényalkotót, aki a tiltott szerekkel való visszaélések ellen folytatott küzdelmet egyebek mellett a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény megalkotása útján kívánta megerősíteni.
[16] A kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény egyes elemeit tekintve új alapokra helyezte, illetve további vívmányokkal egészítette ki a kábítószerekkel és az illegális tudatmódosító anyagokkal szemben folytatott küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztárat, a mind ez idáig meglévő fogalomkészletének a teljes felülvizsgálatáig terjedő hatást gyakorolva ezáltal a jogrendszer egészére.
[17] A büntetőjogi és a rendészeti tárgyú szabályozás terén bekövetkezett mindezen törvényi változásoknak megfelelő korrekciók átvezetéséről a további jogágakba tartozó törvényi szintű joganyagot érintően is gondoskodni kell annak érdekében, hogy a jogszabályok közötti maradéktalan logikai és terminológiai összhang változatlanul biztosított maradjon.
[18] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1. §
2. §
3. §
4. §
5. §
6. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a)
b)
c)
d) lép.
2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
7. §
8. §
3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
9. §
4. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
10. §
5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
11. §
6. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
12. §
7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
13. §
8. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
14. §
9. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
15. §
16. §
10. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. §
11. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
18. §
19. §
12. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
20. §
13. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
21. §
22. §
14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
23. §
24. §
15. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
25. §
26. §
27. §
28. §
16. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
29. §
30. §
17. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
31. §
18. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
32. §
33. §
19. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
34. §
35. §
20. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
36. §
37. §
38. §
39. §
40. §
41. §
42. §
21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
43. §
44. §
22. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
45. §
46. §
47. §
48. §
49. §
23. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
50. §
51. §
52. §
24. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
53. §
54. §
25. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
55. §
26. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
56. §
27. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
57. §
58. §
28. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása
59. §
60. §
29. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
61. §
30. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
62. §
31. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
63. §
32. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
64. §
65. §
33. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
66. §
34. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
67. §
68. §
69. §
70. §
71. §
72. §
73. §
74. §
75. §
76. §
35. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
77. §
36. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
78. §
37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
79. §
38. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása
80. §
39. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény módosítása
81. §
82. §
83. §
84. §
85. §
86. §
40. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény módosítása
87. §
88. §
89. §
90. §
91. §
92. §
41. Záró rendelkezések
93. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 6. § a) és d) pontja, a 2. alcím, a 3. alcím, a 6-8. alcím, a 11. alcím, a 25. §, a 26. §, a 29. §, a 17. alcím, a 34. §, a 25. alcím, a 26. alcím, az 57. §, a 30-33. alcím, a 36. alcím, a 37. alcím, a 81. § és az 1-5. melléklet 2025. június 15-én lép hatályba.
(3) A 2. §, a 3. §, a 4. §, a 6. § b) és c) pontja, a 4. alcím, az 5. alcím, a 9. alcím, a 10. alcím, a 12. alcím, a 14. alcím, a 27. §, a 30. §, a 35. §, a 20. alcím, a 21. alcím, a 45. §, a 46. §, a 23. alcím, az 58. §, a 60. §, a 29. alcím, a 70. §, a 72. §, a 74. §, a 35. alcím, a 38. alcím, a 82. §, a 84. § és a 40. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 67-69. §, a 71. §, a 73. §, a 75. § és a 76. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 47-49. § 2025. november 17-én lép hatályba.
(6) Az 5. § és a 18. alcím 2026. március 1-jén lép hatályba.
(7) A 13. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba.
94. § Az 1-3. § és a 6. § a)-c) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
95. § (1) A 13. alcím az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 110. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) A 40. alcím a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez 2. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez 3. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez 4. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez 5. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.