adozona.hu
BH 2011.3.85
BH 2011.3.85
Továbbértékesítési céllal megvásárolt ingatlan esetén az ingatlanforgalmazó a továbbértékesítésnek csak adásvétellel tehet eleget és csak ezzel teljesíti az Itv. 23/A. § (1) és (7) bekezdés szerinti feltételt [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a F.-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt.-vel kötött lakás-előtakarékossági szerződése alapján a 2006. január 27-én az új építésű lakóingatlan megvásárlásához 1 340 497 forint megtakarítási összeget és a 1 159 503 forint fix kamatozású lakáskölcsönt vett igénybe.
A felperes 2008. június 26-án a M. és Vidéke Takarékszövetkezetnél a 2008. május 17-én megszületett harmadik gyermekére tekintettel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban...
BH 2011.3.85 Továbbértékesítési céllal megvásárolt ingatlan esetén az ingatlanforgalmazó a továbbértékesítésnek csak adásvétellel tehet eleget és csak ezzel teljesíti az Itv. 23/A. § (1) és (7) bekezdés szerinti feltételt [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §].
A felperes a F.-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt.-vel kötött lakás-előtakarékossági szerződése alapján a 2006. január 27-én az új építésű lakóingatlan megvásárlásához 1 340 497 forint megtakarítási összeget és a 1 159 503 forint fix kamatozású lakáskölcsönt vett igénybe.A felperes 2008. június 26-án a M. és Vidéke Takarékszövetkezetnél a 2008. május 17-én megszületett harmadik gyermekére tekintettel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (7) bekezdése alapján lakáskölcsön csökkentést és kamatjóváírást kért.
A M. és Vidéke Takarékszövetkezet az Önkormányzati Minisztérium állásfoglalásának megkérése után a 2008. július 10-én kelt levelében a felperes lakásvásárlási kedvezmény iránti kérelmét elutasította azzal, hogy a felperesnek a takarékszövetkezetnél kölcsöntartozása nincs, a kért kedvezmény csak annál a hitelintézetnél kérhető, aki a kölcsönt folyósította.
A felperes ezt követően, 2008. július 21-én a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához fordult a lakásvásárlási kedvezményre való jogosultsága megállapítása iránt. Az elsőfokú hatóság a 2008. szeptember 12-én kelt határozatával megállapította a felperesnek az R. 5. § (7) bekezdésében foglalt, a kölcsöntartozás csökkentésére vonatkozó támogatásra való jogosultságát azzal, hogy a hitelintézet nem tagadhatja meg a támogatási szerződés megkötését és a támogatás folyósítását a feltételek hiányára hivatkozással.
Az alperes - felügyeleti eljárás keretében - a 2008. november 5-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette arra való hivatkozással, hogy az R. 14. § (2) bekezdése alapján kizárt a felperes támogatásra való jogosultsága, mert a felperes nem az R.a> alapján és nem hitelintézettől kapott támogatott lakáshitelt.
A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. Álláspontja szerint az R. 5. § (7) bekezdése alapján a felperes támogatásra való jogosultsága fennáll, mert a rendelkezés első mondatában meghatározott adósi körbe tartozik, a rendelkezés második és harmadik mondata pedig csak az elszámolás módjára tartalmaz rendelkezést, mégpedig egymást ki nem záróan, mert a harmadik mondat többletelszámolást tesz lehetővé. Az alperes által kizáró rendelkezésként felhívott R. 14. § (2) bekezdése a jogszabály rendszertanából, az elkülönült, másik fejezetben rögzített szabályozásból következően nem alkalmazható, az csak a kiegészítő lakástámogatás nyújtásának tilalmára vonatkozik és nem a felperes által kapott fix kamatozású lakáskölcsönre vonatkozó támogatás nyújtását tiltja. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát jogszabálysértőnek tekintette és azt hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint - a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az R. 5. § (7) bekezdését, 14. § (2) bekezdését a 24. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezésre is figyelemmel. Az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen értelmezte a fenti rendelkezéseket. Tévesen állapította meg, hogy az R. 5. § (7) bekezdésének első mondata alapján a jogosultság fennáll, mert a második és a harmadik mondat csak technikai jellegű, elszámolási módot tartalmazó rendelkezés. A harmadik mondat az elszámolási módon túlmenően kizárólagosságot is megfogalmaz, amelyet az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott. Az R. 14. § (2) bekezdésében foglalt tilalom kizárja a lakás-takarékpénztári szerződések alapján - mint amilyennel a felperes is rendelkezik - nyújtott kölcsönre kiegészítő kamattámogatás nyújtását, mert nem keverhető össze a kétféle kölcsönre biztosított kedvezmények köre. Lakáscélú támogatás csak hitelintézetek által nyújtott és folyósított kölcsönökre számolható el. A felperes nem hitelintézettől vette fel a kölcsönét, így támogatásra nem jogosult.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte azzal, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme nem felel meg a Pp. 270. § (2) bekezdés a)-b) pontjában írt feltételeknek. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és a jogerős ítéletet a Pp. 272. § (2) bekezdése, a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a felperes eljárási kifogását vizsgálta. A felperes által hivatkozott Pp. 270. § (2) bekezdés a)-b) pontját a 2005. évi CXXX. törvény 14. §-a módosította, 2006. január 1-je után a korábbi rendelkezés alkalmazásra nem kerülhet, a jelen felülvizsgálati eljárásban irányadó és hatályos Pp. 270. § (2) bekezdése, 272. § (2) bekezdése rendelkezéseinek az előterjesztett felülvizsgálati kérelem megfelel, nincs helye a Pp. 273. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának.
A felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az R. 14. § (2) bekezdését az R. 24. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva értelmezte. Az alperes a határozatában (a határozat második oldal negyedik bekezdésében) ugyanis megalapozottan hivatkozott arra, hogy csak a hitelintézetek által nyújtott lakáscélú kölcsönök vonatkozásában vehető igénybe támogatás, a felperes azonban nem ilyen, hitelintézet által nyújtott és folyósított kölcsönnel rendelkezik, így a lakás-takarékpénztári szerződés után nyújtott lakáskölcsönére az R.a> rendelkezései nem vonatkoznak, a felperes a kért támogatásra nem jogosult.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a téves jogi álláspontja miatt törvénysértő ítéletet hozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.042/2010.)