adozona.hu
BH+ 2007.3.127
BH+ 2007.3.127
A jellegbitorlás megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az kedvező fogyasztói megítéléssel jár-e [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, mely egy Skóciában bejegyzett cég magyarországi fióktelepe, hullámforrasztó keretek gyártására specializálódott. Az alperes társaság, amelynek alkalmazottai voltak korábban az alperes társaság ügyvezetői, hasonló terméket állít elő.
Felperes keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §-a alapján a jogsértő magatartás elkövetésének megállapítását kérte, továbbá azt, hogy a bíróság kötelezze az alperest a ...
BH+ 2007.3.127 A jellegbitorlás megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az kedvező fogyasztói megítéléssel jár-e [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 6. §].
A felperes, mely egy Skóciában bejegyzett cég magyarországi fióktelepe, hullámforrasztó keretek gyártására specializálódott. Az alperes társaság, amelynek alkalmazottai voltak korábban az alperes társaság ügyvezetői, hasonló terméket állít elő.Felperes keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §-a alapján a jogsértő magatartás elkövetésének megállapítását kérte, továbbá azt, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el a további jogsértéstől. Kötelezze az alperest a sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, a jogsértéssel előállott vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztásra, vagy ha ez lehetséges megsemmisítésére, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítésére és arra, hogy az alperes szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól. Felperes az alperes jogsértő magatartását abban jelölte meg, hogy az alperes, az általa gyártott hullámforrasztó kereteken leszorítóként (pingvinként ill. fixingként) ugyanolyan, vagy ahhoz rendkívül hasonló pingvineket használ, mint a felperes, holott a pingvinek tervezhetősége végtelen.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetet is előterjesztett, melynek elutasítását a felperes kérte.
A megyei bíróság 2005. július 12-én kelt ítéletében megállapította, hogy az alperes jogsértést követett el azzal, hogy a felperes által gyártott, nyomtatott áramkört leszorító alkatrészhez (fixing) megtévesztésig hasonlót állított elő, s azt termékein felhasználta. Kötelezte az alperest, hogy a felpereséhez hasonlító leszorítók (fixingek) gyártását azonnal hagyja abba, a már legyártott termékeket 15 napon belül jogsértő jellegüktől fossza meg, az előállításukra szolgáló eszközt 15 napon belül semmisítse meg, s 30 napon belül szolgáltassa az adatokat a felperes részére, a leszorítók (fixingek) terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól. Ezt meghaladóan a megyei bíróság a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 60 000 forint perköltséget.
Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság többek között leszögezte, bár a fixingek a hullámforrasztó keretek tartozékai, de mind a hullámforrasztó keretek, mind a fixingek önálló forgalom tárgyát képezik, a hullámforrasztó keretek azonban méretüktől eltekintve jellegzetes külsővel nem rendelkeznek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fixingek árunak minősülnek, s az alperes által gyártott fixingek megtévesztésig hasonlóak a felperes által gyártott fixingekhez. A hasonlóság olyannyira egyértelmű, hogy a különbség közöttük különböző vizsgálatok nélkül nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság nem vitatta azt az alperesi állítást, hogy a rögzítő tartozékok külseje az áru kiválasztásában nem játszik szerepet, ettől függetlenül a felperest azáltal éri sérelem, hogy a felperesi és az alperesi termék összetéveszthetősége folytán a megrendelőkben az a vélekedés alakulhat ki, hogy az alperes a felperes gyártmányait használja fel termékében. Nem az áru külső megjelenése az, ami a felperesre nézve hátrányos, hanem az olyan asszociáció kialakulásának lehetősége, ami a felperes és az alperes együttműködését tételezi fel. A megyei bíróság megítélése szerint a jogsértés megtörténtének megállapítását követően a felperes alappal követelhette a jogsértés abbahagyását, azt, hogy a már legyártott termékeket jogsértő jellegüktől fosszák meg, illetve az előállításukra szolgáló eszközt semmisítsék meg, valamint hogy az alperes szolgáltasson adatokat felperes részére a leszorítók terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét nem találta alaposnak.
Az ítélőtábla 2006. február 21-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, a viszontkeresetet elutasító rendelkezést helybenhagyta. Akként rendelkezett, hogy a felek a perrel felmerült első- és másodfokú költségeiket maguk viselik. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a leszorító elemek áruk, mivel a hullámforrasztók és a fixingek önálló forgalom tárgyát képezik, illetve képezhetik, helytálló az is, hogy a hullámforrasztó keretek jellegzetes külsővel nem bírnak. Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság álláspontja szerint -, amikor úgy ítélte meg, hogy a fixingek külseje az áru kiválasztásában szerepet játszik. A Tpvt. 6. §-a szerinti magatartásnál annak van jelentősége, hogy a fogyasztó a jellegzetes külső, csomagolás alapján felismerje a jogvédelmet kereső gyártó áruját, és az áru kiválasztásában őt ez motiválja. Jellegbitorlás az összetéveszthetőség reális veszélye, továbbá kedvező fogyasztói értékítélet esetén áll fenn. Az adott esetben az áru kiválasztását a megrendelés gyorsasága, az ár és a minőség motiválja, a fixingek külseje nem hordoz kedvező fogyasztói, megrendelői értékítéletet. Ezt bizonyítja S. R. tanúvallomása is, valamint az ügyben becsatolt egyéb nyilatkozatok.
Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság eljárásjogi szabálysértést követett el, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget azoknak a ténybeli adatoknak, hogy a leszorító egység külsejének, küllemének a megrendeléseknél nincs jelentősége, ilyen előadás ugyanis S. R. tanúvallomásán kívül közvetlenül nem hangzott el. Az írásbeli szakvéleményt elkészítő szakértő az alperes által felkért szakértő volt, s nem jelent meg személyesen a bíróság előtt, szakvéleményében foglaltakat a felperes vitatta. A tanúk sem jelentek meg személyesen a bíróság előtt, hanem írásban tettek vallomást, s így megsérült a közvetlenség elve. Anyagi jogi jogszabálysértést azáltal valósított meg a másodfokú bíróság, hogy a Tpvt. 6. §-a szerinti tényállási elemeken túlmenően vizsgálta a fogyasztói szokásokat, mi motiválja több azonos termék kiválasztásában a fogyasztót. Egyébként is az alperesi védekezés, a hivatkozott tanúvallomások egyáltalán nem alkalmasak annak megállapítására, hogy mi motiválja a fogyasztókat döntéseik meghozatalakor. S. R. vallomása e tekintetben értékelhetetlen, ő legfeljebb egyetlen fogyasztó szubjektív álláspontját képviselhette. Jelen perben kizárólag azt kellett vizsgálni, ahogy azt az elsőfokú bíróság is tette, a termékek összetéveszthetőségig hasonlóak-e, illetve adott-e engedélyt a felperes az alperesnek a hasonló termék forgalmazásához.
Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes áruját csak akkor illeti meg a jogvédelem, ha és amennyiben az áru jellegzetes külsővel, csomagolással van megjelölve. Egy adott áru akkor részesül jogvédelemben, ha jellegzetességénél fogva alkalmas az árunak a versenytárs árujától való megkülönböztetésre. A hullámforrasztó keret, a leszorító tartozékok külsejének nincs jelentősége, hiszen nem láthatóak. Az alperes 2006. október 16-án kelt beadványához újabb tanúnyilatkozatokat mellékelt, mely szerint a hullámforrasztó keret megrendelésekor semmiféle szerepet nem játszik a leszorító tartozék.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Tpvt. 6. §-ának az adott jogvita szempontjából jelentős rendelkezése a következő: "tilos az árut… a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel… előállítani vagy forgalomba hozni…, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni". A Tpvt. 6. §-ához fűzött törvényi indokolás szerint "a szolgai utánzás tilalmának lényege ugyanis a versenytárs reputációjának csorbításával, illetve a goodwill mögött álló ráfordítások jogtalan elsajátításával szembeni védelem, mely bizonyos mértékig a fogyasztók érdekeit is oltalmazza. Ebből a szempontból csupán annak van jelentősége, hogy az árujelző vagy más áru-külső ismertté vált-e a fogyasztók körében, az ismertség alapján az árujelző (áru-külső) kedvező fogyasztói értékítéletet is hordoz-e, illetve, hogy jellegzetességénél fogva alkalmas-e az árunak a versenytárs áruitól való megkülönböztetésre. Ha az árujelző - vagy magának az árunak a külső megjelenése - e követelményeket kielégíti az már elegendő indok a versenyjogi védelem biztosítására." A fentiekre tekintettel a Tpvt. 6. §-át nem sértette meg a másodfokú bíróság, amikor a "kedvező fogyasztói értékítélet" fennállását vizsgálta. A másodfokú bíróság e vonatkozásban a per során beszerzett bizonyítékokból arra a következtetésre jutott, hogy a leszorító külseje nem hordoz kedvező fogyasztói értékítéletet. E vonatkozásban a másodfokú bíróság ítélete egyértelműen az egyébként a felperes által meghallgatni kért, és a 2005. április 12-i tárgyaláson személyesen meghallgatott tanú által elmondottakra, tanúvallomására hivatkozott. A Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes a Tpvt. 6. §-a szerinti jogsértést elkövette. A felperesnek az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt bizonyítási indítványa nem volt. A másodfokú bíróság pedig a rendelkezésre álló bizonyítékokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy azok alapján az alperes jogsértő magatartása nem állapítható meg. Önmagában az, hogy az alperes által bejelentett tanúk, az alperes által felkért szakértő nem jelentek meg a tárgyaláson, hanem írásban nyilatkoztak, eljárásjogi jogsérelmet azért sem okozott az adott tényállás mellett, mert nem az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy jogsértést nem követett el, hanem a felperest, hogy az alperes a jogsértést elkövette. Ezen bizonyítási kötelezettségének pedig a felperes nem tett eleget.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.X.21.245/2006.)