BH+ 2003.6.294

I. A nem joggal való visszaélés, ha valamelyik fél nem él a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jogával, mert a jogviszonyt fenn kívánja tartani [Mt. 4. §]. II. Az írásbeli figyelmeztetéssel szemben az elévülési időben terjeszthető elő keresetlevél [Mt. 202. §]. III. Önmagában az a körülmény, hogy valamely perbe vitt igény megalapozatlan, nem jelent a bíróság részéről kötelezettséget pártfogó ügyvéd kirendelésére. a bíróság a jogi képviselő nélküleljáró felet a perbeli jogairól és kötelességeiről tájékozta

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a többször módosított keresetében az 1998. március 3-án kelt írásbeli figyelmeztetés jogellenességének megállapítását, a köztisztviselői jogviszonya felmentéssel való megszüntetését és ennek jogkövetkezményei (felmentési időre járó illetmény, végkielégítés) megfizetését, az 1996-ban kötött tanulmányi szerződése érvénytelenségének megállapítását, vagyoni és nem vagyoni kártérítést, szabadsága megváltását és egyéb juttatások (ruhapénz, 13. havi illetmény), valamint ezek késedelmi kam...

BH+ 2003.6.294 I. A nem joggal való visszaélés, ha valamelyik fél nem él a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jogával, mert a jogviszonyt fenn kívánja tartani [Mt. 4. §].
II. Az írásbeli figyelmeztetéssel szemben az elévülési időben terjeszthető elő keresetlevél [Mt. 202. §].
III. Önmagában az a körülmény, hogy valamely perbe vitt igény megalapozatlan, nem jelent a bíróság részéről kötelezettséget pártfogó ügyvéd kirendelésére. a bíróság a jogi képviselő nélküleljáró felet a perbeli jogairól és kötelességeiről tájékoztatja, nem pedig az anyagi jogszabályokról [Pp. 3. § (3) és (6) bek.].
A felperes a többször módosított keresetében az 1998. március 3-án kelt írásbeli figyelmeztetés jogellenességének megállapítását, a köztisztviselői jogviszonya felmentéssel való megszüntetését és ennek jogkövetkezményei (felmentési időre járó illetmény, végkielégítés) megfizetését, az 1996-ban kötött tanulmányi szerződése érvénytelenségének megállapítását, vagyoni és nem vagyoni kártérítést, szabadsága megváltását és egyéb juttatások (ruhapénz, 13. havi illetmény), valamint ezek késedelmi kamata megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az írásbeli figyelmeztetésre, a tanulmányi szerződésre, a közalkalmazotti jogviszony (helyesen a köztisztviselői jogviszony) felmentéssel való megszüntetésére és felmentési időre járó illetmény, valamint a végkielégítés megfizetésére irányuló kereset tekintetében az eljárást (a pert) megszüntette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság az adott kereseti kérelmek tekintetében a per megszüntetésére vonatkozó álláspontját az írásbeli figyelmeztetést illetően a Ktv. 59. §-a (3) bekezdésében előírt 15 napos keresetindítási határidő elmulasztására, a köztisztviselői jogviszony felmentéssel való megszüntetését, és ennek anyagi következményeit illetően a bírói úton való érvényesíthetőség kizártságára alapozta. A tanulmányi szerződés érvénytelensége megállapítása iránti kereset tekintetében a munkaügyi bíróság arra hivatkozott, hogy a felperes a megtámadásra előírt objektív határidőt elmulasztotta, ezért a megtámadás joga már nem gyakorolható. A vagyoni és nem vagyoni kárigények elutasítását illetően az elsőfokú ítéleti álláspont az okozati összefüggés bizonyítottsága hiányán, a további anyagi igények (szabadságmegváltás, 13. havi illetmény, ruhapénz) elutasítása a juttatások jogszabályi feltételei hiányán alapult.
A felperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság részítéletével az elsőfokú ítéletet nem fellebbezett részében nem érintette; fellebbezett részében a felmentéssel kapcsolatosan, a figyelmeztetésre vonatkozó, és a szabadságmegváltás tekintetében elutasító rendelkezését helybenhagyta; a "felmentési bér" és végkielégítés megfizetésével kapcsolatos elsőfokú ítéleti döntést megváltoztatta, és a keresetet e vonatkozásban elutasította, míg a vagyoni és nem vagyoni kárigények, valamint a perköltségek tekintetében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A felperes a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos elsőfokú ítéleti rendelkezés ellen nem élt fellebbezéssel, ezért a másodfokú bíróság ebben a körben nem érintette az elsőfokú döntést, a vagyoni és nem vagyoni kárigények tekintetében nem találta érdemben elbírálhatónak az elsőfokú ítélet álláspontját, ezért a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasította.
A másodfokú bíróság helytálló indokai alapján osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját a felmentéssel kapcsolatos igény, az írásbeli figyelmeztetés és a szabadságmegváltás iránti igény elutasítása tekintetében. A "felmentési bér" és a végkielégítés vonatkozásában arra tekintettel változtatta meg az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető döntését, mert megítélése szerint a keresetet ebben a vonatkozásban jogalap hiányában érdemben kellett elutasítani.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mert álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésébe, az Mt. 4. §-a (2) bekezdésébe és a Ktv. 59. §-a (1) és (3) bekezdésébe ütközött. Érvelése szerint a bíráságoknak a jogi képviselő nélkül eljáró felperest eljárási jogairól tájékoztatniuk kellett volna, ennek hiányában igényét nem tudta szakszerűen érvényesíteni. A felperes felülvizsgálati érvelése szerint az alperes a jogával visszaélt, amikor a felperes jogviszonyát nem szüntette meg felmentéssel. A felajánlott munkakört a felperes munkaköri leírás hiányában nem tudta betölteni, ez pedig a munkáltató működésében felmerült olyan súlyos ok, ami a felmentést szükségessé tette volna. Az írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatos keresete tekintetében a jogerős ítélet álláspontját azért tartotta törvénysértőnek, mert a fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetés ellen nem 15 napon belül, hanem az elévülési időben van helye kereset indításának.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint részben alapos.
1. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálhatta [Pp. 275. § (2) bekezdés].
2. Az első és a másodfokú bíróság a köztisztviselői jogviszony felmentéssel való megszüntetésére kötelezés tekintetében helytállóan indult ki abból, hogy az ilyen kérelemnek nincs jogszabályi alapja, mert a jogviszony megszüntetésének jogával - a törvény szerinti keretek között - a jogviszonyban álló felek rendelkeznek. Erre tekintettel a felperes keresetének, mint megalapozatlannak, érdemben való elutasításának volt helye. A Legfelsőbb Bíróság azonban a felmentés tekintetében a per megszüntetésére vonatkozó elsőfokú ítéleti döntést helybenhagyó jogerős ítéleti rendelkezést ebből a szempontból - a felülvizsgálati kérelemhez kötöttség folytán - nem vizsgálhatta, a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek alaptalansága folytán a jogerős részítéletet ebben a körben hatályában fenntartotta.
3. Nem minősül joggal való visszaélésnek [Mt. 4. § (2) bekezdés], ha valamelyik fél nem él a jogviszony megszüntetésére vonatkozó, a törvényben biztosított jogával, mert a jogviszonyt fenn kívánja tartani, illetve úgy ítéli meg, hogy a megszüntetés jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Az adott esetben a felperest hosszabb keresőképtelensége megszűnését követően az alperes a rehabilitálás érdekében egyeztetésre hívta fel, a felperes azonban az együttműködéstől elzárkózott. A felperes az elsőfokú bíróság által e körben megállapított tényállást nem vitatta. Ilyen körülmények között az alperes a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletben előírt kötelezettségét teljesítette a rehabilitációs munkakörbe helyezés lehetősége vizsgálatakor, ezért a rendeltetésellenes joggyakorlásra a felülvizsgálati kérelem minden alapot nélkülözően hivatkozott amiatt, hogy az alperes a felperest egészségügyi alkalmatlanság címén kérése szerint nyomban nem mentette fel.
4. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperest a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés és a szabadságmegváltás az erre vonatkozó törvényi feltételek hiányában nem illeti meg.
5. A felülvizsgálati kérelem érvelése helytálló az írásbeli figyelmeztetés tekintetében az igényérvényesítés határidejére vonatkozóan, mert az írásbeli figyelmeztetés nem minősül a Ktv. 59. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott fegyelmi határozatnak, ezért az ilyen kereset az elévülési időben terjeszthető elő, a 15 napos igényérvényesítési határidő nem alkalmazható. Következésképpen a másodfokú bíróság elkésettség miatt törvénysértéssel hagyta helyben az elsőfokú ítélet permegszüntető rendelkezését az adott követelés tekintetében.
6. A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul sérelmezte a Pp. perbeli esetben irányadó 3. §-a (1) és (2) bekezdésében előírtak megsértését amiatt, hogy a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felperest a jogairól kellően nem tájékoztatta, ezért a beadványai szakszerűtlenek voltak. A felperes ugyanis két diplomával rendelkező köztisztviselő, közel két évtizedes államigazgatási jogalkalmazói gyakorlattal rendelkezett, és a pert megelőző egyeztetés során ügyvéd képviselte, a keresetét jogi képviselő útján nyújtotta be. Egymagában az a körülmény, hogy valamely perbe vitt igény megalapozatlan, nem jelent a bíróság részéről kötelezettséget pártfogó ügyvéd kirendelésére. A bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felet a perbeli jogairól és kötelességeiről tájékoztatja, és nem pedig az anyagi jogszabályokról [Pp. 3. § (3)és (6) bek.].
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletnek az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő, és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyező rendelkezését nem érintette. Az írásbeli figyelmeztetésre vonatkozó jogerős részítéleti rendelkezést - a munkaügyi bíróság ugyanezen rendelkezésére kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot az írásbeli figyelmeztetésre vonatkozó kereseti kérelem elbírálása céljából új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275/A. § (2) bekezdés]. Egyebekben a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés].
A jogerős részítélet hatályon kívül helyezett része tekintetében a felek felülvizsgálati eljárási részköltségét csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. § (3) bekezdés].
A felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes további felülvizsgálati eljárási részköltsége megfizetésére.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. A pártfogó ügyvéd állam által viselt díja a 3/1984. (V. 27.) IM rendelet 2. §-a alapján került megállapításra.(Legf.Bír.Mfv.10.726/2001)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.