adozona.hu
AVI 2009.11.120
AVI 2009.11.120
A nem közösségi adók, díjak vonatkozásában vizsgálni kell, hogy a csatlakozás előtt vagy után keletkezett a kötelezettség [2003. évi CXXVI. tv. 75. § (1) bek., b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002. szeptember 10-én - Egységes Vámáru nyilatkozat benyújtásával - indítványt tett 1 db BMW X5 típusú személygépkocsi (a továbbiakban: gépjármű) belföldi forgalom számára történő vámkezelésére.
A felperes a vámigazgatási eljárás során benyújtotta a G. g.-i cég által kibocsátott 22 000 euró vételárról szóló számlát és az EUR1 szállítási bizonyítványt. A vámhivatal határozatában a vámkezelésre irányuló indítványt, árunyilatkozatot visszautasította, és a vámáru közvetlen vámfelügye...
AVI 2009.11.120 A nem közösségi adók, díjak vonatkozásában vizsgálni kell, hogy a csatlakozás előtt vagy után keletkezett a kötelezettség [2003. évi CXXVI. tv. 75. § (1) bek., b) pont].
A felperes 2002. szeptember 10-én - Egységes Vámáru nyilatkozat benyújtásával - indítványt tett 1 db BMW X5 típusú személygépkocsi (a továbbiakban: gépjármű) belföldi forgalom számára történő vámkezelésére.A felperes a vámigazgatási eljárás során benyújtotta a G. g.-i cég által kibocsátott 22 000 euró vételárról szóló számlát és az EUR1 szállítási bizonyítványt. A vámhivatal határozatában a vámkezelésre irányuló indítványt, árunyilatkozatot visszautasította, és a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vételét rendelte el 2002. szeptember 19-én. Ezt követően, 2002. szeptember 30-án a vámhivatal a gépjárművet - halaszthatatlan nyomozati cselekményként - lefoglalta és a felperessel szemben csempészet bűncselekményének alapos gyanúja miatt feljelentést tett.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. december 1. napján jogerős végzésében (továbbiakban: végzés) a felperes ellen indult büntetőeljárást és a gépjármű lefoglalását megszüntette, a gépjárművet - vámeljárás lefolytatása mellett - kiadni rendelte. A végzés indokolásában a bíróság rögzítette, hogy "a gépjárművet a Belga Királyságban szabad forgalomba bocsátották, így az Európai Unió területén nem minősül vámárunak".
A felperes 2004. december 7-én a gépjármű vámintézkedés nélküli szabad forgalomba helyezése iránti kérelmet terjesztett elő a vámhatóságnál 22 000 eurónak megfelelő vámérték figyelembevételével.
Az elsőfokú vámhatóság - megismételt eljárásban hozott - határozatában az eljárást a kérelemtől eltérően folytatta le és - 44 800 euró, azaz 10 955 840 Ft vámérték alapulvételével - kötelezte a felperest vám, környezetvédelmi termékdíj, fogyasztási adó, általános forgalmi adó jogcímén összesen 8 478 120 Ft vámteher megfizetésére. A vámhatóság döntését azzal indokolta, hogy a felperes a belföldi forgalom számára történő vámkezelés, az árunyilatkozat benyújtása során a gépjármű értéke, származása, és a vámbiztosíték megállapítása és beszedése tekintetében valótlan nyilatkozatot tett, hamis adattartalmú számlát, hiteltelen szállítási bizonyítványt terjesztett elő és ezzel - 2002. szeptember 10-én - a jogellenes belföldi forgalomba hozatal elkövetését elősegítette. A vámhatóság megállapította azt is, hogy gépjárműt az USA-ban gyártották, az közvetlenül Németországból került exportálásra.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. június 20. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta.
Az alperes érdemi döntését a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: T.) 75. § (1) bekezdés b), g) pontjaiban az 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 125. § (2) bekezdés c) pontjában, 126. § a) pontjában, 127. §-ában foglaltakra alapította.
A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését illetve az alperes határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a gépjármű szabad forgalomba helyezése után fizetendő áfa összegét a bíróság az általa megjelölt vámérték alapul vételével állapítsa meg.
A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes határozata a kereset által vitatott körben nem sért eljárási, illetve anyagi jogszabályt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára.
A felperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a T. 75. § (2) bekezdésében, 1992. október 12-én 2913/92/EGK rendelet (a továbbiakban: rendelet) 4. Cikk 7., 8., pontjaiban, 79. Cikkében valamint a 2004. évi IX. törvény 69. § (1), (3) bekezdéseiben, az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 22. § (1) bekezdésében, 26/A. §-ában, 27. §-ában foglaltaknak. Az ítéletben "hivatkozott jogalap" téves.
A felperes sérelmezte azt is, hogy a vámhatóság a megismételt eljárásban saját korábbi határozatával ellentétesen járt el, az alperes nem adott lehetőséget a gépjármű visszavitelére, figyelmen kívül hagyta a végzésben foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, és a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 275. § (1) és (2) bekezdése].
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében már nem vitatta, hogy 2002. szeptember 10-én a belföldi forgalom számára történő vámkezelés iránti kérelem benyújtásakor és az ezt követő vámigazgatási eljárásban a vámáru adásvétele, vámértéke és származása tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, és valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt (gibraltári cég számlája, EUR1 szállítási bizonyítvány). Ezért a Legfelsőbb Bíróság a vámhatósági határozatokban és a jogerős ítéletben e körben megállapított tényállást a rendkívüli jogorvoslati eljárás során irányadónak tekintette.
A felperes tévesen - iratellenesen - hivatkozott arra, hogy a gépjármű Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően átmeneti megőrzés alatt állt. A vámhatóság ugyanis a 2002. szeptember 19. napján hozott határozatában a vámkezelésre irányuló 2002. szeptember 10-én benyújtott írásbeli árunyilatkozat visszautasításával egyidejűleg a gépjármű közvetlen vámfelügyelet alá vételét rendelte el a törvényes zálogjog alapján. Ezt követően, 2002. szeptember 30. napján a gépjármű - halaszthatatlan nyomozati cselekményként - a csempészet miatt indult büntetőeljárásban lefoglalásra került, és a lefoglalás megszüntetését a végzés rendelte el. A végzés a gépjármű szabad forgalomba bocsátásáról nem döntött és nem is dönthetett közigazgatási (vámügyi) hatáskör és illetékesség hiányában. A lefoglalás megszüntetését követően pedig a gépjármű külföldre történő kiszállítására már nem volt jogi lehetőség, mivel ebben az időpontban Magyarország már az Európai Unió tagállamává vált és egy másik tagországba kiviteli vámeljárást nem végezhetett. A felperes által hivatkozott "korábbi" határozatot pedig az alperes hatályon kívül helyezte - ennél fogva ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és nem képezheti bírói felülvizsgálat tárgyát sem.
Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy közigazgatási perekben a bíróság mindig csak a keresettel támadott, ügy érdemében hozott jogerős alperesi határozat jogszerűsége, avagy jogszerűtlensége tárgyában dönthet, ez pedig a perbeli esetben nem a felperes által hivatkozott "korábbi" hatályon kívül helyezett határozat, hanem a keresetben vitatott érdemi döntés.
Tévesen hivatkozott a felperes a gépjármű kétszeres szabad forgalomba helyezésére is, mivel a "korábbi" elsőfokú határozattal megsemmisítésre került és a megismételt eljárásban hozott, e perben vitatott határozatok a gépjármű kapcsán nem a szabad forgalomba bocsátást, hanem a vámáru jogellenes belföldi forgalomba hozatalának elősegítését állapították meg, mégpedig a felülvizsgálati eljárásban irányadónak tekintett tényállásból következően iratszerűen és jogszerűen [Vtv. 125. § (2) bekezdés c) pontja, 126. § a) pontja, 127. § (1) bekezdése]. A felperes vámteher-fizetési kötelezettsége tehát a csatlakozás időpontját megelőzően keletkezett.
A felek közötti perbeli jogvita közigazgatási, vámjogi jogviszonyból ered, ennél fogva elbírálására is az e jogviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak. A közigazgatási perekben eljáró hatóságot és a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy határozata, illetve az abban megállapított tényállás nem köti [Pp. 4. § (1) és (2) bekezdése]. A felperes ezért a vámáru tekintetében tévesen alapította érvelését a végzésben foglaltakra.
Az e perben keresettel támadott határozatok a regisztrációs adó vonatkozásában tényállást és érdemi döntést nem tartalmaznak, így az ezzel kapcsolatos felperesi érvelés az e perbeli jogvita eldöntése szempontjából nem releváns, érdemben nem vizsgálható felül.
A T. 75. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a csatlakozást megelőző időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéseknél az e törvénnyel hatályon kívül helyezett vámjogszabályok rendelkezései alkalmazandók a vámterhet, kamatot, késedelmi pótlékot, bírságot és az elévülést illetően. A T. 75. § g) pontja akként rendelkezik, hogy ha a nem közösségi adók, díjak vonatkozásában a csatlakozás előtti időben keletkezik az áru után fizetési kötelezettség, akkor azt a csatlakozás időpontja előtt hatályban lévő jogszabályok szerint kell megfizetni. Ezért az alperes, és a jogerős ítéletet hozó bíróság helytállóan alapította döntését e törvényhelyekre, valamint a Vtv. 125. § (2) bekezdés c) pontjában, 126. § a) pontjában foglaltakra. Iratszerűen és jogszerűen határozta meg a jogellenes belföldi forgalomba hozatal elősegítésének napjaként 2002. szeptember 10-ét.
A felperes által hivatkozott T. 75. § (2) bekezdése, a rendelet és az áfa jogszabályok nem alkalmazhatóak. A gépjármű ugyanis a csatlakozás időpontjában nem állt átmeneti megőrzés alatt, és bár a felperes kezdeményezte a szabadforgalomba bocsátást, arra nem került és nem is kerülhetett sor a hivatalból (jogszerűen) lefolytatott vámáru jogellenes forgalomba hozatala miatti eljárásra tekintettel [Vtv. 131. § (6) bekezdése].
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben nem sért eljárási, illetve anyagi jogszabályt, ezért azt hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bekezdése]. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.008/2007.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2008.159 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
