BH 1994.5.283

Beruházási megállapodáson alapuló - az önkormányzat és szövetkezet közötti - ingatlanátruházásból származó áfa-kötelezettség - eltérő megállapodás hiányában - az eladót terheli [1987. évi V. tv. 3. § (1) bek.*].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

1987. május 14. napján megállapodást kötöttek a peres felek a S. tér 1-3. szám alatti ingatlanon egy szövetkezeti áruház létesítésére. A megállapodás szerint a felperes tanácsi szerv, mint beruházó biztosította a közművesített és kivitelezésre alkalmas építési telket 5 000 000 Ft értékben. Az alperes szövetkezet szolgáltatta az ajánlati terveket, és köteles volt a felperes rendelkezésére bocsátani 5 000 000 Ft-ot a beruházás megkezdésekor és a későbbiekben további 23 000 000 Ft-ot. A megállap...

BH 1994.5.283 Beruházási megállapodáson alapuló - az önkormányzat és szövetkezet közötti - ingatlanátruházásból származó áfa-kötelezettség - eltérő megállapodás hiányában - az eladót terheli [1987. évi V. tv. 3. § (1) bek.*].
1987. május 14. napján megállapodást kötöttek a peres felek a S. tér 1-3. szám alatti ingatlanon egy szövetkezeti áruház létesítésére. A megállapodás szerint a felperes tanácsi szerv, mint beruházó biztosította a közművesített és kivitelezésre alkalmas építési telket 5 000 000 Ft értékben. Az alperes szövetkezet szolgáltatta az ajánlati terveket, és köteles volt a felperes rendelkezésére bocsátani 5 000 000 Ft-ot a beruházás megkezdésekor és a későbbiekben további 23 000 000 Ft-ot. A megállapodás értelmében a felperes mint beruházó további 10 000 000 Ft-tal hozzájárul a létesítéshez, és ennek fejében az üzemeltetés során a nyereségből tőkearányosan részesülni fog.
1988. december 1. napján újabb megállapodást kötöttek a peres felek, mely szerint a beruházást a felperes az alperes részére átadta. A peres felek elszámoltak a megállapodás alapján és rögzítették, hogy a felperes által az alperes részére átadott ingatlan, mint befejezetlen beruházás 6 316 778 Ft értékben került átadásra, mely ellenértéket a felperes által kiállított számla alapján számolták el a peres felek.
Az APEH adóellenőrzést tartott a jogutód felperesi önkormányzatnál és megállapította, hogy a felperes az általa választott adóalanyiság értékhatárát az átadott ingatlan ellenértékének elszámolásáról kiadott számlával túllépte, és ezért az APEH kötelezte a felperest 1579 000 Ft általános forgalmi adóhiány és 300 000 Ft bírság megfizetésére. A felperes városi önkormányzat a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, azonban a városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és megállapította, hogy a felperes az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) megfizetésére köteles, hiszen az ingatlanátadás ellenérték fejében történt. A fellebbezés nem vezetett eredményre, a megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes szövetkezet köteles az áfá-t részére megtéríteni, és kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1 579 000 Ft áfa megfizetésére. Az alperes a felperesi kereset elutasítását indítványozta, rámutatva, hogy a felek között létrejött megállapodás alapján az ingatlan átadása megtörtént, az alperes az ellenértéket megfizette és ellenkező kikötés hiányában az ellenérték az áfá-t is magában foglalja.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás rámutatott, hogy a peres felek adásvételi jogügyletet bonyolítottak le és ennek feltételeit utóbb csak közös megegyezéssel módosíthatnák. Ennek hiányában a vételár összegének újbóli meghatározására nincs lehetőség.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a felperesi keresetnek adjon helyt. A felperes elismerte, hogy peres felek között visszterhes beruházás- átadási ügylet jött létre, amely értékénél fogva meghaladta az alanyi áfa-mentesség határát. Az áfa-rendszer lényege ugyanakkor az adóalanyok közötti átháríthatóság, mely alapján az alperes fizetési kötelezettsége fennáll. Felperesi álláspont szerint az 1987. évi V. törvény 9. §-ának (1) bekezdéséből nem következik, hogy ellenkező kikötés hiányában az áfát a vételár is tartalmazza. Az adó alapja és összegszerűsége a fellebbezés szerint ítélt dolognak minősült. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Rámutatott, hogy a bírói gyakorlat szerint ingatlan-adásvétel esetén a felek eltérő megállapodásának hiányában az általános forgalmi adó a vételárban bennfoglaltatik.
A fellebbezés nem alapos.
A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy peres felek között ingatlanátruházásra került sor, melynek ellenértéke 6 316 778 Ft volt. A jogügylet az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény 3. §-ának (1) bekezdése értelmében forgalmiadóköteles. Nem vitás az sem, hogy a felperes az átadott ingatlan ellenértékének elszámolásáról kiadott számlával az alanyi adómentesség értékhatárát túllépte, és ezzel megsértette az 1987. évi V. törvény végrehajtásáról szóló 37/1987. (X. 12.) MT rendelet 3. §-ában foglalt előírást. Az adóhatározat jogalapja és összegszerűsége körébe tartozó kérdéseket a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta, hiszen a közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában jogerős ítélet született. E döntések is rávilágítottak, hogy a jogügylet nem minősül ingyenesnek, hiszen az ingatlan átadása ellenérték fejében történt. A peres felek a vételárban megállapodtak, és e megállapodás az általános forgalmi adó viselésének kérdésére nem terjed ki.
Ingatlan-adásvétel esetén - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az áfa a vételárban bennfoglaltatik. A peres felek megegyezését figyelembe véve tehát, az áfa-fizetési kötelezettség továbbhárítására nincs jogi lehetőség. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. I. 25 275/1993. sz.)


* Az általános forgalmi adóról jelenleg az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezik.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.