BH 1999.1.44

A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg [Pp. 270. § (1) bek., 206. § (1) bek., Mt. 96. § (1) bek. a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes határozatlan idejű munkaviszonyát az alperes 1996. január 16-án kelt rendkívüli felmondással megszüntette. A rendkívüli felmondás indokolása szerint a felperes nem gondoskodott az 1996. január 8-11. között az alperes egyszemélyes ékszerboltjában megtartott leltározás során - ahol mint anyagilag felelős dolgozó vett részt - a valóságnak megfelelő leltárfelvételről. A felperes terhére rótta, hogy szabálytalan áru- és pénzkezelést folytatott, amikor egy eladott ékszer ellenértékével n...

BH 1999.1.44 A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg [Pp. 270. § (1) bek., 206. § (1) bek., Mt. 96. § (1) bek. a) pont].
A felperes határozatlan idejű munkaviszonyát az alperes 1996. január 16-án kelt rendkívüli felmondással megszüntette. A rendkívüli felmondás indokolása szerint a felperes nem gondoskodott az 1996. január 8-11. között az alperes egyszemélyes ékszerboltjában megtartott leltározás során - ahol mint anyagilag felelős dolgozó vett részt - a valóságnak megfelelő leltárfelvételről. A felperes terhére rótta, hogy szabálytalan áru- és pénzkezelést folytatott, amikor egy eladott ékszer ellenértékével nem számolt el, illetve nem tájékoztatta a leltár megkezdésekor a leltárvezetőt arról, hogy a páncélszekrényben a korábban eladott ékszer ellenértékét őrzi.
A felperes a rendkívüli felmondás miatt munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Kereseti kérelme a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezésére és eredeti munkakörébe való visszahelyezésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1995 karácsonya és szilvesztere között egy arany karékszert olyan feltétellel adott el, hogy a vásárló - ha az ékszer a megajándékozottnak nem tetszik - az ünnepek után visszahozza, és ez esetben a vételárat visszakapja. A felperes erről számlát nem készített, a pénztárba a vételárat nem fizette be, hanem azt a kizárólagos őrizetében tartott páncélszekrény rekeszébe tette, előadása szerint. Az 1996. január 8-án elrendelt elszámoltató leltározásban a felperes mint "bediktáló" vett részt. A leltározási szabályzat szerint az egyes árukat, amelyek zacskóban vannak, ki kell venni, hogy pontos adat, mennyiség megállapítható legyen, erre sem az első, sem a második leltárfelvétel során nem került sor, és a leltárfelvételek tételhiányt, egyéb eltérést nem mutattak. A központi nyilvántartásból nyert adatok alapján utóbb megállapított többlet miatt elrendelték a bolt teljes árukészletének szuperellenőrzését, azaz a harmadik leltár felvételét. Ekkor a tételes számbavételkor találták meg az üres zacskót, és a felperes ekkor közölte, hogy ez a tétel azért nincs meg, mert eladta. A felperes tájékoztatta ugyan a leltárvezetőt, hogy a hiányzó áru ellenértéke a páncélszekrényben van, de a pénzt nem mutatta meg.
A munkaügyi bíróság a szabálytalan - blokk nélküli - árueladást és pénzkezelést önmagában is olyan súlyú kötelezettségszegésnek értékelte, amely a rendkívüli felmondás alapjául szolgálhatott. A leltározásnál elkövetett további szabályszegést ugyancsak az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti, súlyos gondatlansággal elkövetett kötelezettségszegésnek minősítette.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - helyes indokainál fogva - helybenhagyta.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A bizonyítékok téves értékelése, iratellenesség és a felajánlott bizonyítás mellőzése miatt, megalapozatlanságra hivatkozva támadta a jogerős ítéletet. Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy késedelmesen, csak a harmadik leltárfelvételkor közölte a karék eladását. Érvelése szerint e tekintetben figyelmen kívül hagyták az eljárt bíróságok 1996. január 16-án tett nyilatkozatát, amely szerint már az első leltárfelvétel során olyan kijelentést tett a felperes, hogy most adott el egy olyan karéket, mint amilyen a kezén van. Sérelmezte a tanú ismételt kihallgatásának mellőzését, akit nem nyilatkoztattak a megállapodásukra nézve, amely szerint a vevőnek mindenképpen vissza kellett volna jönnie az új év napjaiban. Ezt figyelembe véve a számla kiállításának elmaradása más megítélés alá esik, érvelése szerint. Továbbá hivatkozott a nem megfelelő munkakörülményekre, a nagy ünnepi forgalomra, amelyek magyarázhatják a figyelmetlenségét.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg. Az adott esetben a munkaügyi bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint állapította meg, így e tekintetben törvénysértést a felülvizsgálati kérelem alaptalanul panaszolt.
Sz.-nek a munkáltatónál történt meghallgatásakor tett nyilatkozata a megállapított tényállással nincs ellentétben. A nevezett nyilatkozata ugyanis nem azt tartalmazza, hogy a felperes már az első leltárfelvételkor tájékoztatta a szabálytalan, számla nélküli eladásról, hanem csupán "olyan kijelentést tett, hogy most adott el egy olyan karéket, ami éppen kezén is van". Ezzel a megjegyzéssel a felperes a hiányzó ékszerre nem utalt, tehát a tényleges helyzetet nem tárta fel. Ugyanakkor a felperesnek ez a kijelentése azt támasztja alá, hogy a szabálytalanul eladott karékre ez az eset is emlékeztette, ezért feledékenységre mulasztásával kapcsolatban sikerrel nem hivatkozhatott.
A vevő ismételt meghallgatására tett bizonyítási indítványt a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte. A felperes kötelezettségszegése szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a vásárlónak - megállapodásuk szerint - az ünnep után vissza kellett-e mindenképpen jönnie. Az áru eladásakor kellett ugyanis a számlát kiállítani és a vételárat a pénztárba befizetni; mindezt a felperes bizonyítottan, szándékosan elmulasztotta.
Mindezek alapján helyes jogi következtetéssel állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes kötelezettségszegései az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltatói rendkívüli felmondásra kellő indokul szolgáltak.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért e tárgyban határozni nem kellett.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.685/1997. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2006.4.123 A rendkívüli felmondás írásba foglalásának és közlésének hiányát vita esetén az összes körülmény mérlegelésével kell megállapítani [Pp. 206. § (1) bekezdés].

BH 2006.4.124 A munkáltatónak a munkajogi szabályokon alapuló objektív kártérítési felelőssége a büntetőügyben meghozott nem jogerős felmentő ítélet ellenére is fennállhat [Mt. 102. § (2) bekezdés, Mt. 174. § (1) bekezdés].

EH 2004.1154 Az általános élettapasztalatot kirívóan gondatlanul figyelmen kívül hagyó munkavállalói magatartás kármegosztás alkalmazását indokolja [Mt. 103. § (1) bekezdés b) pont, 174. § (3) bekezdés].

BH 2006.7.226 I. A munkaidőt - a törvény keretei között - a munkáltató egyenlőtlenül is, a heti pihenőnapok meghatározott korlátok között történt összevonásával is beoszthatja [Mt. 119. § (1) bekezdés, 120. §]. II. Írásba foglalt munkaszerződés hiányában a próbaidőről szóló törvénynek megfelelő megállapodást a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 76. § (2) bekezdés, 81. § (1) bekezdés; Pp. 164. § (1) bekezdés].

BH+ 2006.7.318 A felek közötti elszámolásnak megállapodással történt rendezése esetén a megállapodás megtámadása nélkül nincs lehetőség újbóli elszámolásra [Ptk. 240. §, 1994. évi XLIX. tv. 19. § (1) bek., 20. § (1) és (2) bek., Pp. 206. §].

BH 2006.10.337 Az átalány-kártérítés mértékét a törvény és a kialakult bírói gyakorlat értelmében elsősorban a jogsértés súlyossága határozza meg [Mt. 100. § (4) bekezdés].

BH 2007.4.134 I. Ha a vagyonőr munkakörben foglalkoztatott munkavállaló terhére a bíróság háromrendbeli közokirat-hamisítás elkövetését (nem a munkaviszonyával összefüggésben) kimondja, ez a magatartás a rendkívüli felmondást megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont]. II. Rendkívüli felmondás esetén a szakszervezettől az előzetes véleménykérés elmaradása nem eredményezi az intézkedés jogellenességét [Mt. 28. §].

AVI 2007.6.57 Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóságot tényállás-tisztázási, az adózót pedig együttműködési kötelezettség terheli [2003. évi XCII. tv. 1. § (5) bek., 97. § (1) bek., 99. §]

AVI 2008.3.26 A természetbeni juttatás adó- és járulékköteles, amelyet a kifizető köteles megfizetni (1995. évi XCVII. tv. 69. §)

AVI 2008.7.79 Az adóhatóság tényállás-tisztázási kötelezettsége nem feltétlen, nem kizárólagos, nem korlátok nélküli (2003. évi XCII. tv. 97. §)

BH 2009.5.157 Ha a rendes felmondáskor annak indoka (a munkakör leszűkülése) még nem állt fenn, a későbbi körülmények a korábbi indok valótlanságát már nem érinthetik, ezért a felmondás jogellenes [Mt. 89. §].

BH 2009.6.191 Lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat. Ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alóli mentesülését eredményezi [Mt. 113. §].

BH+ 2009.9.426 Az értékesítési lánc valamennyi elemének vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az adólevonási jog gyakorlásának objektív feltételei fennállnak-e. [1992. évi LXXIV. tv. 32. §, 35. §, 44. §]

AVI 2008.11.125 Az Itv. 39. § (3) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg (1990. évi XCIII. tv. 39. §)

AVI 2010.5.53 A számviteli törvényben írt követelményeknek meg nem felelő bizonylat tanúvallomással nem tehető hitelessé [2000. évi C. tv. 15. § (3) bek., 166. §]

AVI 2010.10.107 Az adóhatósági mérlegelés a kérelemben előadott és igazolt adatok súlyozását jelenti [2003. évi XCII. tv. 1. § (2) és (6) bek.]

AVI 2011.1.9 A vámjogi jogviszonyból eredő jogvita esetén a vámjogszabályok alkalmazása kötelező, nem vehető figyelembe a Ptk. hasonló rendelkezése (1995. évi C. tv. 1. §)

AVI 2011.8.89 Adóperben bizonyos tényeket kizárólag tanúbizonyítással nem lehet igazolni (2000. évi C. tv. 15. §)

AVI 2012.1.5 Az adóhatóság és a bíróság is vizsgálhatja az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adó megállapításához való jog elévülését megelőző időszakra vonatkozóan [2003. évi XCII. tv. 109. § (3) bek.]

AVI 2013.5.54 A becslési eljárás során a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet az adózó javára értékelni (2003. évi XCII. tv. 108-109. §)

AVI 2013.6.62 A becsléssel kapcsolatos bizonyítási eljárás során nem az Art. 97. § rendelkezését kell alkalmazni (2003. évi XCII. tv. 108., 109. §)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.