hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cégtulajdonosok figyelem! Itt a teendők listája és határideje

  • Adózóna

A jogi személyek legfeljebb két év türelmi időt kapnak, hogy létesítő okirataikat összhangba hozzák a jövő márciustól hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvvel. 160-170 ezer kft-t érint az a rendelkezés, amely szerint 2016. március 15-éig a törzstőkét a jelenlegi minimum 500 ezerről legalább 3 millió forintra kell megemelni. A 2014. március 15-e előtt megkötött szerződéseket nem kötelező, de sok esetben érdemes lehet módosítani az új Ptk-hoz igazítva: különösen az adásvételi és a vállalkozási szerződéseket, ahol az új törvény többek között lehetővé teszi, hogy hibás teljesítés esetén hosszabb ideig lehessen kijavítást, cserét vagy árleszállítást kérni – összegezte a Szecskay Ügyvédi Iroda a Ptk. átmeneti rendelkezéseiről szóló hétfő esti zárószavazást.

Az új Polgári törvénykönyv (új Ptk.)  (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lép hatályba. Az Országgyűlés külön törvényt alkotott az úgynevezett „átmeneti rendelkezésekről”, vagyis azokról az előírásokról, amelyek meghatározzák, hogy az új Ptk. mely szabályát kinek és mikortól kell alkalmaznia. Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény („Ptké.”) javaslatát a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter szeptember elején terjesztette be az Országgyűlés elé (T/12094. sz. törvényjavaslat); amelyről a zárószavazást a Parlament ma tartotta.

A kft-k törzstőkéjét 2016-ig kell felemelni 3 millió forintra

Az új Ptk. hatálybalépését követően két év áll a 3 millió forintnál kisebb törzstőkéjű kft-k rendelkezésére, hogy jegyzett tőkéjüket felemeljék az előírt legalább 3 millió forintra.
„Ha a 3 millió forintos jegyzett tőkéhez szükséges pénzállomány nem áll a tagok rendelkezésére és a tőkeemelés apporttal, tehát nem pénzbeli hozzájárulással, például ingatlannak vagy gépjárműnek a társaságba történő bevitelével sem oldható meg, úgy a tagok dönthetnek a társaság átalakulásáról és folytathatják működésüket közkereseti vagy betéti társaság formájában, vagy dönthetnek akként, hogy a társaság egyesül más gazdasági társasággal. Hangsúlyozandó továbbá, hogy azon átmeneti időszak alatt, amíg a tagok nem hozzák meg fenti döntésüket, a társaságra a régi Gt. rendelkezései lesznek irányadóak” – hívta fel a figyelmet Boronkay Miklós, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvéde.

Mikor kössünk új szerződést? Mit kell tenni a hatályos megállapodásokkal?

Több szempontot kell figyelembe vennie annak a vezető tisztségviselőnek, aki azt mérlegeli: egy adott szerződést 2014. március 15-e előtt vagy után kössön meg. Fontos tudni, hogy az új Ptk. bizonyos típusú szerződéses biztosítékokat általánosságban érvénytelennek tekint (például biztosítéki célú engedményezést), ennyiben szűkíti a szerződő felek mozgásterét. Másfelől megszüntet olyan korlátokat, amelyeket a jelenlegi Ptk. tartalmaz: például a vételi jogot 5 évnél hosszabb időre is ki lehet majd kötni, ennyiben bővíti a szerződéses szabadság körét.
„Az új Ptk. szigorítja a szerződésszegésért való felelősség szabályait. Ezért csak esetről esetre dönthető el, hogy a felek a jelenleg hatályos vagy az új Ptk. alapján tudnak-e a céljuknak leginkább megfelelő szerződést kötni” – mondta Boronkay Miklós.

 A Ptké. szerint az új Ptk. hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre továbbra is a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni, a feleket tehát nem terheli módosítási kötelezettség. Ez akkor is igaz, ha például a felek egy 10 éves bérleti szerződést kötöttek 2012-ben.

Lehetőség van azonban arra, hogy utólag a felek akként állapodjanak meg, miszerint ezekre a már megkötött szerződésekre is az új Ptk. legyen irányadó. Mivel több szempontból is jelentősen változnak a szerződésekre vonatkozó szabályok, indokolt lehet ezt megfontolni. Például: hibás teljesítéskor az új Ptk. eltörli az úgynevezett „jogvesztő” kellékszavatossági határidőket, ami azt eredményezi, hogy hibás teljesítés esetén hosszabb ideig lehet majd kijavítást, kicserélést, árleszállítást kérni. Vagyis adásvételi, illetve vállalkozási szerződések esetén a vevők, illetve megrendelők e tekintetben jobban járnak, ha szerződésüket az új Ptk-nak rendelik majd alá.

A jogi személyek létesítő okiratát a legtöbb esetben módosítani kell

A Ptké. törvény a legtöbb esetben a létesítő okirat (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat stb.) módosítását fogja igényelni. Mindezt illeték- és közzétételi díj fizetése nélkül tehetik meg a cégek.

Ha egy társaság létesítő okirata 2014. március 15-ét követően bármilyen okból módosul, akkor egyben „hozzá kell igazítani” a létesítő okiratot az új Ptk. szabályaihoz. Erre érdemes már most felkészülni azoknak a cégeknek, ahol a vezetés úgy érzi, hogy a jelenlegi szabályok túlságosan is korlátozzák a működésüket. Az új kódex fő szabály szerint sokkal nagyobb teret enged a törvény rendelkezéseitől való eltérésre. A kötelező módosítás kiegészíthető a cég működését gyorsító módosításokkal – például rövidebb határidő a taggyűlés összehívására –, vagy egyéb, stratégiai változtatásokkal.

Ha egyébként nem módosul a létesítő okirat, akkor közkereseti társaságok (kkt) és betéti társaságok (bt) legkésőbb 2015. március 15-éig, míg a korlátolt felelősségű társaságok (kft) és a részvénytársaságok (zrt., nyrt.)  2016. március 15-éig kötelesek a létesítő okiratot úgy módosítani, hogy megfeleljen az új Ptk. rendelkezéseinek.
Pénzbírságot kell fizetni viszont akkor, ha a cég nem tesz eleget a fenti kötelezettségnek. Ennek összegét a törvény nem határozza meg, várhatóan erre az új cégtörvényben (Ctv.) kerül sor.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági őstermelőnek történő kifizetések a járulékbevallásban

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Közösségen belüli értékesítés II.

Bunna Erika

adótanácsadó

Részesedés térítésmentes átadása

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close