hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyereményjáték okosan – 2. rész. Adók és illetékek

  • Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója

A nyereményjátékok mindegyike – különösen ezekben az eladások szempontjából is nehéz időkben – pozitív hatással lehet a cégek üzleti tevékenységére. Azonban ahhoz, hogy váratlan és jelentős költségek se merüljenek fel, nem árt tisztában lenni adózásuk főbb szabályaival. Cikksorozatunk második részében ezeket vizsgáljuk meg.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 76. §-a foglalkozik a nyereményből származó jövedelem adózásával, mely szerint:

„(1) A nyeremény esetében – ha az nem tar
tozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

(3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.

(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból ……. származó nyeremény.

(5) A (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek.”

A fentiek alapján az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, így tombolajátékből származó nyeremény nem minősül jövedelemnek, így nem szja- és járulékköteles.

Cikkünk első részét itt olvashatja el!

Az egyéb sorsolásos játékok, az ajándéksorsolás vagy nyilvánosan meghirdetett verseny, vetélkedő esetben a nyeremény egészét jövedelemnek kell tekinteni, így azzal szemben nincs lehetőség költségelszámolásra. Ennek megfelelően a nem pénzbeli nyeremény teljes piaci értékének 1,18-szorosa mint adóalap után keletkezik a kifizetőnek 15 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettsége.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell értelmezni a szociális hozzájárulási adóval, a társasági adóval és az illetékkel kapcsolatos kötelezettségeket egyebek között ajándéksorsolás, üzletpolitikai célból adott ajándék, illetve árengedmény esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfaarányosítás

Bunna Erika

adótanácsadó

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink