BH+ 2012.6.263

A hivatásos szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetése esetén, ha a felmentési idő alatt más fegyveres szervhez történő áthelyezésre kerül sor, a felmentés címén a szolgálati viszony nem szűnik meg, mert az áthelyezés a szolgálati viszony módosításának minősül. Ezesetben a felmentésre tekintettel kifizetett végkielégítés jogalap hiányában, az áthelyezést követő időre kifizetett egyéb járandóság pedig tartozás címén visszakövetelhető [1996. évi XLII. törvény (Hszt.) 46. § (2) bekezdés h) pont, 106. §

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az irányadó tényállás szerint a Határőrség Országos Parancsnoka a felperesnek az alperes jogelődjénél fennállt hivatásos szolgálati viszonyát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2007. június 29-ével átszervezésre hivatkozással felmentéssel megszüntette, és egyidejűleg rendelkezett a felperest a felmentési időre megillető járandóságoknak, valamint a végkielégítésnek a szolgálatban t...

BH+ 2012.6.263 A hivatásos szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetése esetén, ha a felmentési idő alatt más fegyveres szervhez történő áthelyezésre kerül sor, a felmentés címén a szolgálati viszony nem szűnik meg, mert az áthelyezés a szolgálati viszony módosításának minősül. Ezesetben a felmentésre tekintettel kifizetett végkielégítés jogalap hiányában, az áthelyezést követő időre kifizetett egyéb járandóság pedig tartozás címén visszakövetelhető [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 46. § (2) bekezdés h) pont, 106. § (3) bekezdés].
Az irányadó tényállás szerint a Határőrség Országos Parancsnoka a felperesnek az alperes jogelődjénél fennállt hivatásos szolgálati viszonyát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2007. június 29-ével átszervezésre hivatkozással felmentéssel megszüntette, és egyidejűleg rendelkezett a felperest a felmentési időre megillető járandóságoknak, valamint a végkielégítésnek a szolgálatban töltött utolsó napon való kifizetéséről.
Az országos parancsnok a felperest a felmentési idő teljes tartamára felmentette a szolgálati kötelezettségek teljesítése alól, és a Hszt. 44. § (1) bekezdésére utalással rendelkezési állományba helyezte. A felperes részére 1 487 958 forint felmentési időre járó illetmény, nettó 1 413 933 forint végkielégítés, valamint az egyéb juttatások (ruházati utánpótlási illetmény, étkezési hozzájárulás, szabadságmegváltás) időarányos részének kifizetése megtörtént.
A felperes 2007. február 26-án a Határőrség Országos Parancsnokától 2007. április 1-jei hatállyal a Vám- és Pénzügyőrséghez hivatásos állományba történő áthelyezését kérte. Az ezt követő személyügyi beszélgetés során az alperes jogelődje tájékoztatta, hogy az áthelyezésre tekintettel a végkielégítést és a felmentési időre járó juttatásoknak az áthelyezés időpontjától számított részét vissza kell fizetnie. Ezt követően az igazságügyi és rendészeti miniszter a felperest 2007. április 01-jei hatállyal a rendelkezési állomány megszüntetése mellett a Hszt. 60. §-a alapján áthelyezte a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába.
Ilyen előzmények után az alperes a felperest a 2007. május 29-én kelt határozatában 2 157 912 forint egy összegben való visszafizetésére szólította fel.
A felperes a határozat ellen benyújtott szolgálati panaszának elutasítását követően benyújtott keresetében az alperes igényét a végkielégítés visszakövetelésére vonatkozóan elismerte, az ezt meghaladó összeg tekintetében azonban a visszafizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogszabály hiányára hivatkozott.
Az alperes a perben - tekintettel a végkielégítés visszafizetésére - az egyéb járandóságok időarányos része címén 743 889 forint és késedelmi kamata megfizetése iránt viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben.
A munkaügyi bíróság ítéletében a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 743 889 forint tartozást és ennek 2007. április 1-jétől a kifizetésig járó késedelmi kamatát fizesse meg.
Az ítélet indokolása szerint a Hszt. 46. § (2) bekezdés h) pontja a más fegyveres szervhez történő áthelyezés a szolgálati viszony módosításának minősül, és a Hszt. 60. § (2) bekezdése alapján a hivatásos állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Az idézett rendelkezésekből - a Hszt. végrehajtása tárgyában kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 20. § (4) és (5) bekezdését, valamint 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 32. § (5) bekezdését is figyelembe véve - a munkaügyi bíróság azt a jogkövetkeztetést vonta le, hogy az áthelyezés folytán a felperes szolgálati jogviszonya nem szűnt meg, ezért a részére kifizetett végkielégítés jogalap nélkülivé vált, az áthelyezést követő időre kifizetett egyéb járandóságok pedig tartozásként az elévülési időn belül visszakövetelhetők.
A munkaügyi bíróság hangsúlyozta, hogy a jogvita elbírálása során a Hszt. 106. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, mivel a visszakövetelt járandóságok kifizetésére nem jogalap nélkül került sor.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét - a kamatra vonatkozó rendelkezés módosításával - helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntését annak helyes indokainál fogva hagyta helyben. A fellebbezésre tekintettel azt emelte ki, hogy a később bekövetkezett körülmények miatt a szolgálati viszony felmentéssel való megszüntetését a jogviszony tényleges megszűnése előtt "felváltotta" a szolgálati viszony folytatását jelentő áthelyezés.
Felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint a bíróságok jogszabálysértéssel mellőzték a Hszt. 106. § (3) bekezdésének alkalmazását, mivel az alperes a fizetési felszólítást tartalmazó határozatában követelésének jogalapjaként ezt a jogszabályt jelölte meg. Ugyanakkor a felmentéséhez kapcsolódó járandóságok kifizetésére a vonatkozó jogszabályok alapján került sor, vagyis jogalap nélküli kifizetés nem történt, amit egyébként a bíróságok is megállapítottak. Igaz ugyan, hogy a Hszt. 53. §-a a más fegyveres szervhez való áthelyezést a szolgálati viszony megszűnésének esetei között nem sorolja fel, a törvény indokolása azonban utal arra, hogy a végleges áthelyezés a korábbi fegyveres szervnél fennálló szolgálati jogviszony megszűnésének jogkövetkezményeit vonja maga után. A felmentési időre járó átlagkereset, illetve egyéb juttatások pedig a felmentés tényéhez kapcsolódnak, és kifizetésük arra tekintettel történt. Az áthelyezésről szóló parancs a felmentésre vonatkozó parancsot, és azzal összefüggésben a kifizetett járandóságokat nem annulálta, az áthelyezés során ebben a kérdésben a felek között megállapodásra sem került sor, ezért a jogalappal történt kifizetés utóbb egyéb tartozássá nem válhatott.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében. a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 3. § (1) bekezdése szerint a szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
A szolgálati viszonynak e törvényi definíció szerinti jellegéből következik, hogy a törvény a más fegyveres szervhez történő áthelyezést a szolgálati viszony módosításának esetei között nevesíti [Hszt. 46. § (2) bekezdés h) pont], és nem a szolgálati viszony megszűnésének esetei között sorolja fel. Ebből következően a nem vitatott tényállás alapján a bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felperesnek a Hszt. 44. § (1) bekezdés b) pont alapján történt rendelkezési állományba helyezése alatt, saját kérésére más fegyveres szervhez történt áthelyezése folytán a szolgálati viszonya tényszerűen folyamatosan fennállt függetlenül attól, hogy a felmentésről szóló parancs alakilag visszavonásra került vagy sem, és ugyanezen időponttól kezdődően megszűnt a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli felmentése. Ebből következően 2007. április 1-jétől a 2007. június 29-éig terjedő időtartam tekintetében a korábban nem vitásan jogszerűen felvett átlagilletmény és egyéb juttatás időarányos része - a kétszeres kifizetés tilalmára tekintettel - tartozássá vált, amelyet az alperes a Hszt. 12. § (1) bekezdésében meghatározott általános elévülési időn belül visszakövetelhetett.
Az alperesi igény jogszerűségének elbírálását nem befolyásolja, hogy a fizetési felszólítást tartalmazó határozatban a Hszt. 106. § (3) bekezdésére hivatkozott. A Hszt. 196. § (2) bekezdése értelmében a fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik. Az alperes a felperessel szemben az igényét a perben viszontkeresettel érvényesítette, és az tartozás címén megalapozottnak bizonyult.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.818/2010.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.