BH+ 2013.11.476

Az MRP szervezet jogellenesen összehívott közgyűlésén hozott határozatokkal szemben benyújtott kereset elbírálásának szempontjai [1992. évi XLIV. tv. (továbbiakban: MRP.tv.) 9. §, 10. § (1) bek., 12. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az alperes MRP szervezetben részt vevő munkavállaló, aki 2010. november 4-éig az alapszabály szerint három tagból álló, 2010. július 15-étől azonban két taggal működő alperes ügyvezetőségnek is tagja volt.
2010. október 25-én az ügyvezetőség elnöke és a felperes ülést tartott. Az értekezleten egyhangú szavazattal 12 határozatot hoztak. E határozatok az új ügyvezetőség megválasztása végett halaszthatatlanul, 2010. november 4-ére összehívandó közgyűléssel kapcsolatos feladatokról sz...

BH+ 2013.11.476 Az MRP szervezet jogellenesen összehívott közgyűlésén hozott határozatokkal szemben benyújtott kereset elbírálásának szempontjai [1992. évi XLIV. tv. (továbbiakban: MRP.tv.) 9. §, 10. § (1) bek., 12. §]
A felperes az alperes MRP szervezetben részt vevő munkavállaló, aki 2010. november 4-éig az alapszabály szerint három tagból álló, 2010. július 15-étől azonban két taggal működő alperes ügyvezetőségnek is tagja volt.
2010. október 25-én az ügyvezetőség elnöke és a felperes ülést tartott. Az értekezleten egyhangú szavazattal 12 határozatot hoztak. E határozatok az új ügyvezetőség megválasztása végett halaszthatatlanul, 2010. november 4-ére összehívandó közgyűléssel kapcsolatos feladatokról szóltak. A jelenlévők kizárólag abban nem tudtak megállapodni, hogy a kitűzött napon mely időpontban és hol kerüljön sor a legfőbb szervi ülés megtartására. A felperes ragaszkodott a munkaidő lejártát követő időponthoz és a munkahelyen kívüli helyszínhez. Az ügyvezetőség elnöke a munkaidő lejártát megelőző időre, az üzemi étterembe kívánta a közgyűlést összehívni. E kérdésekben történt megegyezés hiányában, végül az elnök a az MRP szervezetben részt vevő munkavállalók részére küldött meghívóban 2010. november 4-én 13.45 órában jelölte meg a jelölő bizottság megválasztásának érdekében összehívott első közgyűlés kezdő időpontját, és az üzemi éttermet annak helyszíneként. A megismételt közgyűlés időpontját, változatlan napirenddel 14.15 órára tűzte ki. Az ügyvezetőség háromévi munkájáról szóló beszámoló megtartása, az új felügyelőbizottsági tag bemutatkozása, a jelölőbizottság jelentésének ismertetése, a jelölő lista összeállítása, a jelöltek bemutatása, az ügyvezetőségi tagok és az elnök titkos szavazattal történő megválasztása érdekében a második közgyűlés időpontjaként 2010. november 4-én 14.30 órát, változatlan napirenddel e közgyűlés megismételt megtartásának időpontjaként e nap 15 óráját határozta meg. A meghívó tartalmazta azt a tájékoztatást is, hogy az ügyvezetőség 2010. október 25-én tartott ülésén a helyszínre és a pontos időre nézve nem született egyhangú döntés, ezért a megjelölt adatokat az elnök határozta meg és e körülményről a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget is értesítette.
A 2010. november 4-én 15 órakor megtartásra került közgyűlésen az MRP 429 részt vevőjéből 202 fő - köztük a felperes is - megjelent. A jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítőinek, a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, a meghívóban feltüntetett napirendi pontok elfogadásáról, az ügyvezetőség hozzászólásokkal kiegészített beszámolójának elfogadásáról szóló 6-11/2010.11.04. számú határozatokat a jelenlévők egyhangú szavazás mellett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el. 20 ellenszavazat, és 3 fő tartózkodása mellett került elfogadásra a 12/2010.11.04. számú határozat, amely az ügyvezetőség megbízatásának időtartamáról szóló döntést az ügyvezetőség megválasztását követő időpontra halasztotta. A 13-14/2010.11.04. számú, ugyancsak többségi szavazattal meghozott határozatok két jelölt jelöltlistára felvételéről, a 15/2010.11.04. számú határozat a titkos szavazással megválasztott ügyvezetőség három évre szóló megbízatásáról döntött. A 16/2010.11.04. számú, 4 ellenszavazat mellett elfogadott határozattal a korábban az ügyvezetőségi feladatokat ellátó, két tag részére a megszűnt ügyvezetőségi tag négy hónapra járó tiszteletdíjának egyenlő arányú kifizetéséről, az egyhangú szavazással meghozott 17/2010.11.04. számú határozattal a közgyűlés előkészítésében és lebonyolításában részt vállalók jutalmazásáról döntöttek a jelenlévők.
A felperes a 2010. november 25-én benyújtott keresetében a megelőzően ismertetett közgyűlési határozatok megsemmisítését, az alperes tevékenységének felfüggesztését, részére felügyelőbiztos kirendelését kérte, a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP.tv.) 10. § és 12. § alapján. Előadta, hogy a közgyűlést az ügyvezetőség elnöke az alapszabály rendelkezéseivel ellentétesen, a hely és idő meghatározására vonatkozó ügyvezetőségi határozat hiányában, önkényesen hívta össze. A jogellenes összehívás miatt azon csak törvénysértő határozatok meghozatalára kerülhetett sor. A felperes hivatkozott még arra is, hogy - szavazó fülke felállítása hiányában - az ügyvezetőség megválasztásához szükséges titkos szavazás feltételei sem voltak biztosítottak, továbbá, hogy az utolsó két számú határozatban megjelölt kérdések a közgyűlési meghívón feltüntetett napi rendi pontok között nem szerepeltek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes együttműködése hiányában kényszerült egymaga meghatározni a közgyűlés helyszínét és időpontját, ahhoz az MRP szervezet részt vevőinek írásbeli hozzájárulását is igyekezett megszerezni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az alapszabály II/6.3. pontja alapján megállapította, hogy a titkos szavazásra vonatkozó szabályok nem tartalmaznak szavazófülke biztosítására nézve kötelező előírást.
Megállapította azt is, hogy a közgyűlés napjában és napirendi pontjaiban az ügyvezetőségi tagsági jogokat gyakorló két tag megegyezett, kizárólag a helyszín és a pontos időpont tekintetében volt vita közöttük. A javasolt két helyszín és időpont azonban olyan közel esett egymáshoz, hogy lényegében e kérdésekben is létrejött közöttük az egyezség. A felperes maga is megjelent a közgyűlésen, felszólalt, az ügyvezetőségi tagságra vonatkozó jelölését elfogadta. A szavazás eredményeként nem került megválasztásra. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes emiatt gyakorolta, mégpedig rendeltetés ellenesen a közgyűlési határozatok elleni megtámadási jogát.
A bíróság utalt arra is, hogy a meghívó napirendjén nem szereplő kérdések szorosan kapcsolódtak a közgyűlés megszervezéséhez, járulékos jellegük miatt az azokkal kapcsolatos döntéshozatalnak nem volt jogszabályi akadálya.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.
Egyet értett az abban megállapított tényállással, és a levont jogkövetkeztetésekkel.
Úgy ítélte, az elsőfokú bíróság az ítéletét az eljárási szabályok megtartásával hozta meg, annak hatályon kívül helyezésére - a fellebbezésben állítottakkal szemben - okot adó körülményt nem észlelt.
Rámutatott, az MRP.tv. 7. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdés c) pontja értelmében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik az MRP szervezet ügyintéző szervének megválasztása és visszahívása. Az MRP.tv. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerint az MRP szervezet alapszabályában kell meghatározni a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, a határozatképtelenség esetén irányadó eljárást, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit, módját.
Az alperes alapszabályának 5.3. pontjában és 13. pontjában írtakra tekintettel kifejtette, a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a perbeli közgyűlés helyének és időpontjának meghatározása tekintetében az ügyvezetőség nem döntött, bár az összehívás a hatáskörébe tartozott. A felperes közgyűlésen tanúsított magatartása alapján azonban arra következtetett, hogy végül mégis egyet értett az ügyvezetőség elnökének intézkedésével, azt nem kifogásolta.
A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a felperest, mint az MRP szervezetben részt vevő felet, a perbeli közgyűlési határozatok elleni megtámadási jog az MRP.tv. 10. § (1) bekezdése alapján, jogszabályban előírt korlátozás nélkül megillette, ezért tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy e jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta.
Mindezeket egybevetve, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését mégis helyt állónak tartotta, mert a közgyűlés összehívására vonatkozó jogszabályi előírás hiányában a keresettel támadott közgyűlési határozatokat nem tartotta jogszabálysértőnek.
A felperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalra utasítását. Előadta, hogy a másodfokú bíróság ítélete a Pp. 163. § -át és 206. § -át, az MRP.tv. 9. §-át sérti. Állította, hogy ez utóbbi jogszabály felhatalmazása alapján, az alapszabályban rögzítendő, a közgyűlés összehívására, illetve az ügyvezető szervre vonatkozó előírások törvényi rendelkezéseknek minősülnek, azok megsértése megalapozza a közgyűlési határozatok megsemmisítése iránti keresetét. Sérelmezte azt is, hogy az eljárt bíróságok a tényállást pontatlanul állapították meg. A mellékelt iratokból ugyanis kitűnik a háromtagú ügyvezetőség létszáma két tagra csökkent, a harmadik tag tisztsége a perbeli ügyvezetőségi ülést megelőzően megszűnt. Az ülés munkájában ez okból nem vett részt.
A felperes állította, a közgyűlés összehívása, a helyszínre és a pontos időpontra vonatkozó ügyvezetőségi határozat hiányában jogellenes volt. Az így megtartott legfőbb szervi ülésen hozott határozatok is ezért törvénysértőek. Az összehívás jogellenességét az ügyészséghez tett bejelentés, az MRP szervezetben részt vevőktől beszerzett hozzájáruló nyilatkozatok nem küszöbölik ki. A helyes eljárás az lett volna, ha az ügyvezetőség elnöke újabb ülést hívott volna össze a közgyűlés helyszínének és időpontjának meghatározása végett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
Az MRP.tv. 10. § (1) bekezdése a törvénysértő határozat megtámadására jogosítja fel az MRP szervezet részt vevőjét.
A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a határozat törvénysértő jellegét nemcsak a jogszabály ellenesség, hanem a jogszabályi előírás folytán az alapszabályban az MRP szervezet működésére vonatkozóan rögzítendő rendelkezések megsértése is megalapozza.
A másodfokú bíróság is megállapította, hogy a perbeli közgyűlés alapszabály ellenesen, az 5.3.j) pont illetve a 13. pont megsértésével került összehívásra. Az említett pontokban írtak szerint ugyanis - egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján - az ügyvezetőség hatáskörébe tartozik a közgyűlés helyének és időpontjának a meghatározása, arra az elnök egymaga nem jogosult.
Az MRP.tv. 12. §-a azonban a bíróságot ruházza fel annak mérlegelésére, hogy a jogsértő határozattal szembeni alapos kereset esetén milyen jogkövetkezményeket alkalmaz, illetve, hogy akár a szervezet törvénysértő határozata megsértését, és szükség szerint új határozat hozatal elrendelését, akár, a működés törvényességének helyreállítása céljából közgyűlés összehívását, vagy ha a szervezet működésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységének felfüggesztését, és ellenőrzésére felügyelő biztos kirendelését indokoltnak tartja-e.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a régi ügyvezetőség megbízatásának lejártára tekintettel, az alperes közgyűlését új ügyvezetőség megválasztása végett sürgősen össze kellett hívni. Az ügyvezetőség által meghatározott 2010. november 4-ére és az alapszabály 5.1.1. pontjában írtakra tekintettel, miszerint a közgyűlésre szóló meghívót a napirend közlésével a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal kell a részt vevőknek megküldeni, illetve átadni, közzétenni, a Kúria úgy ítélte, élve a jogszabályban biztosított mérlegelési jogával, hogy az elnök által elkövetett jogsértés nem tekinthető olyan súlyúnak, amely az MRP.tv. 12. §-ában felsorolt bármelyik jogkövetkezmény alkalmazását indokolttá tette volna. Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helyben hagyó jogerős ítéletet ez okból nem tartotta jogszabálysértőnek, és azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az érdemi döntésükre, a kifejtettek miatt nem hatott ki a felperes által sérelmezett tényállásbeli pontatlanság sem.
(Kúria Gfv. VII. 30.017/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Pest Megyei bíróságon 1.K.27.813/2010. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.038/2012/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70 000 (Hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperes az alperes MRP szervezetben részt vevő munkavállaló, aki 2010. november 4-éig az alapszabály szerint három tagból álló, 2010. július 15-étől azonban két taggal működő alperes ügyvezetőségnek is tagja volt.
2010. október 25-én az ügyvezetőség elnöke és a felperes ülést tartott. Az értekezleten egyhangú szavazattal 12 határozatot hoztak. E határozatok az új ügyvezetőség megválasztása végett halaszthatatlanul, 2010. november 4-ére összehívandó közgyűléssel kapcsolatos feladatokról szóltak. A jelenlévők kizárólag abban nem tudtak megállapodni, hogy a kitűzött napon mely időpontban és hol kerüljön sor a legfőbb szervi ülés megtartására. A felperes ragaszkodott a munkaidő lejártát követő időponthoz és a munkahelyen kívüli helyszínhez. Az ügyvezetőség elnöke a munkaidő lejártát megelőző időre, az üzemi étterembe kívánta a közgyűlést összehívni. E kérdésekben történt megegyezés hiányában, végül az elnök az MRP szervezetben részt vevő munkavállalók részére küldött meghívóban 2010. november 4-én 13.45 órában jelölte meg a jelölő bizottság megválasztásának érdekében összehívott első közgyűlés kezdő időpontját, és az üzemi éttermet annak helyszíneként. A megismételt közgyűlés időpontját, változatlan napirenddel 14.15 órára tűzte ki. Az ügyvezetőség háromévi munkájáról szóló beszámoló megtartása, az új felügyelőbizottsági tag bemutatkozása, a jelölő bizottság jelentésének ismertetése, a jelölő lista összeállítása, a jelöltek bemutatása, az ügyvezetőségi tagok és az elnök titkos szavazattal történő megválasztása érdekében a második közgyűlés időpontjaként 2010. november 4-én 14.30 órát, változatlan napirenddel e közgyűlés megismételt megtartásának időpontjaként e nap 15 óráját határozta meg. A meghívó tartalmazta azt a tájékoztatást is, hogy az ügyvezetőség 2010. október 25-én tartott ülésén a helyszínre és a pontos időre nézve nem született egyhangú döntés, ezért a megjelölt adatokat az elnök határozta meg és e körülményről a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget is értesítette.
A 2010. november 4-én 15 órakor megtartásra került közgyűlésen az MRP 429 részt vevőjéből 202 fő - köztük a felperes is - megjelent. A jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítőinek, a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, a meghívóban feltüntetett napirendi pontok elfogadásáról, az ügyvezetőség hozzászólásokkal kiegészített beszámolójának elfogadásáról szóló 6-11/2010.11.04. számú határozatokat a jelenlévők egyhangú szavazás mellett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el. 20 ellenszavazat, és 3 fő tartózkodása mellett került elfogadásra a 12/2010.11.04. számú határozat, amely az ügyvezetőség megbízatásának időtartamáról szóló döntést az ügyvezetőség megválasztását követő időpontra halasztotta. A 13-14/2010.11.04. számú, ugyancsak többségi szavazattal meghozott határozatok két jelölt jelöltlistára felvételéről, a 15/2010.11.04. számú határozat a titkos szavazással megválasztott ügyvezetőség három évre szóló megbízatásáról döntött. A 16/2010.11.04. számú, 4 ellenszavazat mellett elfogadott határozattal a korábban az ügyvezetőségi feladatokat ellátó, két tag részére a megszűnt ügyvezetőségi tag négy hónapra járó tiszteletdíjának egyenlő arányú kifizetéséről, az egyhangú szavazással meghozott 17/2010.11.04. számú határozattal a közgyűlés előkészítésében és lebonyolításában részt vállalók jutalmazásáról döntöttek a jelenlévők.
A felperes a 2010. november 25-én benyújtott keresetében a megelőzően ismertetett közgyűlési határozatok megsemmisítését, az alperes tevékenységének felfüggesztését, részére felügyelőbiztos kirendelését kérte, a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP.tv.) 10. § és 12. § alapján. Előadta, hogy a közgyűlést az ügyvezetőség elnöke az alapszabály rendelkezéseivel ellentétesen, a hely és idő meghatározására vonatkozó ügyvezetőségi határozat hiányában, önkényesen hívta össze. A jogellenes összehívás miatt azon csak törvénysértő határozatok meghozatalára kerülhetett sor. A felperes hivatkozott még arra is, hogy - szavazó fülke felállítása hiányában - az ügyvezetőség megválasztásához szükséges titkos szavazás feltételei sem voltak biztosítottak, továbbá, hogy az utolsó két számú határozatban megjelölt kérdések a közgyűlési meghívón feltüntetett napi rendi pontok között nem szerepeltek.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes együttműködése hiányában kényszerült egymaga meghatározni a közgyűlés helyszínét és időpontját, ahhoz az MRP szervezet részt vevőinek írásbeli hozzájárulását is igyekezett megszerezni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az alapszabály II/6.3. pontja alapján megállapította, hogy a titkos szavazásra vonatkozó szabályok nem tartalmaznak szavazófülke biztosítására nézve kötelező előírást.
Megállapította azt is, hogy a közgyűlés napjában és napirendi pontjaiban az ügyvezetőségi tagsági jogokat gyakorló két tag megegyezett, kizárólag a helyszín és a pontos időpont tekintetében volt vita közöttük. A javasolt két helyszín és időpont azonban olyan közel esett egymáshoz, hogy lényegében e kérdésekben is létrejött közöttük az egyezség. A felperes maga is megjelent a közgyűlésen, felszólalt, az ügyvezetőségi tagságra vonatkozó jelölését elfogadta. A szavazás eredményeként nem került megválasztásra. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes emiatt gyakorolta, mégpedig rendeltetés ellenesen a közgyűlési határozatok elleni megtámadási jogát.
A bíróság utalt arra is, hogy a meghívó napirendjén nem szereplő kérdések szorosan kapcsolódtak a közgyűlés megszervezéséhez, járulékos jellegük miatt az azokkal kapcsolatos döntéshozatalnak nem volt jogszabályi akadálya.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.
Egyet értett az abban megállapított tényállással, és a levont jogkövetkeztetésekkel.
Úgy ítélte, az elsőfokú bíróság az ítéletét az eljárási szabályok megtartásával hozta meg, annak hatályon kívül helyezésére - a fellebbezésben állítottakkal szemben - okot adó körülményt nem észlelt.
Rámutatott, az MRP.tv. 7. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdés c) pontja értelmében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik az MRP szervezet ügyintéző szervének megválasztása és visszahívása. Az MRP.tv. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerint az MRP szervezet alapszabályában kell meghatározni a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, a határozatképtelenség esetén irányadó eljárást, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit, módját.
Az alperes alapszabályának 5.3. pontjában és 13. pontjában írtakra tekintettel kifejtette, a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a perbeli közgyűlés helyének és időpontjának meghatározása tekintetében az ügyvezetőség nem döntött, bár az összehívás a hatáskörébe tartozott. A felperes közgyűlésen tanúsított magatartása alapján azonban arra következtetett, hogy végül mégis egyet értett az ügyvezetőség elnökének intézkedésével, azt nem kifogásolta.
A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a felperest, mint az MRP szervezetben részt vevő felet, a perbeli közgyűlési határozatok elleni megtámadási jog az MRP.tv. 10. § (1) bekezdése alapján, jogszabályban előírt korlátozás nélkül megillette, ezért tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy e jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta.
Mindezeket egybevetve, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését mégis helyt állónak tartotta, mert a közgyűlés összehívására vonatkozó jogszabályi előírás hiányában a keresettel támadott közgyűlési határozatokat nem tartotta jogszabálysértőnek.
A felperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozathozatalra utasítását. Előadta, hogy a másodfokú bíróság ítélete a Pp. 163. § -át és 206. § -át, az MRP.tv. 9. §-át sérti. Állította, hogy ez utóbbi jogszabály felhatalmazása alapján, az alapszabályban rögzítendő, a közgyűlés összehívására, illetve az ügyvezető szervre vonatkozó előírások törvényi rendelkezéseknek minősülnek, azok megsértése megalapozza a közgyűlési határozatok megsemmisítése iránti keresetét. Sérelmezte azt is, hogy az eljárt bíróságok a tényállást pontatlanul állapították meg. A mellékelt iratokból ugyanis kitűnik a háromtagú ügyvezetőség létszáma két tagra csökkent, a harmadik tag tisztsége a perbeli ügyvezetőségi ülést megelőzően megszűnt. Az ülés munkájában ez okból nem vett részt.
A felperes állította, a közgyűlés összehívása, a helyszínre és a pontos időpontra vonatkozó ügyvezetőségi határozat hiányában jogellenes volt. Az így megtartott legfőbb szervi ülésen hozott határozatok is ezért törvénysértőek. Az összehívás jogellenességét az ügyészséghez tett bejelentés, az MRP szervezetben részt vevőktől beszerzett hozzájáruló nyilatkozatok nem küszöbölik ki. A helyes eljárás az lett volna, ha az ügyvezetőség elnöke újabb ülést hívott volna össze a közgyűlés helyszínének és időpontjának meghatározása végett.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.
Az MRP.tv. 10. § (1) bekezdése a törvénysértő határozat megtámadására jogosítja fel az MRP szervezet részt vevőjét.
A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a határozat törvénysértő jellegét nemcsak a jogszabály-ellenesség, hanem a jogszabályi előírás folytán az alapszabályban az MRP szervezet működésére vonatkozóan rögzítendő rendelkezések megsértése is megalapozza.
A másodfokú bíróság is megállapította, hogy a perbeli közgyűlés alapszabály-ellenesen, az 5.3.j) pont illetve a 13. pont megsértésével került összehívásra. Az említett pontokban írtak szerint ugyanis - egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján - az ügyvezetőség hatáskörébe tartozik a közgyűlés helyének és időpontjának a meghatározása, arra az elnök egymaga nem jogosult.
Az MRP.tv. 12. §-a azonban a bíróságot ruházza fel annak mérlegelésére, hogy a jogsértő határozattal szembeni alapos kereset esetén milyen jogkövetkezményeket alkalmaz, illetve, hogy akár a szervezet törvénysértő határozata megsértését, és szükség szerint új határozat hozatal elrendelését, akár a működés törvényességének helyreállítása céljából közgyűlés összehívását, vagy ha a szervezet működésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységének felfüggesztését, és ellenőrzésére felügyelő biztos kirendelését indokoltnak tartja-e.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a régi ügyvezetőség megbízatásának lejártára tekintettel, az alperes közgyűlését új ügyvezetőség megválasztása végett sürgősen össze kellett hívni. Az ügyvezetőség által meghatározott 2010. november 4-ére és az alapszabály 5.1.1. pontjában írtakra tekintettel, miszerint a közgyűlésre szóló meghívót a napirend közlésével a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal kell a részt vevőknek megküldeni, illetve átadni, közzétenni, a Kúria úgy ítélte, élve a jogszabályban biztosított mérlegelési jogával, hogy az elnök által elkövetett jogsértés nem tekinthető olyan súlyúnak, amely az MRP. tv. 12. §-ában felsorolt bármelyik jogkövetkezmény alkalmazását indokolttá tette volna. Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helyben hagyó jogerős ítéletet ez okból nem tartotta jogszabálysértőnek, és azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az érdemi döntésükre, a kifejtettek miatt nem hatott ki a felperes által sérelmezett tényállásbeli pontatlanság sem.
A felperes az eredménytelenül előterjesztett felülvizsgálati kérelmére tekintettel köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban megjelölésű 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így igazoltan felmerült költség hiányában annak viseléséről rendelkezni nem kellett.
Budapest, 2013. június 20.
Dr. Vezekényi Ursula s. k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k. előadó-bíró, Dr. Osztovits András s. k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.017/2013.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.