BH+ 2009.3.122

Az APEH az illetékhivatalok általános jogutódja [2006. évi LXI. tv. 248. §, 249. §, Pp. 253. §, 259. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes keresetében közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetésére kérte az I. r. alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróságra 2006. június 28-án érkezett beadványában II. r. alperesként perbevonta a Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Illetékhivatalát. Az elsőfokú bíróság 2006. október 11-én hozott ítéletet, amely ellen a felperes 2006. november 10-én fellebbezést terjesztett elő.
A másodfokú bíróság a 2007. december 3-án hozott Pf.III.20.386/2006/15. számú végzésben megállapította, hog...

BH+ 2009.3.122 Az APEH az illetékhivatalok általános jogutódja [2006. évi LXI. tv. 248. §, 249. §, Pp. 253. §, 259. §].
A felperes keresetében közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetésére kérte az I. r. alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróságra 2006. június 28-án érkezett beadványában II. r. alperesként perbevonta a Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Illetékhivatalát. Az elsőfokú bíróság 2006. október 11-én hozott ítéletet, amely ellen a felperes 2006. november 10-én fellebbezést terjesztett elő.
A másodfokú bíróság a 2007. december 3-án hozott Pf.III.20.386/2006/15. számú végzésben megállapította, hogy a Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Illetékhivatala II. r. alperesnek az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága a jogutódja. Indokolása szerint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 249. §-ának (3) bekezdése szerint ahol jogszabály illetékhivatalt említ, azon 2007. január 1-jétől az APEH regionális igazgatóságát, ahol Fővárosi Illetékhivatalt említ, azon 2007. január 1-jétől az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát kell érteni. E § (4) bekezdése értelmében az APEH az illetékhivatalok általános jogutódja, az illetékhivatalok feladatai, továbbá az illetékhivatalok alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint az illetékhivatalok alkalmazottai közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az általános jogutódlás azt jelenti, hogy a jogelőd valamennyi jogviszonya tekintetében a jogutódra a jogelődről minden jog és kötelezettség átszáll.
A végzés ellen az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. Álláspontja szerint a megfellebbezett végzés jogszabálysértő. A Tv. 249. §-a csak az illetékhivatal feladatellátása vonatkozásában mondja ki az állami adóhatóság jogutódlását. Ezt az értelmezést támasztja alá a Tv. 248. §-a és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) korábbi 83. §-a is. Az illetékhivatalok a polgári jog szabályai szerint nem voltak önálló jogi személyiséggel és vagyonnal rendelkező szervek, ennek megfelelően az APEH által átvehető vagyoni jogokkal és kötelezettségekkel nem rendelkeztek. A 2007. január 1. napját megelőzően keletkezett vagyoni jogok és kötelezettségek vonatkozásában jogutódlás nem következett be, ezért az APEH regionális igazgatósága a perben félként nem vehet részt.
A fellebbezés nem megalapozott.
A fellebbező helyesen hivatkozik arra, hogy az Art.-nek a Tv. 238. § (3) bekezdésével hatályon kívül helyezett, 2006. július 17-étől hatálytalan 83. §-a úgy rendelkezett, hogy az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az eljárási illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben elsőfokon a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője jár el. Ezzel egyező tartalmú rendelkezést tartalmazott az illetékhivatalok kijelöléséről szóló 173/2006. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. §-a is, amely 2006. december 31-én hatályát vesztette. Álláspontja szerint a felperes II. r. alperesként jogképességgel nem rendelkező szervet vont perbe, amelyet az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna.
A jogutódlás a másodfokú eljárásban bekövetkezett. A Legfelsőbb Bíróság ezért a másodfokú bíróságnak a jogutódlásról hozott döntését érdemben elbírálta. A másodfokú bíróság az illetékhivatalok megszüntetéséről, illetőleg az illetékügyeket érintő feladatoknak az állami adóhatósághoz telepítése kapcsán a jogutódlással, feladat- és vagyonátadással kapcsolatos alapvető kérdésekről rendelkező Tv. 249. § (3) és (4) bekezdésének helyes értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a törvénynek az általános jogutódlásra vonatkozó rendelkezéséből az következik, hogy a jogelődről a jogutódra a jogelőd valamennyi jogviszonya tekintetében minden jog és kötelezettség átszáll. Erre tekintettel helyes az a döntés, amely szerint a II. r. alperes jogutódja az APEH-nek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról rendelkező 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében perbeli jogképességgel rendelkező területi szerve.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megfellebbezett végzést a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír.Pf.V.24.540/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.