SZÉP-kártya: a szochomentesség és -mérték hatása a jövedelmekre

Megosztás Tetszik

A munkáltató és a munkavállaló számára sem közömbös, hogy mikor érkezik az utalás a SZÉP-kártyára, hiszen a járványügyi rendelkezések kapcsán több ponton változtak a juttatás terhei, és ezek befolyásolják a felhasználható összeget és a munkaadói költségeket is.

Az Adózóna olvasói már korábbi cikkünkből is értesülhettek a Széchenyi Pihenő Kártyás (a továbbiakban SZÉP-kártya) támogatások kedvező változásairól. Mostani írásunkban SZÉP-kártyára utalt juttatások szociális hozzájárulás adó (a továbbiakban szocho) – módosításának nettó jövedelmekre gyakorolt hatásáról lesz szó.

Mielőtt a részletekre térnénk, határozzuk meg, mit is tekintünk cafetéria juttatásnak. A cafetéria egy rugalmas, a dolgozók által választható elemeket tartalmazó juttatási rendszer, melynek kialakítása alapvetően kétféle módon történhet.

Nettó alapon, amikor a dolgozó egy nettó keretösszeg felosztásáról rendelkezik, és a kiválasztott jövedelmek után a mindenkor esedékes adókötelezettséget a munkáltató teljesíti.

Bruttó elvek szerint, amikor a munkáltató minden dolgozó (vagy dolgozói kör) részére azonos összegű keret összeget állapít meg, mely magában foglalja az adott juttatások után a kifizetőt és/vagy a munkavállalót terhelő kötelezettségek összegét is. Ebben az esetben a munkáltató azonos cégköltségből kiindulva a dolgozók választására bízza, hogy kedvezőbb adózású elemeket választ és magasabb nettó juttatásban részesül, vagy magasabb adókötelezettséget eredményező elemeket választásakor kisebb lesz a ténylegesen személyes célokra felhasználható juttatás értéke.

A cafetéria elemek kiválasztásáról jellemzően adóév elején, januárban dönthet a dolgozó. Év közbeni adóváltozások esetén felvetődik a kérdés, hogy a munkáltató, vagy a munkavállaló jár jobban. Bruttó elszámolás esetén foglalkozni kell azzal a kérdéssel is, hogy a munkavállalókat újra nyilatkoztatjuk, vagy a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja, mikor és milyen juttatást nyújt a dolgozók részére. Ezekre az összefüggésekre nem találunk a jogszabályban hivatkozást, tekintettel arra, hogy a „cafetéria” alapvetően a munkáltató döntésén, illetve belső szabályzaton alapul.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy egy kormányrendelet miként módosította a juttatás nettó értékét és a munkaadói költségeket!