1990. évi VI. törvény

egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
1990. évi VI. törvény
egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről

Hivatkozó joganyagok

1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről

1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról

1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról

205/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről

59/1995. (X. 6.) AB határozat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/2   «Előző  Következő»

BH+ 2002.4.190 I. Félrevezető tájékoztatással kibocsátott kötvények vonatkozásában az érvénytelenség jogkövetkezményeiért a kibocsátót és a forgalmazókat egyetemleges felelősség terheli. Ez a felelősség nemcsak az eredeti állapot helyreállítását, hanem kártérítési felelősséget is jelent [Ptk. 237. § (1) bek., 301. § (1) bek., 337. § (1) bek., 355. §, 1990. évi VI. tv. (Épt.) 83. §, 84. § (1) bek.]. II. A konszernjogi tényállás az egyszemélyes részvénytársaság alapításakor már megvalósul, azaz a részvényes mint irányító tá

BH 1993.2.108 A részvényes csak a ténylegesen birtokolt részvényei után jogosult az elmúlt év osztalékára. A bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké alakítását elhatározó közgyűlési határozatban megjelölt határidő után az a részvényes, aki a névre szóló részvényekre nem tartott igényt - tőkéjét kivonta a társaságból - a módosított alapszabálynak megfelelően, adott esetben csak részvényeinek névértékére és a felajánlott kamatra tarthat igényt [Ptk. 338/B. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 234. § (1) bek., 240. §

BH 1994.6.337 I. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a részvénytársaság a feltételes alaptőke-emelést zártkörűen, átváltoztatható kötvények kibocsátása útján hajtsa végre, de csak a kötvény ellenértékének pénzbeli megfizetése esetén. A kötvény apporttal nem ellentételezhető [1982. évi 28. tvr. 1. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 307. § (1) bek.]. II. A részvények csak a cégbírósági bejegyzést követően bocsáthatók ki, a korábbi kibocsátás semmis. A feltételes alaptőke-emelés elhatározását követően kiadott átváltoztatható kö

BH 1997.4.194 Zártkörű, új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelésre csak akkor van lehetőség, ha a részvénytársaság alapszabálya ezt kifejezetten engedi. Az ilyen engedély nélkül történő emelés semmis [1988. évi VI. tv. (Gt.) 301. § (2) bek., 303. § (4) bek., 305. § (1) bek., 308. § (1) bek.].

BH 1997.4.201 A szövetkezet cégbejegyzését követően - hatáskör hiányában - a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a nyitómérlegben feltüntetett adatok (pl. a tagok üzletrészeinek nagysága) nem vizsgálhatók, illetőleg a bejegyzéskor már vizsgált adatok felül nem bírálhatók [1992. évi II. tv., 1995. évi LXII. tv. 7. §, 1989. évi 23. tvr. 18/B. §, 20. § (1) bek. e) és f) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) bek. l) pont, GK 69.].

BH 1999.4.173 Az ún. dolgozói részvény és az állam tulajdonában lévő, privatizáció keretében értékesítésre kerülő törzsrészvény elhatárolási szempontjai [Ptk. 208. § (1) bek., 338/B. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 240. § (2) bek., 244. § (2) bek., 1990. évi VI. tv. 2. § (1) bek., 11. § (1) bek., 1991. évi XXV. tv. 5. § (2) bek., 1991. évi LXIX. tv. 3. (1) bek. e) pont, 4. § (1) bek. h) pont, 8. § (2)-(4) bek., 1995. évi XXXIX. tv. 55. §, 1/1965. (I. 27.) IM r. 11. §, 13. §, 104/1991. (VIII. 3.) Korm. r. ].

BH 2001.1.30 I. A félrevezető tájékoztatással kibocsátott kötvényekre vonatkozó szerződések érvénytelenségének megállapításánál irányadó szempontok. Az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében a Ptk. és az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény rendelkezéseinek egybevetése [Ptk. 235. § (1) bek., 1990. évi VI. tv (Épt.) 25. §, 26. § c) pont, 29. § (3) bek., 84. §]. II. A pertárgy értékét nemcsak marasztalásra, hanem a szerző

BH 2001.3.132 I. Az 1990. évi VI. törvény 84. §-a az értékpapírra vonatkozóan létrejött szerződések megtámadását teszi lehetővé azzal, hogy meghatározott személyeknek ún. közérdekű megtámadási lehetőséget biztosít a befektetők jogainak védelme érdekében. Eredményes megtámadás esetén a szerződés érvénytelensége valamennyi értékpapír-birtokost érinti, de a kár megtérítéséről csak az értékpapírok birtokosai által indított perekben lehet dönteni [1990. évi VI. tv (Épt.) 24. §, 25. §, 26. § c) pont, 29. § (3) bek., 83. §, 84.

BH 2001.12.589 Az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló pernek nem előzetes kérdése az, hogy a perben nem álló egyik egyetemleges kötelezett az ellene folyamatban lévő felszámolási eljárás során milyen mértékben tudja kielégíteni a felperes hitelezői igényét. Ezért a felszámolási eljárás befejezéséig a per tárgyalásának felfüggesztésére nem kerülhet sor [Ptk. 1. § (1) bek., 237. § (1) bek., 238. § (2) bek., 337. § (1) bek., 338. § (1) bek., 339. §, 1990. évi VI. tv. (a továbbiakban: Épt.) 83. §, 84. § (1) bek., P

BH 2002.6.241 I. A félrevezető tájékoztatással kibocsátott részvényekre vonatkozó érvénytelen szerződés alapján a kibocsátót és a forgalmazót terhelő egyetemleges kártérítési felelősség. A kötvénybirtokosokat megillető kár mértéke meghatározásánál irányadó szempontok [Ptk. 337. § (1) bek., 355. §, 1990. évi VI. tv. (Épt.) 83. §, 84. § (1) bek., Pp. 30. § (1) bek., 37. §, 163. § (3) bek., 206. § (3) bek.]. II. A konszernjogi tényállás az egyszemélyes részvénytársaság alapításakor már megvalósul, vagyis a részvényes - mint

BH 2002.12.494 I. A visszavásárlási kötelezettséggel forgalmazott részvények esetén a kibocsátó bank és az általa megbízott forgalmazó egyetemleges kártérítési felelőssége körében irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 198. § (1) bek., 216. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1990. évi V. tv 2. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv (Épt.) 219. § (1) bek., 296. § a) pont[1], 1996. évi CXII. tv (Hpt.) 3. § (1) bek. h) és i) pont, 11. § a) pont, 90. §, 1988. évi VI. tv (régi Gt.) 266. § (2) és (4) bek.,

BH 2002.12.509 A rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütköző értékpapírügyletből származó jövedelmet az adózó egyéb jövedelemével összevonva terheli adófizetési kötelezettség [1991. évi XC. tv 8. §, 9. §, 32. §, 1990. évi XCI. tv 1. § (7) bek., 1/1998. Kje, 2/1998. Kje.].

AVI 1996.8.105 Az illeték alapjául szolgáló forgalmi érték meghatározása privatizációs árverésen történt tulajdonszerzés esetén [1990. évi XCIII. tv 69. § (1) bek., 70. § (1) bek., 102. § (1) bek. e) pont].

AVI 2000.8.97 Nem vehető igénybe az adókedvezmény, ha a szövetkezeti üzletrész megszerzéséhez valóságos kárpótlási jegy vagy más értékpapír nem áll rendelkezésre (1991. évi CX. tv. 38/A. §)

BH+ 2003.12.592 I. Bankcsoport tagjainak kártérítési felelőssége [Ptk. 301. § (1) bek., 312. § (2) bek., 313. §, 338/A. § (1) bek., 338/B. §, 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 360. § (1) bek., 1982. évi 28. tvr. 1. § (2) bek., 1990. évi VI. tv. 3. § a) pont, 1996. évi CXI. tv. 3. § (2) bek. 25. pont, 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 71. § (1) bek., 76. §, 90. § (2) bek. 2. sz. melléklet 2.1., 2.2. pont, 1/1965. (I. 24.) IM r. (Vár.) 39. § (3) bek.]. II. A részvényes a részvénytársasá

BH+ 2004.1.33 Befektetési hitelezés csak akkor valósul meg, ha a hitelnyújtó maga is részt vesz a hitelből megvalósult értékpapírügylet lebonyolításában [Ptk. 200. § (2) bek., 1990. évi VI. tv. (régi Épt.)* 3. § f), j) és k) pontja, 4. § (2) bek., 11. § (1), (2) és (4) bek., 1996. évi CXI. tv.* 3. § (2) bek.]. II. A hitelező nem köteles élni a szerződésben biztosított azonnali hatályú felmondás jogával. Maga dönti el, hogy vállalja-e a szerződés fenntartásával járó nagyobb kockázatot [Ptk. 525. § (1) és (2) bek.].

EH 2000.273 A fogyasztók megtévesztésének minősül, ha a befektetési jegyekről szóló tájékoztató azt ígéri, hogy a jegyek vásárlója a befektetési alapban lévő ingatlanok résztulajdonosa lesz. Az értékpapír, mint áru a versenytörvény hatálya alá esik [1990. évi LXXXVI. tv. 11. § és 52. §].

EH 2001.544 I. A félrevezető tájékoztatással kibocsátott részvényekre vonatkozó érvénytelen szerződés alapján a kibocsátót és a forgalmazót terhelő egyetemleges kártérítési felelősség. A kötvénybirtokosokat megillető kár mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [Ptk. 337. § (1) bek., 355. §, 1990. évi VI. tv. (Épt.) 83. §, 84. § (1) bek., Pp. 30. § (1) bek., 37. §, 163. § (3) bek., 206. § (3) bek.]. II. A konszernjogi tényállás az egyszemélyes részvénytársaság alapításakor már megvalósul, vagyis a részvényes - m

AVI 2002.2.15 A vagyoni előny megszerzésére törekvés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeibe ütközik, ha színlelt és így semmis szerződés alapján kívánják az adójogi kedvezményt igénybe venni [1990. évi XCI. tv. 1. § (7) bek.]

AVI 2002.3.28 Az ügylet adójogi minősítésénél figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a kötvények értékesítési, visszavásárlási árának a tényleges piaci viszonyokhoz nincs közre [1990. évi XCI. tv. 1. § (7) bek.]

AVI 2002.6.73 A vagyoni előny megszerzésére törekvés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeibe ütközik, ha semmis szerződés alapján kívánják az adójogi kedvezményt igénybe venni [1990. évi XCI. tv. 1. § (7) bek.]

AVI 2002.12.155 A vagyoni előny megszerzésére törekvés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeibe ütközik, ha színlelt, és így semmis szerződés alapján kívánják az adójogi kedvezményt igénybe venni [1990. évi XCI. tv. 1. § (7) bek.]

AVI 2003.1.4 A szerződés adójogi minősítése a felek polgári jogi jogviszonyára nem hat ki [1990. évi XCI. tv. 1. § (7) bek.]

BH 1990.12.480 Részvénytársaság új részvények jegyzésével is emelheti alaptőkéjét. Ennek előfeltételeként a cégnek legalább egyéves működésére vontakozó jogszabályi előírás, csak az 1990. február hó 1. napját követően hozott közgyűlési határozattal elrendelt alaptőkeemeléseknél hatályosul [1988. évi VI. tv. 301. § (3) bek., 1990. évi VI. tv. 86. §-a, 87. §-a, 88. § (1) bek., 96. § (3) bek.]. Részvénytársaság új részvények jegyzésével is emelheti alaptőkéjét. Ennek előfeltételeként a cégnek legalább egyéves működésére vontakozó jogszabályi előírás, csak az 1990. február hó 1. napját követően hozott közgyülési határozattal elrendelt alaptőkeemeléseknél hatályosul [1988. évi VI. tv. 301. § (3) bek., 1990 évi VI. tv. 86. §-a, 87. §-a, 88. § (1) bek., 96. § (3) bek.].

BH 1991.4.156 Új részvények jegyzésével elérni kívánt alaptőkeemeléssel kapcsolatos - jogszabályban előírt - egy éves várakozási idő a nem nyilvános részvényjegyzéssel történő alaptőkeemelés esetén is irányadó [1988. évi VI. tv. 301. § (3) bek., 1990. évi VI. tv. 23. § (3) bek., 96. § (3) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.