adozona.hu
BH+ 2001.1.26
BH+ 2001.1.26
A cégbíróság a változás-bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatás nélkül ugyanazon kérelem tárgyában csak egyszer utasíthatja el. A hiánypótlási eljárás lefolytatására irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 126. § (1) bek b) pont, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 1995. évi XCV. tv. 45. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 1998. július 20-án a jegyzett tőkében, az ügyvezető és a tagok személyében bekövetkezett változások bejegyzését kérte. A kérelem alapjául szolgáló 1998. július 14-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaság törzstőkéjét 1.000.000,- Ft-ról 3.000.000,- Ft-ra emelte fel, a társaság négy tagjának "törzstőkéje" (helyesen azonban törzsbetéte) 500.000 - 500.000,- Ft-ra nőtt. Két új tag lépett a társaságba D. J. és D. R., akiknek szintén...
BH+ 2001.1.26 A cégbíróság a változás-bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatás nélkül ugyanazon kérelem tárgyában csak egyszer utasíthatja el. A hiánypótlási eljárás lefolytatására irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 126. § (1) bek b) pont, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 1995. évi XCV. tv. 45. § (3) bek.].
A D. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 1998. július 20-án a jegyzett tőkében, az ügyvezető és a tagok személyében bekövetkezett változások bejegyzését kérte. A kérelem alapjául szolgáló 1998. július 14-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaság törzstőkéjét 1.000.000,- Ft-ról 3.000.000,- Ft-ra emelte fel, a társaság négy tagjának "törzstőkéje" (helyesen azonban törzsbetéte) 500.000 - 500.000,- Ft-ra nőtt. Két új tag lépett a társaságba D. J. és D. R., akiknek szintén 500.000 - 500.000 Ft nagyságú lett a törzsbetétük, amiből a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint 100.000 - 100.000 Ft-ot a taggyűlés napjáig, míg a fennmaradó részt 1999. december 31-ig voltak kötelesek befizetni.A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1998. július 22-én kelt végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül utasította el az 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 26. §-ának (2) bekezdése alapján, mert a bejegyzést kérő nem fizette meg az eljárási illetéket, illetve nem csatolta az egységes szerkezetű hatályos társasági szerződést. A végzés kézbesítésére 1998. július 30-án került sor.
1998. augusztus 6-án a cég az említett hiányokat pótolva ismételten benyújtotta a változás-bejegyzési kérelmét.
Ezt a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1998. augusztus 11-én kelt végzésével ugyancsak hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül utasította el a Ctv. 26. §-ának (2) bekezdése alapján, mert a bejegyzést kérő nem csatolt hitelintézeti igazolást a pénzbetétek befizetéséről. E végzés kézbesítésére 1998. augusztus 17-én került sor.
Az 1998. augusztus 26-án érkeztetett beadványában a bejegyzést kérő előadta, a cégbíróság l998. augusztus 11-i végzését nem fellebbezi meg, hanem az ott hiányolt okiratot csatolja. Beadványához mellékelte a B. Bank Rt. igazolását, mely szerint a társaság két új tagja 100.000-100.000,- Ft-ot a bejegyzést kérő számlájára befizetett.
1998. augusztus 31-én a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a bejegyzést kérőt felhívta, hogy a külföldi tagok befizetését valutában igazolja. 1998. szeptember 14-én érkeztetett beadványában a bejegyzést kérő kérte, hogy a cégbíróság a devizában történő befizetési kötelezettség alól az új tagokat mentesítse, mert nevezett személyek évek óta Magyarországon élnek és dolgoznak.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1998. október 14-én kelt végzésével a változás bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította, mivel a bejegyzést kérő hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A végzés hivatkozott a Budapest Rendőr főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya határozatára is, melyben D. R. bevándorlási kérelmét elutasította.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kért változások bejegyzését kérte. Előadta, D. R.-t szülei tartják el, akik évek óta tagjai a társaságnak, megélhetésüket a bejegyzést kérő cég forintban biztosítja. D. J. ugyancsak több éve a bejegyzést kérőnél munkavállalási engedéllyel dolgozik, fizetését forintban kapja. Bár a D. család bevándorlási kérelmét a Budapesti Rendőr főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya elutasította, a határozatot a PKKB előtt megtámadták. A bejegyzést kérő fellebbezésében kifogásolta az elsőfokú bíróságnak azt az eljárását, hogy a cégbíróság mindig újabb és újabb kifogást talált, miért kell a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítani. Nem egy végzésben jelölte meg a kérelem valamennyi hiányosságát.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság megsértette az 1997. évi CXLV. tv. 26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, amikor 1998. július 22-én kelt végzésében nem maradéktalanul sorolta fel azokat a hiányzó okiratokat, mellékleteket, melyek hiányában a cégbíróságnak a változás bejegyzése iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül el kellett utasítania. Ugyancsak jogszabálysértően járt el a cégbíróság akkor, amikor 1998. augusztus 11-i végzésében a becsatolt okiratokra tekintettel nem hiánypótlási eljárást folytatott le, hanem olyan hiányzó okiratra tekintettel, melyet az 1998. július 22-i végzés nem tartalmazott, a változás-bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül ismételten elutasította. Ugyanazon kérelem tárgyában ugyanis nem lehetséges kétszer a változás-bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítani. Ha a cégbíróság az eljárásnak ebben a szakaszában észleli a Ctv. melléklete szerint csatolandó melléklet, vagy mellékletek hiányát, hiánypótlási eljárás keretében kell a bejegyzést kérőt a hiányok pótlására felhívnia.
A bejegyzést kérő 1998. augusztus 26-i beadványában foglaltakra tekintettel a cégbíróság később hiánypótlási eljárást folytatott le, melynek során meghozott hiánypótló végzése nem volt megfelelő tartalmú. A cégbíróság egyebek mellett nem észlelte, hogy az 1998. július 14-i taggyűlési jegyzőkönyv, illetve az 1998. augusztus 4-én kelt, az 1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelő egységes szerkezetű társasági szerződés a pénzbetétek befizetése vonatkozásában a Gt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakba ütközött. Ugyanis minden egyes felemelt, illetve újonnan alakított törzsbetétnek a felét a tagoknak be kellett volna fizetniük a tőkeemelés bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig. Így az ennek a követelménynek meg nem felelő taggyűlési határozat, illetve társasági szerződés módosítására kellett volna a cégbíróságnak hiánypótlási eljárás keretében a bejegyzést kérőt felhívnia. A devizában történő befizetésre vonatkozó felhívás sem volt pontos, hiszen az nem felel meg az 1995. évi XCV. tv. 45. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak. A cégbíróság azt sem vizsgálta meg alaposan, hogy a tagok deviza-belföldieknek, vagy deviza-külföldieknek minősülnek-e.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a korábban hozott, a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül hozott elutasító végzésekre kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján.
Az új eljárásban az 1998. június 20-án benyújtott változás-bejegyzési kérelem tárgyában a cégbíróságnak az időközben benyújtott okiratokat, illetve ebben a határozatban foglaltakat, továbbá a kérelem egyéb hiányosságait is vizsgálva hiánypótlási eljárást kell lefolytatnia, melyben a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát fel kell sorolnia. Igazoltatni kell többek között, hogy a társaság tagjai deviza-belföldinek minősülnek-e, ha nem, az 1995. évi XCV. tv. 45. §-a (3) bekezdésének, illetve a Gt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontjának megfelelő bankigazolás benyújtására kell a bejegyzést kérőt felhívni. Ilyen tartalmú hiánypótlási eljárás lefolytatását követően lesz a cégbíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon. (Legf.Bír. Cgf.II.33.446/1998. sz.)