1952. évi III. törvény

a polgári perrendtartásról

Hivatalos rövidítése: Pp.
Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez [Bsz. 29. § (2) bekezdés b) pont], ezzel egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot hoz.

1952. évi III. törvény
a polgári perrendtartásról

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/5   «Előző  Következő»

1999. évi CXXII. törvény egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1998. évi LX. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

1995. évi LXII. törvény a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

1993. évi LXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről

1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

158/1992. (XII. 11.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

16/1998. (X. 30.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet módosításáról

1997. évi LV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről

3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról

1/1998. (I. 16.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet módosításáról

1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról

1992. évi II. törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/387   «Előző  Következő»

BH+ 2000.1.66 A jogutód nélküli felszámolás és a cégjegyzékből való törlés a perbeli jogképességet megszünteti [Pp. 48. §, 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]

BH+ 2000.1.82 I. Az apportálás önmagában nem jelent fedezetelvonást. Az apport ellentétele ugyanis az üzletrész, amely változatlanul a hitelezők rendelkezésére áll [Ptk. 203. §]. II. A másodfokú eljárásban nem lehet új megtámadási okot előterjeszteni [Pp. 247. §].

BH+ 2000.1.86 A társadalombiztosítási tartozások besorolásánál az 1997. augusztus 6. napjától hatályos jogszabályi változások folytán irányadó szempontok [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény 57.§ (1) bek. e) és g) pontja].

BH+ 2000.1.87 A nyilvántartásba vételi díj befizetésének hiánya vagy késedelme az igénybejelentés határidejét nem módosítja, csupán a nyilvántartásba vételre van hatása [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 46. § (7) bekezdés].

BH+ 2000.1.88 I. Az állami tulajdonú vállalat átalakulásának alapjául szolgáló okiratok, így a vagyonmérleg és az apportlista esetleges tartalmi hiányosságaiért a vagyonkezelő szervezetet nem terhelte felelősség [1990. évi LXXII. törvénnyel módosított 1989. évi XIII. törvény (ÁT.)* 5. § (1) bek. a) és b) pontok, 17. § (1) bek., (2) bek. a), b) és c) pontja, 17/A. §, 17/B. § (1) és (2) bek., 17/C. § (1) és (2) bek.]. II. Az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvé

BH+ 2000.1.90 Abból, hogy a felek által kötött munkaszerződés bizonyos kikötései ellentétesek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel, nem a munkaviszony hiányára, hanem a szerződés érvénytelenségére lehet következtetni. Az érvénytelen szerződésből származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült jogvitában is a munkaügyi bíróság jogosult eljárni, ezért a munkáltató alaptalanul hivatkozik a munkaszerződés egyes jogellenes kikötései tekintetében a hatáskör hiányára (Mt. 7. §, Pp. 349. §)

BH+ 2000.1.91 A munkáltató nem rendelkezhet úgy, hogy valamely államilag elismert és felsőfokú iskolai végzettségnek megfelelő képesítést a felsőfokú iskolai végzettségek közül kizár [Mt. 13. § (2) és (3) bek.]

BH+ 2000.1.93 Alaptalan a munkavállalónak az az igénye, amely arra irányul, hogy a munkaadó a gazdálkodási eredményétől eltérően, az ágazati eredmények alapján állapítsa meg a munkabérét (Mt. 142. §)

BH+ 2000.1.94 Ha a napidíjat a jogszabály szerint külföldi pénznemben kellett megfizetni, a teljesítésre is ebben a pénznemben kell a munkáltatót kötelezni, feltéve, hogy a kereseti kérelem erre irányul. A kamatok tekintetében azonban nem a nemzetközi pénzpiacon kialakult kamat mértékét, hanem a kifizetés időpontjában belföldön megállapítható, a késedelem tekintetében középarányosan számított mértékű kamatot kell irányadónak tekinteni [Mt. 159. §]

BH+ 2000.1.95 Leltárhiány esetén csak akkor alkalmazható a megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabály, amennyiben a leltárfelelősség feltételei nem állnak fenn. A leltárhiányért fennálló felelősség a jogi természetét illetően eredményfelelősség, kockázatviselés. A leltárhiánynál a hiány ismeretlen okból következik be, ezért az okozati összefüggést nem kell bizonyítani [Mt. 169. § (1) bek., 170. §]

BH+ 2000.1.96 I. A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt akkor kezdeményezhet munkaügyi jogvitát, ha a törvény másként nem rendelkezik [Mt. 199. § (2) bek.] II. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Ebből következően a tartozás megfizetésére kötelező felszólítással szemben a munkavállaló indíthat munkaügyi jogvitát, a munkáltató a követelését bírósági úton nem érvényesítheti [Mt. 162. § (

BH+ 2000.1.97 A jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indult perben a fél - az eredeti keresetét módosítva - jogosult az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésébe a volt munkakörébe történő visszahelyezés helyett annak mellőzését és a munkáltató jogellenes magatartásával összefüggő járandóságok kifizetését kérni [Pp. 247. § (1) bek. a) pont].

BH+ 2000.1.98 A mérlegelési körben hozott és emiatt indokolást nem igénylő munkáltatói döntés megtámadható azon a címen, hogy a munkáltató a döntésének indokát közölte, az azonban nem valós vagy nem okszerű. Vita esetén a közölt indok valóságát vagy okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [1992. évi XXIII. tv. 43. § (4) bek., 42. § (2) és (5) bek.]

BH+ 2000.1.99 Az átalány jelleggel megállapított díjazásnak átlagosan meg kell felelnie annak a díjazásnak, amit a munkavállaló egyedi elszámolás esetén kapna [1992. évi XXXIII. tv. 84. § (2) bek., 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés 9. § (2) bek. b) és c) pont, 113/1992. (VII. 14.) Korm. rend. 19. §].

BH+ 2000.1.102 A jogszabálynak az a rendelkezése, amely a korlátozó ok megszűnésére tekintettel a korábban nem javasolható anyagi elismerés utólagos átadását írja elő a rendőrség állományába tartozó személy vonatkozásában, csak olyan elismerésre vonatkozhat, amelyre valaki korábban alanyi jogot szerzett, de azt a korlátozó körülmény fennállása miatt nem kaphatta meg [14/1992. (BK. 8.) BM út. 32. pont]

BH+ 2000.1.110 Az adóhatósági határozatnak a vizsgált adóévben hatályban lévő jogszabályokon kell alapulnia (1990. évi XCI. tv. 1. §, 51. §, 52/1988. (XII. 24.) PM r.)

BH+ 2000.1.111 Az adóhatóság adott tényállás mellett az "áfás" számla hitelességének megállapítása érdekében köteles bizonyítást lefolytatni (1990. évi XCI. tv. 51. §)

BH+ 2000.1.112 Az illetéktörvény módosítása során a jogalkotó a hatálybaléptető rendelkezésekben differenciál a vagyonszerzési és az eljárási illetékek között (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §, 1995. évi XLVIII. tv. 39. §, 53. §)

BH+ 2000.1.114 Vámvisszatérítésnek akkor is helye van, ha az exportőr a belföldi forgalom számára vámkezelt árut feldolgozott állapotában építette be az exportált termékbe (1995. évi C. tv. 137. §)

BH+ 2000.1.115 Adókedvezmény szempontjából a sporttevékenység anyagi támogatása sporttevékenységgel való tényleges foglalkozásnak minősül (1996. évi CXXVI. tv. 4. §)

BH+ 2000.2.150 A korlátolt felelősségű társaság mint gazdálkodó szervezet leányvállalatot nem alapíthat, így a leányvállalat cégbejegyzésére sem kerülhet sor. A már bejegyzett leányvállalat tekintetében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása lehetséges [Ptk. 74. § (1) bek., 685. § c) pont, 1997. évi CXLV. tv. 50. § (1) bek. c) pont, 51. § (1)-(3) bek., 54. § (1) és (2) bek., 65/1984. (XII. 29.) MT r. 1. § (1) bek.].

BH+ 2000.2.153 Az adós fizetésképtelenségének megállapítása szempontjából eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. b) pont, 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 52. §, 54. §].

BH+ 2000.2.154 A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyona körében hozott felszámolói intézkedés kapcsán felmerülő kifogásról a Cstv. speciális rendelkezései alapján, nem a Pp. 123. §-a szerinti peres eljárás keretében lehet és kell dönteni [1991. évi IL. tv. 46. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 123. §].

BH+ 2000.2.155 A cég rövidített elnevezésének kialakításánál irányadó szempontok. Az ún. vezérszó több szóból álló kifejezés is lehet [1997. évi CXLV. tv. (Ct.) 15. § (1)-(3) bek.].

BH+ 2000.2.156 Az 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) külön eljárásként szabályozza a cégbejegyzési (változás bejegyzési) eljárást és a törvényességi felügyeleti eljárást. A különböző eljárások elhatárolásának szempontjai [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 22. §, 30. § (1) bek., 40. §, 41. § (1) bek. 46. § (1) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.