adozona.hu
BH 1996.10.552
BH 1996.10.552
Ha az adós a hitelező követelését már a felszámolása iránti kérelemnek a bírósághoz való benyújtása előtt vitatta, fizetésképtelensége annak ellenére sem állapítható meg, hogy korábban közokiratba foglalt tartozást elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., Pp. 195. § (1) és (3) bek., Ptk. 242. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 27. §-ának (4) bekezdése alapján az eljárást megszüntette. Megállapította, hogy miután a felek között a követelés jogossága vitatott, a Cstv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg.
A végzés ellen a hitelező fellebbezést nyújtott be, abban annak megváltoztatását és az adós felszámolásának elrendelését kérte. ...
A végzés ellen a hitelező fellebbezést nyújtott be, abban annak megváltoztatását és az adós felszámolásának elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós a kérelmezővel szemben fennálló, közokiratban vállalt kötelezettségét nem teljesítette.
Az adós a fellebbezésre tett észrevételében a végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy nem a fizetésképtelenség miatt nem teljesíti a hitelező követelését, hanem mert vitatja a követelés jogosságát.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, az arra alapított döntése megalapozott. A kérelmező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új körülményt, amely alkalmas lenne az érdemben helyes végzés megváltoztatására.
A Cstv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint felszámolási eljárás csak az adós fizetésképtelensége esetén folytatható le. A Cstv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint az adós fizetésképtelensége csak akkor állapítható meg, ha a nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt, vagy a csődegyezséget nem teljesítette.
Az adóssal szemben a törvényben meghatározott fizetésképtelenséget megalapozó okok egyike sem áll fenn, mert a felek között a követelés jogossága vitás.
Az adós még a felszámolási eljárás megindítása előtt a Pp. 195. §-ának (1) bekezdése szerint kiállított közokiratban valóban elismerte 5 millió forintos tartozását a hitelezővel szemben, azonban nincs annak akadálya, hogy ezt az elismerést vitassa. A tartozást elismerő nyilatkozattal szemben a Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanakkor őt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírói úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
A Pp. 195. §-ának (3) bekezdése is lehetővé teszi az ellenbizonyítást a közokirattal szemben, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza.
A közokirat kiállítását követően az adós könyvszakértőt vont be - egyebek között - a hitelezői követelés vizsgálatára, amelynek megállapítása szerint az adós azzal a hitelezőnek nem tartozik, s erre alapítottan az adós a hitelezővel már hosszú idő óta levelezést folytat. Ezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a követelés vitatott volt a felszámolási kérelemnek a bírósághoz való benyújtását megelőzően is.
Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az általa felhívott törvényi rendelkezések alapján az adós fizetésképtelenségét nem állapította meg, és ezért az eljárást megszüntette.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Főv. Bír. 17. Fpk. 564/1994. sz.-Legf. Bír. Fpk. VI. 30.574/1995. sz.)
Bírósági jogesetek
ÍH 2009.40 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ADÓTARTOZÁS MIATT INDULT FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN I. Az adós az adóigazgatási eljárás során hozott jogerős határozatokkal megállapított adótartozásait a felszámolási eljárását elrendelő végzés fellebbezése során már nem vitathatja. II. A fizetésképtelenség pénzforgalmi szemléletű szabályozásából adódóan a felszámolási eljárásban a bíróság az adós vagyoni helyzetét nem "általában" vizsgálja, hanem arról csak a kérelemben megjelölt, konkrét követelés vonatkozásába
