BH+ 2012.1.37

Mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés [2006. évi V. tv. (Ctv.) 18. § (1) bek., 81. § (1) bek. a) pontja].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A kérelmezett céget az 1997. szeptember 8-án kelt társasági szerződéssel H. V. beltag és H. R., valamint H. L. kültagok alapították. A társaság székhelye a B., H. u. 16. fszt. 5. szám alatt található, önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselője a beltag. A kérelmezett cég az éves mérleg letétbe helyezési kötelezettségének, a 2004. évi mérleg benyújtását követően, nem tett eleget.
A kérelmező a 2008. március 7-én benyújtott kérelmében törvényességi felügyeleti eljárást kezdemén...

BH+ 2012.1.37 Mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés [2006. évi V. tv. (Ctv.) 18. § (1) bek., 81. § (1) bek. a) pontja].
A kérelmezett céget az 1997. szeptember 8-án kelt társasági szerződéssel H. V. beltag és H. R., valamint H. L. kültagok alapították. A társaság székhelye a B., H. u. 16. fszt. 5. szám alatt található, önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselője a beltag. A kérelmezett cég az éves mérleg letétbe helyezési kötelezettségének, a 2004. évi mérleg benyújtását követően, nem tett eleget.
A kérelmező a 2008. március 7-én benyújtott kérelmében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Előadta, hogy a kérelmezett cég székhelyén a hivatalos iratokat kézbesíteni nem tudta, azok "nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza. A cég cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye nem tölti be a funkcióját. Hivatkozott arra is, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakba: Sztv.) 153. §-ában valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 18. § (1) bekezdésében előírt, az éves pénzügyi beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét is a kérelmezett cég elmulasztotta.
A kérelmezett cég a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy kültagjai 1999 óta nyomtalanul eltűntek, azóta a cég gazdasági tevékenységet nem folytat. A székhelyében illetve törvényes képviselőjének személyében változás nem állt be. 2009. március 31-én a beltag elhatározta a társaság jogutód nélküli megszűntetését, végelszámolóként jogi képviselőjét jelölte ki. Utóbb kifejtette azt a jogi álláspontját is, hogy a kültagok eltűnését kiválásként kell értékelni, és arra tekintettel, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) 110. § (1) bekezdése értelmében, a kérelmezett betéti társaság a törvény erejénél fogva megszűnt. Nincs akadálya ezért a cégjegyzékből való törlésének.
A cégbíróság végzésében felhívta a kérelmezett társaságot, hogy 30 napon belül, megszűntnek nyilvánítás terhével, állítsa helyre a törvényes működését, tegyen eleget az éves mérleg letétbe helyezési kötelezettségének, és arról tájékoztassa a cégbíróságot. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította.
Határozatának indokolásában kifejtette: a kérelmezett cég székhelyén a hivatalos iratokat sikeresen kézbesítette. A kérelmezőnek a székhely működtetésével kapcsolatos állításait alaptalannak tartotta, ebben a részben a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek helyt adni nem lehetett. Ezzel szemben a cégbíróság, az Sztv. 153. § (1) bekezdésében előírt, és a 2006. évi Ctv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott, elektronikus úton teljesítendő, éves mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztását megállapította. A 2006. évi Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján ezért, a céggel szemben, törvényességi felügyeleti intézkedésként figyelmeztetést alkalmazott. Felhívta, hogy a mulasztás pótlásával a törvényes működését állítsa helyre. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a betéti társaság 2006. évi Gt. 110. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti, jogszabály erejénél történt megszűnését megállapítani nem tudta. A kültagok eltűnését - jogi értelemben - kiválásként értékelni nem lehetett. Nem látott ezért lehetőséget a cég törlésére.
A kérelmezett cég fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezett részében helybenhagyta. Helytállónak tartotta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást. Egyetértett annak jogi következtetésével, megalapozott indokolásával, a 2006. évi Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, legenyhébb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kifejtette: a 2006. évi Gt. 92. § (1) bekezdése illetve 93. § (1), (3), (4), (5) bekezdése értelmében, kizárólag valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozattal lehet rendelkezni a jogutód nélküli megszűnésről. A beltag ilyen tartalmú határozat meghozatalára egyedül nem volt jogosult. Nincs azonban elzárva attól, hogy a 2006. évi Gt. 9. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 225. § (2) bekezdés b) pontja illetve a Ptké. 43. § (1) bekezdése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó kültagok részére eseti gondnok kirendelését kérje. Az eseti gondnokok közreműködésével megtartott tagok gyűlésén mind az éves mérleg elfogadásáról, mind a jogutód nélküli megszűnéséről mód nyílik a szabályszerű határozat meghozatalára.
A kérelmezett cég a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő új határozathozatallal a cégnyilvántartásból való törlésének elrendelését, vagy egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásával megszűnésének lehetővé tételét. Előadta, hogy a támadott jogerős határozat a 2006. évi Gt. 93. § (5) bekezdését, 110. § (1) bekezdését, 99. §-át, 108. § (3) bekezdését sérti. Állította, hogy a törvényes működés helyreállítására nincs mód. A kültagok több mint 10 éve történt eltűnését kiválásként kell értékelni. Nincs ezért akadálya a kérelmezett cég jogszabály erejénél fogva történt megszűnése megállapításának. Jogi álláspontja az volt: a 2006. évi Gt. 110. § (1) bekezdésében írt kiválás fogalma nem azonosítható a tagsági jogviszony megszűnésének fogalmával. Vitatta azt is, hogy a beltag köteles lenne arra, hogy a szükséges intézkedést megtegye a kültagok részére eseti gondnok kirendelése végett.
A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 61. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező jogutódja a 2010. évi CXXII. tv. 87. §-a értelmében - 2011. január 1-jétől - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a 2006. évi Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (1) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező fél beadványa alapján az elsőfokú bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a cég cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye megfelel-e a 2006. évi Ctv. 7. § (1) bekezdésében előírtaknak, alkalmas-e arra, hogy ott a kérelmezett betéti társaság részére a hivatalos iratok kézbesítést nyerjenek. A kérelmező indítványára vizsgálni kellett továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettség teljesítését is.
Az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a cég bejelentett székhelyén a hivatalos iratok kézbesíthetők. A kérelmezett azt viszont nem vitatta, hogy a mérleg letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettségét, a 2004. évi letétbe helyezést követően elmulasztotta. E mulasztását azzal az állításával, hogy a kültagok eltűnése óta gazdasági tevékenységet nem folytat, kimenteni nem tudta. A mérleg letétbe helyezési kötelezettsége ugyanis mindaddig fennáll, amíg a cégjegyzékből való törlésére nem került sor. Ez következik az Sztv. 153. § (1) bekezdéséből, amely a letétbe helyezési kötelezettséget valamennyi cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozóra előírja. Helytálló, és nem volt mellőzhető emiatt a kérelmezett betéti társasággal szemben, a 2006. évi Ctv. 81. § (1) bekezdése alapján alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés. A cég sajátos helyzetére tekintettel - a társaság tagjai között a kapcsolattartás megszakadt, tényleges gazdasági tevékenységet a cég évek óta nem folytat - a 2006. évi Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában írt figyelmeztetés, az intézkedésre okot adó mulasztással arányban állt.
Egyetértett abban is a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságokkal, hogy a cégnek módja van a törvényes működés helyreállítására. A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben foglaltakra és a cég jelenlegi helyzetére tekintettel a törvényes működés helyre állításának kötelezettsége nem a gazdálkodó tevékenységre való kötelezést, hanem a mérleg letétbe helyezését jelenti.
Ha a cég a cégbíróság figyelmeztetésében írt felhívásának nem tesz eleget, a 2006. évi Ctv. 81. § (6) bekezdése alapján sor kerül a megszűntnek nyilvánítására, illetve kényszer végelszámolásának elrendelésére.
Alaptalanul állította a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél, hogy a 2006. évi Gt. 108. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 2006. évi Gt. 93. § (5) bekezdése alapján nincs mód a jogutód nélküli megszűnés tagok egyhangú határozatával történő elhatározására, illetve, hogy a 2006. évi Gt. 110. § (1) bekezdése alapján, valamennyi kültag kiválása miatt a kérelmezett betéti társaság már jogszabály erejénél fogva megszűnt. A kiválás jogi fogalom, amely alatt a 2006. évi Gt. 99. §-ában felsorolt módon történő tagsági jogviszony megszűnését kell érteni. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságoknak azzal az álláspontjával, hogy a tagok közötti kapcsolattartás elvesztése nem tartozik bele a kiválás jogi fogalmába. A cég jogszabály erejénél fogva történő megszűnésének, megszűntnek nyilvánításának, és emiatt az alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés mellőzésének nem volt helye.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokokkal a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.001/2011.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.