adozona.hu
BH 2013.6.151
BH 2013.6.151
Amennyiben az ügyfél a részére előzetesen átadott tájékoztató anyagtól, vagy szabályzattól eltérő tartalommal tesz ajánlatot a vagyonbiztosítási szerződés megkötésére, annak kötvénykiállítással és a tájékoztató anyagra, vagy szabályzatra történő utalással való elfogadása az ajánlattól eltérő elfogadásnak minősül, amellyel kapcsolatban, a lényeges kérdések tekintetében beáll a biztosító írásos figyelem-felhívási kötelezettsége [Ptk. 207. § (1) bek., 537. § (2) bek., 538. § (1) bek., 2003. évi LX. tv. 166. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. május 31-én 252 CASCO elnevezésű biztosítási szerződést kötött az alperessel az Sz. K.-né tulajdonában álló és a felperes által üzemben tartott gépjárműre. A 2007. június 1-jén kelt ajánlat szerint a jármű használati módja: bérgépkocsi. A felperes 2007. május 31-én cégszerűen aláírt nyilatkozata szerint átvette az alperes 252 CASCO elnevezésű biztosítási szerződésének az ügyfél-tájékoztatóit és feltételeit. A gépjármű a 252 módozatú alap CASCO biztosításának általános feltéte...
BH 2013.6.151 Amennyiben az ügyfél a részére előzetesen átadott tájékoztató anyagtól, vagy szabályzattól eltérő tartalommal tesz ajánlatot a vagyonbiztosítási szerződés megkötésére, annak kötvénykiállítással és a tájékoztató anyagra, vagy szabályzatra történő utalással való elfogadása az ajánlattól eltérő elfogadásnak minősül, amellyel kapcsolatban, a lényeges kérdések tekintetében beáll a biztosító írásos figyelem-felhívási kötelezettsége [Ptk. 207. § (1) bek., 537. § (2) bek., 538. § (1) bek., 2003. évi LX. tv. 166. §].
A felperes 2007. május 31-én 252 CASCO elnevezésű biztosítási szerződést kötött az alperessel az Sz. K.-né tulajdonában álló és a felperes által üzemben tartott gépjárműre. A 2007. június 1-jén kelt ajánlat szerint a jármű használati módja: bérgépkocsi. A felperes 2007. május 31-én cégszerűen aláírt nyilatkozata szerint átvette az alperes 252 CASCO elnevezésű biztosítási szerződésének az ügyfél-tájékoztatóit és feltételeit. A gépjármű a 252 módozatú alap CASCO biztosításának általános feltételei szerint a biztosítás nem terjed ki a foglalkozásszerű bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatti ellopására, ha a gépjármű nem került meg. A 2007. június 5-én kelt kötvény a tartalma szerint "Casco (252) biztosítás határozatlan időtartamra", a kockázatviselés és díjfizetés kezdete: 2007. május 31. 09:45. A gépkocsit 2007. június 18-án ismeretlen elkövető eltulajdonította a gépjárművet bérbevevő Sz. J.-től. A gépkocsi nem került elő. A felperes a káreseményt bejelentette, az alperes azonban a kárt nem térítette meg, mert álláspontja szerint - a Szabályzatnak a bérbe adott gépjárművekre vonatkozó kizáró rendelkezése miatt - nem következett be biztosítási esemény.A felperes a keresetében a biztosítási összeg és az elmaradt vagyoni előny, összesen 5 420 857 forint és ennek törvényes kamatai megtérítésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes részéről eljárt üzletkötőtől az általános szerződési feltételeket nem kapta meg, a biztosítási szerződés a bekövetkezett eseményre pedig kiterjedt. A szerződést kifejezetten a felperes tevékenységi körére tekintettel kötötték, az alperes emiatt jelentős mértékű bérkocsi pótdíjat is megállapított.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az általános szerződési feltételeket tartalmazó tájékoztatót a felperes átvette, részére az alperes üzletkötője a szükséges tájékoztatást megadta, a felperes azonban nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, ugyanis a gépkocsi bérbeadását, mint lényeges változást nem jelentette be és e mulasztása miatt az alperes a szolgáltatási kötelezettsége alól mentesül.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélete indokolásában megállapította, hogy miután a szerződés szerint bérgépkocsiról van szó, a felperesnek bejelentési kötelezettsége a bérbeadásról nem volt, azonban a 252 módozatú CASCO biztosítás felperes által is átvett és ismert feltételei szerint a biztosítás a bérbeadás alatt történt lopáskárra nem terjed ki, ezért az alperes nem felel a kárért.
A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetének helyt adó döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 553. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A felperes kiemelte, hogy a szerződést kifejezetten a tevékenységi körére tekintettel kötötte. Az alperes magatartása a szerződés megkötésétől kezdve ellentétes a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében írt alapelvekkel. A felperes szerint nem bizonyított, hogy az alperes a perben becsatolt szerződési feltételekről tájékoztatta volna. Az alperes a Ptk. 553. §-ának (1) bekezdése alapján mindenképpen köteles volt a szerződés teljesítésére, mert maga a szerződési ajánlat tartalmazta, hogy a felek bérgépkocsira kötik a szerződést. A felek között létrejött szerződést összességében, azok tartalmát összevetve összefüggéseiben kell értelmezni a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében írtakra figyelemmel. A lopáskár meghatározása, illetőleg e körben a büntetőügyben eljárt bíróság ítélete sem vezethet a biztosító mentesüléséhez. Az alperes egyoldalúan meghatározott, pontatlan és félreérthető szerződési feltételeit nem lehet a károsult ügyfelek terhére értékelni. A felperes szerint a bérkocsi pótdíjjal kapcsolatos kiegészítés mindenképpen megalapozza az alperes felelősségét.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A biztosítási szerződést a feleknek írásba kell foglalniuk [Ptk. 537. § (1) bekezdés], az ajánlatot mindig az ügyfél teszi meg [Ptk. 537. § (2) bekezdés]; az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát pedig a Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítási kötvény (igazoló jegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja.
A Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a biztosító az ajánlattól lényeges eltérésre a kötvény kiszolgáltatásakor a szerződő fél figyelmét írásban nem hívja fel, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A felperes nem vitásan aláírta azt a nyilatkozatot, amely szerint egyes tájékoztatást tartalmazó okiratokat átvett, ezt azonban a szerződés megkötését megelőző tájékoztatásnak kell tekinteni, döntő jelentősége annak van, hogy az ajánlat, illetőleg a kötvény milyen tartalommal jött létre. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Btv.) 166. §-a szabályozza az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket. A Btv. 166. §-ának (6) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt. Az ajánlattétel alkalmával előzetesen átvett szabályzat a szerződés tartalmára csak annyiban hat ki, amennyiben azt a felek elfogadják és egyező akarattal ügyleti feltétellé emelik. Az adott esetben az ÁSZF 2. oldalának negyedik bekezdésében írt kizárás tekintetében azonban a felek között nem jött létre konszenzus, mivel a felperes attól eltérő tartalommal tette meg szerződési ajánlatát az alperesnek. A felperes ajánlata bérgépkocsira vonatkozott, abban a casco 252 biztosításra nincs hivatkozás, illetőleg nincs utalás a nem teljes körű biztosításra sem. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlat teljes körű biztosításra irányult. A felperes jognyilatkozatának és ügyleti akaratának a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében írt szabályok szerint történő értelmezésével az volt megállapítható, hogy szerződési szándéka a biztosított vagyontárgynak a teljes lopáskárra is kiterjedő biztosítására irányult. Részben ezt támasztotta alá az üzletkötő tanúvallomása, valamint az erre irányuló kiegészítő biztosítás megkötése is.
A kötvény azonban már feltüntette a casco 252 számú módozatot, azaz tartalmazza a perben vitatott korlátozást, azt, hogy a gépjármű bérleti szerződés tartama alatt történt ellopása esetén a biztosító a kárért nem felel. Ez a kizárás azonban a Ptk. már hivatkozott 538. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek szerződésére nem hatott ki, mert az ajánlattól lényeges eltérésre a felperes figyelmének a jogszabály szerint előírt felhívása elmaradt, így a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően - azaz teljes körű biztosítással - jött létre. Ebből következően a bíróság a jogerős ítéletben a Ptk. 553. §-a (1) bekezdésének megsértésével utasította el a keresetet.
A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, közbenső ítéletben [Pp. 213. § (3) bekezdés] állapította meg, hogy az alperes a biztosítási szerződés szerint köteles megtéríteni a felperes részére a személygépkocsiban 2007. június 18-án bekövetkezett eltulajdonításból eredő kárát.
(Kúria Pfv. III. 20.125/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Pest Megyei Bíróság 9.Gf.22.463/2011/6. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által 24. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
k ö z b e n s ő í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes az X kötvényszámú CASCO biztosítási szerződés szerint köteles megtéríteni a felperes részére a H. forgalmi rendszámú személygépkocsiban 2007. június 18-án bekövetkezett eltulajdonításból eredő kárát.Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és térítsen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes 2007. május 31-én 252 CASCO elnevezésű biztosítási szerződést kötött az alperessel a Sz.Kné tulajdonában álló és a felperes által üzemben tartott Opel (D) gyártmányú Astra Caravan Club 1,4-16 V típusú gépjárműre. A 2007. június 1-jén kelt ajánlat szerint a jármű használati módja: bérgépkocsi. A felperes 2007. május 31-én cégszerűen aláírt nyilatkozata szerint átvette az alperes 252 CASCO elnevezésű X kötvényszámú biztosítási szerződésének az ügyfél-tájékoztatóit és feltételeit. A gépjármű 252 módozatú alap CASCO biztosításának általános feltételei szerint a biztosítás nem terjed ki a foglalkozásszerű bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatti ellopására, ha gépjármű nem került meg. A 2007. június 5-én kelt kötvény a tartalma szerint "Casco (252) biztosítás határozatlan időtartamra", a kockázatviselés és díjfizetés kezdete: 2007. május 31. 09:45. A gépkocsit 2007. június 18-án ismeretlen elkövető eltulajdonította a gépjárművet bérbevevő Sz.J-től. A gépkocsi nem került elő. A felperes a káreseményt bejelentette, az alperes azonban a kárt nem térítette meg, mert álláspontja szerint - a Szabályzatnak a bérbe adott gépjárművekre vonatkozó kizáró rendelkezése miatt - nem következett be biztosítási esemény.A felperes a keresetében a biztosítási összeg és az elmaradt vagyoni előny, összesen 5.420.857 forint és ennek törvényes kamatai megtérítésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes részéről eljárt üzletkötőtől az általános szerződési feltételeket nem kapta meg, a biztosítási szerződés a bekövetkezett eseményre pedig kiterjedt. A szerződést kifejezetten a felperes tevékenységi körére tekintettel kötötték, az alperes emiatt jelentős mértékű bérkocsi pótdíjat is megállapított.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatta.
Az alperes kártérítési felelősségét megállapító elsőfokú közbenső ítéletet az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A folytatódó eljárásban a másodfokú végzés előírásainak megfelelően az elsőfokú bíróság valamennyi alperesi védekezést megvizsgálta és ítéletében a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az általános szerződési feltételeket tartalmazó tájékoztatót a felperes átvette, részére az alperes üzletkötője a szükséges tájékoztatást megadta, a felperes azonban nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, ugyanis a gépkocsi bérbeadását, mint lényeges változást nem jelentette be és e mulasztása miatt az alperes a szolgáltatási kötelezettsége alól mentesül.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélete indokolásában megállapította, hogy miután a szerződés szerint bérgépkocsiról van szó, a felperesnek bejelentési kötelezettsége a bérbeadásról nem volt, azonban a 252 módozatú CASCO biztosítás felperes által is átvett és ismert feltételei szerint a biztosítás a bérbeadás alatt történt lopáskárra nem terjed ki, ezért az alperes nem felel a kárért.
A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetének helyt adó döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 553. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A felperes kiemelte, hogy a szerződést kifejezetten a tevékenységi körére tekintettel kötötte. Az alperes magatartása a szerződés megkötésétől kezdve ellentétes a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében írt alapelvekkel. A felperes szerint nem bizonyított, hogy az alperes a perben becsatolt szerződési feltételekről tájékoztatta volna. Az alperes a Ptk. 553. §-ának (1) bekezdése alapján mindenképpen köteles volt a szerződés teljesítésére, mert maga a szerződési ajánlat tartalmazta, hogy a felek bérgépkocsira kötik a szerződést. A felek között létrejött szerződést összességében, azok tartalmát összevetve összefüggéseiben kell értelmezni a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében írtakra figyelemmel. A lopáskár meghatározása, illetőleg e körben a büntetőügyben eljárt bíróság ítélete sem vezethet a biztosító mentesüléséhez. Az alperes egyoldalúan meghatározott, pontatlan és félreérthető szerződési feltételeit nem lehet a károsult ügyfelek terhére értékelni. A felperes szerint a bérkocsi pótdíjjal kapcsolatos kiegészítés mindenképpen megalapozza az alperes felelősségét.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, azt alaptalannak tartotta. Utalt arra, hogy a kizáró feltétel csupán egyetlen esetre vonatkozott, ha a gépkocsi ellopása bérleti szerződés alatt történt. Vitatta, hogy a kiegészítő biztosítás kvázi önálló biztosításnak tekintendő. A felperes egyébként már többször kötött biztosítási szerződést, így nyilvánvalóan ismerte a biztosítási szerződési feltételeket is.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A biztosítási szerződést a feleknek írásba kell foglalniuk [Ptk. 537. § (1) bekezdés], az ajánlatot mindig az ügyfél teszi meg [Ptk. 537. § (2) bekezdés]; az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát pedig a Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosítási kötvény (igazoló jegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja.
A Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a biztosító az ajánlattól lényeges eltérésre a kötvény kiszolgáltatásakor a szerződő fél figyelmét írásban nem hívja fel, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A felperes nem vitásan aláírta azt a nyilatkozatot, amely szerint egyes tájékoztatást tartalmazó okiratokat átvett, ezt azonban a szerződés megkötését megelőző tájékoztatásnak kell tekinteni, döntő jelentősége annak van, hogy az ajánlat, illetőleg a kötvény milyen tartalommal jött létre. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Btv.) 166. §-a szabályozza az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket. A Btv. 166. §-ának (6) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt. Az ajánlattétel alkalmával előzetesen átvett szabályzat a szerződés tartalmára csak annyiban hat ki, amennyiben azt a felek elfogadják és egyező akarattal ügyleti feltétellé emelik. Az adott esetben az ÁSZF 2. oldalának negyedik bekezdésében írt kizárás tekintetében azonban a felek között nem jött létre konszenzus, mivel a felperes attól eltérő tartalommal tette meg szerződési ajánlatát az alperesnek. A felperes ajánlata bérgépkocsira vonatkozott, abban a CASCO 252 biztosításra nincs hivatkozás, illetőleg nincs utalás a nem teljes körű biztosításra sem. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlat teljes körű biztosításra irányult. A felperes jognyilatkozatának és ügyleti akaratának a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében írt szabályok szerint történő értelmezésével az volt megállapítható, hogy szerződési szándéka a biztosított vagyontárgynak a teljes lopáskárra is kiterjedő biztosítására irányult, részben ezt támasztotta alá M.K. üzletkötő tanúvallomása, valamint az erre irányuló kiegészítő biztosítás megkötése is.
A kötvény azonban már feltüntette a CASCO 252 számú módozatot, azaz tartalmazza a perben vitatott korlátozást, azt, hogy a gépjármű bérleti szerződés tartama alatt történt ellopása esetén a biztosító a kárért nem felel. Ez a kizárás azonban a már hivatkozott Ptk. 538. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek szerződésére nem hatott ki, mert az ajánlattól lényeges eltérésre a felperes figyelmének a jogszabály szerint előírt felhívása elmaradt, így a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően - azaz teljes körű biztosítással - jött létre, ebből következően a bíróság a jogerős ítéletben a Ptk. 553. §-a (1) bekezdésének megsértésével utasította el a keresetet.
A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva közbenső ítéletben [Pp. 213. § (3) bekezdés] állapította meg, hogy az alperes a biztosítási szerződés szerint köteles megtéríteni a felperes részére a személygépkocsiban 2007. június 18-án bekövetkezett eltulajdonításból eredő kárát.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, míg a le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése és a 14. §-a alapján rendelkezett.
Budapest, 2013. január 16.
Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró
(Kúria Pfv. III. 20.125/2012.)