BH+ 2001.6.301

A jogosulatlanul felvett társadalombiztosítási ellátás 90 napon túl csak felróhatóság esetén követelhető vissza (1975. évi II. tv. 106/A. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes keresetet nyújtott be az alperes 1996. január 23-án kelt másodfokú határozata ellen, amelyben helybenhagyta a felperes 133.360,- Ft jogosulatlanul felvett házastársi pótlék visszafizetésére kötelezését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően akként változtatta meg, hogy a felperes 1995. augusztus 8-ától 1995. november 8-áig jogalap nélkül felvett 15.600,- Ft házastársi pótlékot köteles visszafizetni.
...

BH+ 2001.6.301 A jogosulatlanul felvett társadalombiztosítási ellátás 90 napon túl csak felróhatóság esetén követelhető vissza (1975. évi II. tv. 106/A. §)
A felperes keresetet nyújtott be az alperes 1996. január 23-án kelt másodfokú határozata ellen, amelyben helybenhagyta a felperes 133.360,- Ft jogosulatlanul felvett házastársi pótlék visszafizetésére kötelezését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően akként változtatta meg, hogy a felperes 1995. augusztus 8-ától 1995. november 8-áig jogalap nélkül felvett 15.600,- Ft házastársi pótlékot köteles visszafizetni.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró a Fővárosi Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta, nem fellebbezett rendelkezéseit pedig nem érintette. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint az 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbt.) 106. § (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az alperes határozatát megváltoztatta és a felperes fizetési kötelezettségét az ítélet rendelkező részében meghatározott mértékben állapította meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, kérve a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. A felülvizsgálati kérelemben előadottak szerint a felperes 1992. január 27-én kelt igénybejelentése alapján állapította meg az alperes a felperes házastársa után a házastársi jövedelempótlékot. A társadalombiztosítási igazgatóság 1992. június 30-án kelt határozatával a felperes házastársa részére rendszeres szociális járadékot állapított meg 1991. decemberétől, amelynek összege az özvegyi nyugdíj minimumösszegét meghaladta. A B. J. rendszeres szociális járadék megállapításának tényét nem jelentette be a törzsszámra hivatkozással az alperesnél. A Tbt. 121. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 459. §-ának (1) bekezdése szerint a nyugellátásban részesülő személy köteles a nyugdíjfolyósító szervnél bejelenteni minden olyan tényt, vagy adatot, amely a nyugellátásra jogosultságot, vagy ezen ellátás folyósítását érinti. Megállapítható, hogy a felperes elmulasztotta a bejelentési kötelezettségét, így a Tbt. 106. § (2) bekezdésében meghatározott felróható magatartást tanúsított. Az R. 212. § (3) bekezdése b) pontja alapján házastársi pótlékra az jogosult, akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme, az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. Tekintettel arra, hogy a rendszeres szociális járadék összege az özvegyi nyugdíj minimumösszegét meghaladta, a házastársi jövedelempótlék folyósítását az R. 285. §-ának b) pontja alapján szüneteltetni kellett volna. Erre azért nem került sor, mert B. J. bejelentési kötelezettségének oly módon nem tett eleget, hogy arról az alperesi igazgatóság csak B. J. 1995. október 17-ei leveléből - amely címváltozás iránti kérelem - szerzett tudomást. A másodfokú bíróság megállapította ítéletének indokolásában, hogy a felperes jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátást, és a perben eldöntendő kérdés, hogy ez a jogalap nélküli felvétel a felperesnek felróható-e. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felróhatóság az adott helyzetben elvárható, magatartása nem felelt meg a társadalmi elvárásoknak. Az alperes a másodfokú bíróság ítélete indokolásának ezt a részét felülvizsgálati kérelmében külön is támadta. Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévedett, amikor megállapította, hogy nem volt a felperestől, mint átlag állampolgártól elvárható, hogy a Magyar Közlönyben közzétett özvegyi nyugdíj minimumösszegét figyelemmel kísérje. Ez az adat lett volna szükséges ahhoz, hogy a házastársi jövedelempótlék ellátást visszamondja. Önmagában a kettős ellátás nem volt tiltott, az előírt összeghatár meghaladása tette jogtalanná a két ellátás felvételét. A felülvizsgálatot előterjesztő alperes álláspontja szerint az átlagállampolgár jelző diszkriminatív, sem az Alkotmány, sem az alacsonyabb jogforrások e fogalmat nem ismerik, hiszen ezek az állampolgárok törvény előtti egyenlőségen alapulnak. Emellett "a házastársi jövedelempótlék ellátást visszamondja," szóhasználat alkalmazása a hatályos társadalombiztosítási jogszabályokban nem szerepel.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. § (1) bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság ítélete törvényes és megalapozott.
Nem osztja az alperes álláspontját a másodfokú bíróság ítéletében kifejtett átlagállampolgár fogalom használatával kapcsolatosan. Az átlagállampolgár szóhasználat e körben nem diszkriminatív jellegű, azt a fogalmi kört kívánja megjeleníteni, amely meghatározza az állampolgárok jogismeretét, a jogalkalmazás érdekében általánosan elvárható magatartását. E tekintetben helyesen állapította meg az első- és másodfokú bíróság, hogy nem várható el a felperestől, hogy a Magyar Közlöny rendszeres figyelésével ismerje fel bejelentési kötelezettségét.
Ezt meghaladóan a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a másodfokú bíróság ítéletének sérelmezett indoklása nem megfelelő jogi fogalmakat használ, ezért azt mellőzi, ez azonban az érdemben helyes döntés meghozatalára és annak alátámasztására nincs hatása.
A felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben, amely szerint - az alperesi igazgatóság az ellátásban részesülők családi kapcsolatairól nyilvántartást nem vezet - a Legfelsőbb Bíróság felhívja a Tbt. 119/E. §-ának (1) bekezdését, amelyet az 1992. évi IX. törvény 38. §-a iktatott be a Tbt. szövegébe. A társadalombiztosítási szervek a természetes személyekről a társadalombiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiztosítás szervének hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása és folyósítása érdekében a személyi adatok, név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születési év, hónap és nap mellett nyilvántartják a családi állapotot is. Az alperesnek tehát tudomása és adata volt a felperes családi állapotáról.
Fentieken kívül a Legfelsőbb Bíróság tárgyi ügyben az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatosan felhívja a figyelmet a Tbt. 121/A. § rendelkezéseire, amelyet szintén az 1992. évi IX. törvény iktatott a Tbt. szövegébe és amely szerint a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, illetőleg igazgatási szervei ellenőrzik a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartását, a társadalombiztosítási alapokat megillető befizetéseket, illetőleg nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, a társadalombiztosítási szervek hatáskörében történő ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részéről történő megállapítását, folyósítását, továbbá a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályban előírt nyilvántartások stb. vezetését.
A nem vitatott tényállás szerint bár az alperes azonos címre folyósított ellátást 1992. április 1-jétől 1995. december 1-jéig, ez alatt az időszak alatt nem észlelte, hogy az ellátás folyósítása jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogosulatlanul felvett, illetőleg jogosulatlanul kifizetett ellátások elkerülése érdekében az alperes a Tbt. alapelveinek megfelelően a társadalombiztosítási jogviszonyban a biztosítottal - az egyéni és társadalmi érdekekkel összhangban - együttműködésre köteles, illetőleg a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv a hozzáforduló biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni, igényeinek érvényesítéséhez pedig segítséget nyújtani köteles.
Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség teljesítésével a jogosulatlan ellátás kifizetése és felvétele elkerülhető.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdésének megfelelően az érdemben helyes jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.28.279/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.