Adó- és járulékbevallások kényszertörlési eljárás alatt és után

Megosztás Tetszik

A kényszertörlési eljárás feltételeit és az eljárás egyes szakaszaiban beadandó bevallási kötelezettségekről készítettünk összefoglalót sorozatunk első részében.

2014. július 1-jétől vezette be a jogrendbe a jogalkotó a kényszertörlés intézményét, melyet az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő módosításairól szóló 2013. évi CCLII. törvény 112. § (44) bekezdése iktatott be a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe (Ctv.).

Mikor indulhat kényszertörlési eljárás?

A Ctv. 116. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha a céget megszűntnek nyilvánítja [116. § (1) a) pont], vagy ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő [116.§ (1) b) pont], illetve ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye [116. § (1) d) pont].

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 12. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a bevallási kötelezettséget a vezető tisztségviselő, annak hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos szabályokat a már említett Ctv. és Art. mellett a végelszámolás számvitelei feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) kormányrendelet tartalmazza.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük, milyen bevallásokat kell benyújtani a kényszertörlési eljárás egyes szakaszaiban!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra!