adozona.hu
BH+ 2011.4.185
BH+ 2011.4.185
2008. január 1-jét követően az erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettség nem írható elő az Evt. 101. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezése folytán [25/2004. (III. 3.) FVM r. 8. §, 289. §, 122/2007. (X. 19.) FVM r. 1. §, 1996. évi LIV. tv. 101. §, 2007. évi CXXVI. tv. 457. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága a felperesi erdőgazdálkodóval a 2007. évben végrehajtott fakitermelésről készült fahasználati műszaki átvételi jegyzőkönyvet egyeztette, majd a 2008. március 19-én kelt határozatával a felperest a fakitermelés után 88 221 100 forint erdőfenntartási járulék megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. augusztus 25-én kelt határozatával az elsőfokú határozat indokolását kiegészítette, a hatá...
BH+ 2011.4.185 2008. január 1-jét követően az erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettség nem írható elő az Evt. 101. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezése folytán [25/2004. (III. 3.) FVM r. 8. §, 289. §, 122/2007. (X. 19.) FVM r. 1. §, 1996. évi LIV. tv. 101. §, 2007. évi CXXVI. tv. 457. §]
A Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága a felperesi erdőgazdálkodóval a 2007. évben végrehajtott fakitermelésről készült fahasználati műszaki átvételi jegyzőkönyvet egyeztette, majd a 2008. március 19-én kelt határozatával a felperest a fakitermelés után 88 221 100 forint erdőfenntartási járulék megfizetésére kötelezte.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. augusztus 25-én kelt határozatával az elsőfokú határozat indokolását kiegészítette, a határozat hatósági hatáskörre utaló szabályát a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § e) pontjára megváltoztatta, az elsőfokú határozat helybenhagyásáról nem rendelkezett. Határozata indokolása szerint a 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 457. § b) pontja 2008. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 101. § (1) bekezdését, amely az erdőfenntartási járulék megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazta, azonban a 25/2004. (III. 3.) FVM rendeletnek (a továbbiakban: Fvmr.) az erdőfenntartási járulék fizetéséről rendelkező 289. § (1) bekezdését a 122/2007. (X. 19.) FVM rendelet (a továbbiakban: Fvmr. 1.) 1. § (4) bekezdése szerint 2008. március 31-éig alkalmazni kellett. E rendelkezés alapján az elsőfokú hatóság 2008. március 19-én meghozott határozatával jogszerűen kötelezte a felperest erdőfenntartási járulék megfizetésére a 2007. évben ténylegesen kitermelt fa fatérfogata után. A felperes fellebbezését annyiban megalapozottnak találta, hogy a hatáskör megállapítására vonatkozó szabályok tévesen kerültek feltüntetésre, a hatásköri szabályokra való hivatkozást a határozatával megváltoztatta az elsőfokú hatóság erdészeti hatósági hatáskörét szabályozó a R. 10. § e) pontjára.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának hatályon kívül helyezése iránt. Keresetében kifejtett álláspontja szerint az erdészeti hatóság a határozata meghozatalakor már nem rendelkezett hatáskörrel az erdőfenntartási járulék megfizetésének előírására. Az Evt. 101. § (1) bekezdésének 2008. január 1-jével történő hatályon kívül helyezésével, továbbá az Fvmr. 8. § (1) bekezdésének az Fvmr. 1. 1. § (1) bekezdésével történő hatályon kívül helyezésével az erdőfenntartási járulék megszűnt, erdőfenntartási járulékfizetést ez okból sem lehetett előírni.
A per során az alperes a 2008. december 10-én kelt határozatával - saját hatáskörben - a határozatát módosította azzal, hogy az elsőfokú határozatot helybenhagyta, az indokolás megváltoztatása nélkül.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a módosító határozat felülvizsgálatára a kereset nem terjedt ki, így az a felülvizsgálat tárgyát nem képezte. Az elsőfokú bíróság a felperesi keresetben megjelölt, az alperesi határozat indokolása 1. pontjában foglaltakhoz kapcsolódó jogszabálysértéseket vizsgálta és azt állapította meg, hogy a kereset részben alapos. Az erdészeti hatóság számára az Evt. 101. § (1) bekezdése szerint számított erdőfenntartási járulék előírására az Fvmr. 8. § (1) bekezdése biztosított hatáskört. Az Fvmr. 8. § (1) bekezdését az Fvmr. 1. 1. § (1) bekezdése 2007. október 19. napjával (helyesen október 20. napjával) hatályon kívül helyezte. Ennek a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése folytán az elsőfokú határozat meghozatalakor nem volt olyan jogszabályi rendelkezés hatályban, amelynek alapján az elsőfokú hatóságnak hatásköre lett volna az erdőfenntartási járulék előírására. Az elsőfokú hatóság hatáskörét szabályozó rendelkezésként az elsőfokú határozatban hivatkozott R. 22. § (3) bekezdése az Evt. 101. §-a szerinti erdőfenntartási járulék előírására vonatkozóan az elsőfokú hatóságnak hatáskört nem biztosított. Az Fvmr. 289. § (1) bekezdés a) pontja nem hatáskört alapító jogszabályi rendelkezés, hanem a fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályozás, így e rendelkezés 2008. március 31-ig történő alkalmazásának előírása sem teremtett hatáskört az elsőfokú hatóságnak az erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettség előírására. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezért a keresettel támadott alperesi határozat indokolásának 1. pontja törvénysértően tartalmazza azt, hogy az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettség az Fvmr. 289. § (1) bekezdés a) pontja alapján 2008. március 31-ig előírható volt. Az elsőfokú bíróság ezért az alperes határozata indokolásának 1. pontjában foglaltakat hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, mert az alperesi határozat rendelkező részében a felperesi keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés nem volt megállapítható, az elsőfokú hatóság erdészeti hatósági hatásköre a R. 10. § e) pontja alapján fennállt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes egészében történő elutasítását. Álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettség 2008. január 1-je után nem volt előírható. A 2008. január 1-jéig hatályban volt Evt. 101. § (1) bekezdése alapján az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettség a törvény erejénél fogva, a fa kitermelésekor keletkezik, ennek csak az összegét közli az erdészeti hatóság az Fvmr. 8. § (1) bekezdése alapján. Ez utóbbi rendelkezésnek a 2007. október 20-ával történő hatályon kívül helyezése ellenére az Fvmr.1. 1. § (4) bekezdése rendelkezett arról, hogy az Fvmr. 289. § (1) bekezdése a) pontja szerinti erdőfenntartási járulékot fizetni kell továbbra is, mert ezt a rendelkezést 2008. március 31-éig még alkalmazni kellett, így ez alapján és a R. 10. § e) pont szerinti, az elsőfokú hatóságot erdészeti hatóságként kijelölő rendelkezés alapján az elsőfokú hatóság hatáskörében eljárva rendelkezett az erdőfenntartási járulék megfizetésének kötelezettségéről.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése és a Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között, a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabálysértések vonatkozásában vizsgálhatta felül. A Legfelsőbb Bíróság ezért nem vizsgálhatta, hogy az alperesi határozat indokolása 1. pontjának hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettséget előíró határozati rendelkezést miért nem helyezte hatályon kívül.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelme kapcsán megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy az erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettséget az erdészeti hatóság 2008. március 19-én az Fvmr. 289. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem írhatott elő.
Az erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettséget előíró rendelkezéseket - az Evt. 101. § (1) bekezdését 2008. január 1-jével, az Fvmr. 8. § (1) bekezdését 2007. október 20-val - a határozat meghozatalának időpontjáig hatályon kívül helyezték, így nem volt olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján a felperest erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettség terhelte volna. A 2008. január 1-jéig hatályban volt Evt. 101. § (1) bekezdése értelmében az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni. E rendelkezés értelmében az erdőfenntartási járulék a fakivágás után terhelte a felperesi erdőgazdálkodót. A 2007. október 20-ig hatályban volt Fvmr. 8. § (1) bekezdése szerint az Evt. 101. §-ában meghatározott erdőfenntartási járulékbefizetési kötelezettséget az erdészeti hatóság határozatban közli az erdőgazdálkodóval. Az Fvmr. 289. § (1) bekezdés a) pontja - amely 2008. március 31-ig alkalmazandó volt -, a külön jogszabályok szerint fizetendő erdőfenntartási járuléknak az erdészeti hatóság meghatározott számlájára történő befizetését írta elő.
Mindebből következően a felperest az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettség az Evt. 101. § (1) bekezdésének és az erdőfenntartási járulék mértéke című mellékletének - a Tv. 457. § a) és f) pontjával, 2008. január 1-jei időponttal történő - hatályon kívül helyezését követően nem terhelte, mert ezt követő időben nem volt hatályban olyan rendelkezés, amelynek alapján az erdőfenntartási járulék összege megállapítható és előírható lett volna. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy az Fvmr. 289. § (1) bekezdés a) pontja csak a teljesítés, a befizetés módjára tartalmaz előírást, ez a rendelkezés erdőfenntartási járulék befizetés előírására - az összeg megállapítására, a befizetés előírására, közlésére - nem jogosítja fel az erdészeti hatóságot.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az ítéletnek a felülvizsgálati kérelemben nem támadott részét nem érintve, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése tekintetében hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján. (Legf.Bír. Kfv.VI.37.354/2009.)