adozona.hu
BH+ 2003.2.87
BH+ 2003.2.87
A közigazgatási per tárgya a keresettel támadott határozat jogszerűsége. Ebbe a körbe nem tartozó kérdés, hogy a határozat hozatalát követően miként alakult az igénylő munkaképesség-csökkenésének mértéke [1957. évi IV. tv. 42. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Városi Bíróság az ítéletével elutasította a felperes rokkantsági nyugdíj megállapítására irányuló keresetét, mert az OOSZI első- és másodfokú orvosi véleményei, valamint az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján a munkaképesség-csökkenése nem érte el a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges 67%-os mértéket. Az igazságügyi szakértő a szakvéleményében megállapította, hogy a felperes munkaképesség-csökkenése az OOSZI vizsgálatok idején is 50%-os volt és a felülvizsgálata szükségte...
BH+ 2003.2.87 A közigazgatási per tárgya a keresettel támadott határozat jogszerűsége. Ebbe a körbe nem tartozó kérdés, hogy a határozat hozatalát követően miként alakult az igénylő munkaképesség-csökkenésének mértéke [1957. évi IV. tv. 42. § (1) bek.].
A Városi Bíróság az ítéletével elutasította a felperes rokkantsági nyugdíj megállapítására irányuló keresetét, mert az OOSZI első- és másodfokú orvosi véleményei, valamint az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján a munkaképesség-csökkenése nem érte el a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges 67%-os mértéket. Az igazságügyi szakértő a szakvéleményében megállapította, hogy a felperes munkaképesség-csökkenése az OOSZI vizsgálatok idején is 50%-os volt és a felülvizsgálata szükségtelen.Az alperes az ítélet kijavítását kérte elírás miatt, valamint, hogy abból egyértelműen kitűnjön, a felperesnek jelenleg milyen mértékű a munkaképesség-csökkenése.
A városi bíróság a az elírási hibát kijavította, ezt meghaladóan azonban elutasította a további kijavítás iránt előterjesztett kérelmet.
Minthogy a városi bíróság a másodikként megjelölt kérelemnek nem tett eleget, az alperes kérte a beadványát felülvizsgálati kérelemnek tekinteni és azt a Legfelsőbb Bírósághoz felterjeszteni.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen arra mutat rá, hogy a kérelmet az ítélet indokolása ellen benyújtott kérelemnek tekintette.
A közigazgatási per tárgya a keresettel támadott határozat jogszerűsége. Ebbe a körbe nem tartozó kérdés, hogy a határozat hozatalát követően miként alakult az igénylő - jelen esetben a felperes - munkaképesség-csökkenésének mértéke.
Nem sértett jogszabályt a városi bíróság, amikor ezzel kapcsolatban tényállást nem állapított meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Városi Bíróság a végzéssel kijavított ítéletét hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.573/2000. sz.)