adozona.hu
PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ. 6/2004.)
PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ. 6/2004.)
a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaságnak fizetett (juttatott) osztalék adómentességéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2003. évi XCI. törvény 60. §-a kiegészítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 27. §-át a következő (3) bekezdéssel: "A belföldi személy és a külföldi vállalkozó által a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaság részére fizetett (juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülő legalább két é...
PM-APEH együttes tájékoztató (AEÉ. 6/2004.)
a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaságnak fizetett (juttatott) osztalék adómentességéről
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2003. évi XCI. törvény 60. §-a kiegészítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 27. §-át a következő (3) bekezdéssel: "A belföldi személy és a külföldi vállalkozó által a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaság részére fizetett (juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülő legalább két éven át folyamatosan, legalább 25 százalékos részesedéssel (részvény esetében névre szóló részvénnyel) rendelkezik a belföldi illetőségű társaság jegyzett tőkéjében. Abban az esetben, ha a legalább 25 százalékos részesedés nem áll fenn a kifizetéskor két éve folyamatosan, a kifizető akkor nem köteles levonni az osztalékadót, ha az adó megfizetéséért más személy kezességet vállal."E rendelkezés a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető
törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba, rendelkezéseit az ezt követően fizetett (juttatott) osztalékra és az azzal összefüggő adókötelezettségre kell alkalmazni.
Az idézett előírás azt jelenti, hogy 2004. május 1-jétől mentessé válik az osztalékadó alól a belföldi illetőségű társaság (a továbbiakban: kifizető) által az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró, külföldi illetőségű osztalékban részesülő (a továbbiakban: anyavállalat) részére fizetett osztalék, ha az anyavállalat legalább két éven át folyamatosan, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a kifizető jegyzett tőkéjében.
Ha az osztalék kifizetésekor az anyavállalat a kifizető jegyzett tőkéjében rendelkezik legalább 25 százalékos részesedéssel, de ezen mértékű részesedése nem áll fenn legalább két éven át folyamatosan, a kifizető csak akkor mentesül az osztalékadó levonási kötelezettség alól, ha más személy kezességet vállal az adó megfizetéséért.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak szerint: "Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni..." A kezességvállalásnak az adóhatósági eljárásban történő alkalmazására irányadó a 7005/1997. számú az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 1997. évi 5. számában közzétett APEH irányelv.
Eszerint a kezességvállalási szerződést az adóhatóság köti meg, az adóhatóság lesz, mint jogosult a kezességi szerződés alanya. A szerződéskötés feltételei többek között:
a) az osztalékadó-kötelezettség pontos, összegszerű meghatározása,
b) a kezes és az anyavállalat közötti megállapodás arról, hogy a kezes az anyavállalat osztalékadó-fizetési kötelezettségéért kezességet vállal.
A Tao. tv. nem határozza meg, hogy ki lehet a kezességet vállaló más személy. Az Art. 36. § (2) bekezdése értelmében ilyen személy lehet bárki, akinek személyében biztosított az adótartozás megfizetése. A Tao. tv. 27. § (3) bekezdése alapján viszont a kifizető nem vállalhat kezességet az anyavállalat osztalékadó-fizetési kötelezettségéért.
Mivel a Tao. tv. 27. § (3) bekezdése a kifizetőt az adólevonási kötelezettség alól mentesíti, az Art. 4. számú melléklet 10. pontja alapján (ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség), a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül az anyavállalatot adóbevallási kötelezettség terheli, amelyet - a 0427 számú nyomtatványon - az APEH Északbudapesti Igazgatósághoz kell teljesítenie.
A bevallás benyújtására előírt határidőn belül a Tao. tv. 27. § (3) bekezdése értelmében az anyavállalatnak nem kell megfizetnie az osztalékadót. Az anyavállalat, véglegesen akkor mentesül az osztalékadó-fizetési kötelezettsége alól, ha már teljesült az a feltétel, hogy legalább két éven át folyamatosan, legalább 25 százalékos részesedéssel (részvény esetében névre szóló részvénnyel) rendelkezett a kifizető jegyzett tőkéjében. Az adóhatóság hivatalból vizsgálja a feltételek teljesülését, és fennállásuk esetén törli a bevallás alapján előírt osztalékadót. Az anyavállalatnak meg kell fizetnie az osztalékadót, ha attól a naptól számítva a két naptári éven belül, amely napon az anyavállalat a kifizető jegyzett tőkéjében legalább 25 százalékos részesedést ért el
a) a kifizető jogutód nélkül megszűnik,
b) az anyavállalat részesedése 25 százalék alá csökken, vagy megszűnik.
Ebben az esetben az osztalékadó az eredeti esedékességtől (a jövedelem megszerzésétől számított 30. naptól), késedelmi pótlékkal növelten jár az Art. 127. § (3) bekezdése és 165. §-a alapján.
Ha a kifizető az anyavállalat részére az osztalékjövedelmet -attól a naptól számított két naptári éven belül, amely napon az anyavállalat a kifizető jegyzett tőkéjében legalább 25 százalékos részesedést ért el - nem pénzben juttatja, az osztalékadót a kifizetőnek a Tao. tv. 2. § (6) bekezdése alapján meg kell fizetnie. A nem pénzben juttatott osztalék esetén a Tao. tv. 27. § (3) bekezdése alapján kezességvállalásnak nincs helye.
Pénzügyminisztérium Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal