adozona.hu
BH+ 2001.8.394
BH+ 2001.8.394
Az MRP Szervezet közgyűlési határozatának megtámadása iránti per az alperes MRP Szervezet székhelye szerint illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik [1992. évi XLIV. tv. 10. § (1) bek., 12. §, 18. § (6) bek., Pp. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 129. §, 158. § (2) bek., 251. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság által nyilvántartásba vett alperesi NY. Kft. MRP Szervezetének alapszabálya a 10.1. pontja szerint a nyugállományba vonuló a nyugdíjazás időpontjáig tulajdonba adott üzletrészeket megtarthatja, esetleg választhatja, hogy saját forrásból tovább fizeti-e az esedékes törlesztő-részleteket, avagy a további üzletrészek megszerzéséről lemond.
Cs. J. felperes munkaviszonya 1996. márciusában szűnt meg az NY. Kft.-nél; megtartotta üzletrészét, és azt választotta, hogy saját forrásból...
BH+ 2001.8.394 Az MRP Szervezet közgyűlési határozatának megtámadása iránti per az alperes MRP Szervezet székhelye szerint illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik [1992. évi XLIV. tv. 10. § (1) bek., 12. §, 18. § (6) bek., Pp. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 129. §, 158. § (2) bek., 251. § (1) bek.].
A megyei bíróság által nyilvántartásba vett alperesi NY. Kft. MRP Szervezetének alapszabálya a 10.1. pontja szerint a nyugállományba vonuló a nyugdíjazás időpontjáig tulajdonba adott üzletrészeket megtarthatja, esetleg választhatja, hogy saját forrásból tovább fizeti-e az esedékes törlesztő-részleteket, avagy a további üzletrészek megszerzéséről lemond.Cs. J. felperes munkaviszonya 1996. márciusában szűnt meg az NY. Kft.-nél; megtartotta üzletrészét, és azt választotta, hogy saját forrásból továbbfizeti az esetleges törlesztő-részleteket. 1999. október 29-én az MRP Szervezet elnöke felszólította Cs. J.-t, hogy 598.991,- Ft üzletrész összegét 1999. november 5-ig fizesse be a szervezet házipénztárába, amit - a felek közötti levélváltásokat követően - a felperes nem teljesített. Az 1999. december 10-én tartott alperesi szervezet taggyűlési jegyzőkönyvében napirendi pontként az üzletrészek tulajdonba adása szerepel. A résztvevők a taggyűlési meghívóval együtt kézhez kaptak a napirend megtárgyalásához három táblázatba foglalt változatot, amelyből a taggyűlés 94,97%-os arányban a harmadik változatot szavazta meg; amely szerint Cs. J. üzletrésze visszatartásra került, a határozat bíróság előtti megtámadására nyitvaálló 30 napos határidőre tekintettel, ezt követően kerülnek az üzletrészek tulajdonba adásra.
Cs. J. keresetében a határozat megsemmisítését kérte a bíróságtól. Arra hivatkozott, hogy sem az 1992. évi XLIV. tv. (továbbiakban: MRP tv.), sem az alapszabály nem ad lehetőséget üzletrész visszatartására. Tekintettel arra, hogy a korábbi részleteket megfizette, és a kft. székház eladásából származó vételárból történt a hiteltörlesztés - amit a részvényszámlán jóváírtak -, így indokolatlan a nyugdíjas tagok részére történő befizetésre való felszólítás az aktív dolgozók előnyére, mivel a hiteltörlesztés nem munkaviszonyból származott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az alapszabály rendelkezései szerint kellett volna a felperesnek saját forrásból a törlesztést kiegyenlítenie.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 5000,- Ft perköltséget. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a jogvita elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a fizetésre fordított összeg honnan, milyen forrásból származik. A felperesnek mindenképpen fizetési kötelezettsége van az alapszabály 10.1. pontja alapján, saját választásából eredően. A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által sérelmezett határozat törvénysértő-e. Mivel a közgyűlés döntése a harmadik variációt fogadta el, amely ugyan a felperes számára kedvezőtlen, de nem ütközik sem az MRP tv. 18. §-ának (6) bekezdésébe, vagy más rendelkezésébe, illetve az alapszabályba, ezért megalapozatlan a felperes keresete.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a keresetnek megfelelően a sérelmezett határozatot semmisítse meg. Indokolásában előadta, hogy az ítélet részben téves tényálláson, illetve jogi következtetésen alapul. Mind a peres eljárást megelőző levelezés során, mind a bizonyítási eljárás során egyértelműen igazolást nyert, hogy az MRP Szervezet felé fennálló részletfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Így megalapozatlan és iratellenes az a megállapítás, hogy az 1997., 1998., 1999. évben törlesztett E hitel jóváírandó üzletrésze tekintetében Cs. J. részéről befizetés nem történt. Az elsőfokú ítélet szerint a megtámadott közgyűlési döntés sem formai, sem tartalmi részében nem ütközik az MRP tv. 18. §-ának (6) bekezdésébe, vagy egyéb rendelkezéseibe, illetve alapszabályba. Álláspontja szerint a határozat, "amely a jóváírást felfüggesztette" és "visszatartott üzletrészként" szerepeltette jog- és alapszabálysértő, mivel az üzletrész visszatartására nincs jogi lehetőség. Miután a sérelmezett határozatot 30 napon belül megtámadta, ezért a határozatban meghatározott feltétel nem lehetséges, arra ugyanis nincs rendelkezés, hogy a megtámadás következményei milyen intézkedést vonnak maguk után az üzletrész tekintetében.
Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helytálló indokaira tekintettel, fenntartva az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját.
A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 28. §-a alapján megállapította hatáskörének hiányát az alábbiak szerint.
Az MRP tv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a szervezet közgyűlésének vagy ügyintéző szervének törvénysértő határozatát bármely résztvevő - tudomására jutásától számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A 12. § rendelkezik a vonatkozásban, hogy a bíróság - az ügyész és a résztvevő keresete alapján - milyen rendelkezéseket hozhat. A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályban lévő MRP tv. fentieken túl nem tartalmaz rendelkezéseket az MRP Szervezet közgyűlési határozata megtámadása vonatkozásában.
A Pp. 22. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe. Ezen általános hatásköri szabály kivételeként a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése tartalmazza azokat a pereket, amelyek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, a h) pont úgy rendelkezik, hogy azok a perek is a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal.
A fenti rendelkezések egybevetéséből következik, hogy jelen perre az általános hatásköri szabályok szerint az alperes MRP Szervezet székhelye szerint illetékes és hatáskörrel rendelkező helyi bíróságnak, a Ny.-i Városi Bíróságnak van hatásköre, mivel sem a jelen kereset benyújtásakor alkalmazandó anyagi jogszabály, sem a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése nem rendelkezik a vonatkozásban, hogy a per megyei bíróság hatáskörébe tartozna.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a pert megszüntette, egyben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése szerint, és a Pp. 158. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 129. §-ának megfelelően a keresetlevelet áttenni rendelte a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Ny.-i Városi Bírósághoz. (Legf.Bír. Gf.II.31.166/2000. sz.)