adozona.hu
AVI 1998.1.7
AVI 1998.1.7
A mulasztási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni az adózótól elvárható körültekintés mértékét, a mulasztás körülményeit, súlyát és gyakoriságát (1990. évi XCI. tv 74. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 1996. július 15-én preventív típusú vizsgálatot tartott a felperesnél, melynek során megállapította, hogy a felperes pénztárkönyvének vezetése nem megfelelő, mert a gazdasági események csak 1996 I. negyedév végéig kerültek rögzítésre. Az adózó továbbá 1995. december 31. napjával leltárt nem készített, árnyilvántartást nem vezetett. Az értékesítések során kiadott készpénzfizetési számlákon általános forgalmi adót tüntetett fel annak ellenére, hogy alanyi adómentes. Mulas...
AVI 1998.1.7 A mulasztási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni az adózótól elvárható körültekintés mértékét, a mulasztás körülményeit, súlyát és gyakoriságát (1990. évi XCI. tv 74. §).
Az elsőfokú adóhatóság 1996. július 15-én preventív típusú vizsgálatot tartott a felperesnél, melynek során megállapította, hogy a felperes pénztárkönyvének vezetése nem megfelelő, mert a gazdasági események csak 1996 I. negyedév végéig kerültek rögzítésre. Az adózó továbbá 1995. december 31. napjával leltárt nem készített, árnyilvántartást nem vezetett. Az értékesítések során kiadott készpénzfizetési számlákon általános forgalmi adót tüntetett fel annak ellenére, hogy alanyi adómentes. Mulasztások alapján határozatában a felperest 80 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.A határozat ellen benyújtott fellebbezésében a felperes hivatkozott arra, hogy pénztárkönyvét azért csak 1996. I. negyedév végéig vezette, mert azóta tevékenységét nem folytatja betegsége miatt. 1995. december 31-én leltárt nem készített, mert nem volt árukészlete és a készpénzfizetési számláin tévedésből tüntetett fel áfa-tartalmat, könyvelési bizonylatain ezt korrigálta időközben.
Az alperes mint másodfokú adóhatóság az 1997. február 6-án kelt határozatában a fellebbezést elutasította s az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az indokolás szerint a felperes az általa hivatkozott változással összefüggésben bejelentési kötelezettségének nem tett eleget az Art. 15. §-ának (1) bekezdése ellenére, továbbá nem rendelkezett árnyilvántartással sem, ezzel megszegte a személyi jövedelemadóról szóló módosított 1995. évi CXVII. tv 5. sz. melléklet 2. pontját. Az alperes álláspontja szerint a kiszabott mulasztási bírság mértéke az elkövetett jogszabálysértésekre figyelemmel nem túlzott.
A felperes keresetében kérte a határozat felülvizsgálatát és a kiszabott bírság törlését, illetve mérséklését. Előadta, hogy a becsatolt orvosi igazolások is bizonyítják, hogy 1996 tavaszán megbetegedett, tevékenységét azóta nem tudta folytatni és jelenleg rokkantnyugdíjaztatása folyamatban van.
Keresetében elismerte, hogy nyilvántartásait nem pontosan vezette, de álláspontja szerint a bírság mértéke nem áll arányban a mulasztás súlyával. Hivatkozott továbbá nehéz jövedelmi viszonyaira és kérte, hogy a bíróság méltányosságból törölje a mulasztási bírságot.
Az alperes ellenkérelmében a határozatában kifejtett jogi álláspontját változatlanul fenntartotta és a kereset elutasítását kérte.
A bíróság az alperesi határozatot megváltoztatta, és a mulasztási bírság összegét 40 000 Ft-ban állapította meg.
Az adózás rendjéről szóló módosított 1995. évi XCI. tv (a továbbiakban: Art.) 74. §-a (13) bekezdésének a) pontja értelmében a bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vezetésének elmulasztása vagy az előírásoktól eltérő vezetése esetén magánszemélyek 100 000 Ft-ig, más adózók 200 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatok. A felperes nem vitatta, hogy árnyilvántartással nem rendelkezik, ezzel nem tett eleget a személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. tv 5. sz. melléklet II. 11-13. pontjainak. Nem vitatta továbbá azt az adóhatósági megállapítást sem, hogy az értékesítések során kibocsátott készpénzfizetési számláin áfa-tartalmat tüntetett fel, megszegve ezáltal az áfa-tv 44. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
A felperes az eljárás során bizonyította, hogy 1996. I. negyedévtől kezdődően tevékenységet nem végzett, mert folyamatos gyógykezelés alatt állott, ezért nem vezette a pénztárkönyvét, bár elmulasztotta a vállalkozás szüneteltetését az adóhatóság felé bejelenteni. 1995. december 31-én - állítása szerint - meglevő áruval nem rendelkezett, ennélfogva leltárt sem készíthetett.
Az alperes határozatában az Art. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott változásbejelentési kötelezettség megsértése, valamint az áfa-tv 44. §-ának (3) bekezdése, és az szja-tv 5. sz. melléklet II. 11. pontjának megsértése miatt az Art. 74. §-ának (13) bekezdése alapján szabott ki mulasztási bírságot 80 000 Ft-os összegben. A mulasztási bírság jogalapja az elkövetett jogszabálysértések miatt törvényes volt, ennélfogva a felperes elsődleges kereseti kérelme nem megalapozott.
Az Art. 74. §-ának (17) bekezdése értelmében a bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt is, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
A fent idézett törvényi rendelkezés az adóhatóság számára 0 és felső határ közötti mérték megállapításánál a kötelező mértékű mérlegelési szempontokat határoz meg.
A bírságot tehát úgy kell megállapítani, hogy annak összege fejezze ki az adózótól elvárható körültekintés fokát, a mulasztás körülményeit, súlyát és gyakoriságát.
A másodlagos kereseti kérelem elbírálásánál a bíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az alperes ezen törvényi kötelezettségének eleget tett-e, amikor a mulasztási bírság mértékét megállapította.
A bíróság megítélése szerint - figyelemmel, hogy preventív célú ellenőrzésről volt szó, továbbá felperes első esetben követett el ilyen jellegű mulasztást - a kiszabott bírság nem áll arányban a mulasztás súlyával, ezért a bíróság azt a rendelkező részben foglaltak szerint mérsékelte.
A bíróság rámutat arra, hogy a bírság célja az adózó visszatartása újabb jogsértések elkövetésétől, jelen esetben a felperesnél a bíróság által mérsékelt összeg is megfelel ennek a célnak, különös tekintettel arra, hogy a felperes időközben betegsége miatt vállalkozását megszüntette.
(Gyulai Városi Bíróság 7.P.20.931/1997. sz.)