adozona.hu
BH 2002.3.118
BH 2002.3.118
Az ügyvédi iroda a vállalkozói kommunális adó, illetve helyi iparűzési adó alanya [1990. évi C. tv. 36. §, 52. § 26. pont, 4/1999. KJE].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperest az 1997. évi helyi iparűzési adóbevallás elmulasztása miatt 20 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Ha. tv.) 52. §-ának 26. pontjára, amely megalapozza az ügyvédi iroda adóalanyiságát. Álláspontja szerint e körben a helyi rendelet jogi minősítése irreleváns.
A felpe...
BH 2002.3.118 Az ügyvédi iroda a vállalkozói kommunális adó, illetve helyi iparűzési adó alanya [1990. évi C. tv. 36. §, 52. § 26. pont, 4/1999. KJE].
Az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperest az 1997. évi helyi iparűzési adóbevallás elmulasztása miatt 20 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Ha. tv.) 52. §-ának 26. pontjára, amely megalapozza az ügyvédi iroda adóalanyiságát. Álláspontja szerint e körben a helyi rendelet jogi minősítése irreleváns.A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a Ha. tv. 52. §-ának 26. pontja alapján nem minősül a helyi adó alanyának, mert tevékenysége nem tekinthető saját név alatt végzett gazdasági tevékenységnek.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az alperes határozatában helyesen hívta fel az alkalmazandó jogszabályokat, melyek közül a Ha. tv. 52. §-a 26. pontjának értelmező rendelkezése a döntő. A 36. §-ban megfogalmazott vállalkozó ebben a körben az a jogi személy is, aki a gazdasági tevékenységét saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végzi.
A felperes által hivatkozott "klasszikus" ügyvédi tevékenység egyértelműen jövedelemszerzési tevékenységként minősíthető. Az sem vitatható, hogy az ügyvédi tevékenységben megtalálható a saját névben és kockázatra végzett tevékenység mint fogalmi elem. Arra is hivatkozott, hogy nem a tevékenység polgári jogi formája dönti el az adóalanyiságot, hanem a tevékenység adójogszabályok szerinti besorolása.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és annak megállapítását, hogy a felperes 1997. év vonatkozásában a helyi iparűzési adónak nem alanya. Álláspontja szerint a jogerős ítélet helytelenül értelmezte a Ha. tv. 52. §-ának 26. pontját, amikor a felperes tevékenységét e pont alá sorolta. Nem vette figyelembe, hogy az ügyvédi tevékenység nem vállalkozás jellegű eredménykötelem, hanem tevékenysége megbízási szerződésen alapul.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetért az abból levont jogi következtetésekkel is. A felperes utalt arra a felülvizsgálati kérelmében, hogy e tárgykörben ellentétes ítéletek születtek.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a 4/1999. KJE számú jogegységi határozatában (a továbbiakban: Jogegységi határozat) megállapította, hogy az 1997. december 31-ig hatályos, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 26/d-e. pontja értelmében az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda a vállalkozók kommunális adója, illetve a helyi iparűzési adó alanya. A Jogegységi határozat indokolása kifejti, hogy az ügyvédi foglalkozás rendszerességgel, ellenérték fejében a polgári jog által szabályok szerinti kárfelelősséggel gyakorolható, s mint ilyen az ügyvéd - adófizetésre kötelezett magánszemélyként - nem különbözik más kereső foglalkozástól.
Rámutat arra is, hogy a "gazdasági tevékenység" fogalmát a törvények eltérő módon határozzák meg. A közös bennük az üzletszerűség, a rendszeresség motívuma, a nyereség és vagyonszerzési cél. Nincs olyan, az ügyvédi hivatás sajátosságaiban rejlő törvényi indok, amely központi adókötelezettség nyilvánvaló fennállása mellett a helyi adók tekintetében az ügyvédek adómentességét megállapítható jogértelmezést támasztana alá.
Erre figyelemmel a jogerős ítélet által felülvizsgált alperesi határozat helyesen állapította meg a felperes helyi iparűzési adóalanyiságát.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.IV.35.230/2000. sz.)