APEH tájékoztató (AEÉ 2006/4.)

az ingatlan bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem utáni 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségről közös tulajdonosok esetén

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Abban az esetben, ha a bérbe adott ingatlannak több tulajdonosa van, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény (Áfa-törvény) 4. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak a kijelölt képviselő útján gyakorolják. Kijelölés hiányában képviselőnek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, egyenl...

APEH tájékoztató (AEÉ 2006/4.)
az ingatlan bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem utáni 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségről közös tulajdonosok esetén
Abban az esetben, ha a bérbe adott ingatlannak több tulajdonosa van, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény (Áfa-törvény) 4. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak a kijelölt képviselő útján gyakorolják. Kijelölés hiányában képviselőnek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, egyenlő tulajdoni hányad esetén az adóhatóság által kijelölt személyt kell tekinteni.
Az Áfa-törvény 43. §-a előírja, hogy a számlaadási kötelezettség, az adóalanynak, a vázolt esetben a tulajdonostársak nevében a képviselő kötelezettsége.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény (Szja törvény) 4. §-a (5) bekezdésében foglaltak értelmében a közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonosok eltérő rendelkezésének hiányában - a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.
2006. január l-jétől az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho törvény) 2-3. §-a az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó különadózó jövedelem után a 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti belföldi magánszemély vonatkozásában írja elő.
A hivatkozott törvényeket áttekintve összegezhetjük, hogy amíg az áfa-fizetési és bevallási kötelezettséget a tulajdonostársak képviselője útján a bérbeadásból származó összes jövedelem figyelembevételével kell teljesíteni, addig a személyi jövedelemadó-fizetési és bevallási, valamint az egészségügyi hozzájárulás-fizetési és bevallási kötelezettséget már a jövedelmet szerző magánszemélyeknek a tulajdoni hányaduk vagy az eltérő megállapodás szerinti arányában rájuk eső bevétel alapulvételével kell teljesíteni.
Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadófizetési és bevallási kötelezettség szabályai 2006. január 1-jétől nem módosultak, viszont bevezették a 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget.
A 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetéséről szóló szabályozás annyiban tér el a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségtől, hogy a kifizető megállapítási, bevallási és a magánszemély fizetési kötelezettsége korábbi, mint a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség, azonban az Szja törvény szerinti eltérő megállapodás korábbi megkötésére a polgárjog is lehetőséget ad, ezáltal a tulajdonostársak az évközi kifizetéseknél is érvényesíthetik, hogy a valós jövedelmük szerinti bevétel után kerüljön az egészségügyi hozzájárulás levonásra, megfizetésre, illetve bevallásra.
Az Eho. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett (11%) egészségbiztosítási járulék, az 5% baleseti járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a megfizetett 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ) .
Az Eho. 3. §-a (5) bekezdése szerint mentes a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.
Az Eho. 11. § (2) bekezdése alapján a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. Ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem magánszemélytől -származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig fizeti meg és a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be.
Az Eho 11/A. §-a (1)-(3) bekezdéseinek rendelkezése értelmében a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy az utána vagy általa fizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést az Art. rendelkezései szerint a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.