Kapcsolt vállalkozás az adózásban 2019 – példákkal

Megosztás Tetszik

2019-től a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a kapcsolt vállalkozás fogalmát nem minden esetben azonosan kell értelmezni. A szabályok alkalmazásakor háromféle kapcsolt fogalom különböztetendő meg.

Kapcsolt vállalkozás a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazásához

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) előírása szerint, ha a kapcsolt vállalkozások az egymás közötti szerződésben, megállapodásban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak – más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – növelni vagy csökkenteni kell az adóalapot.

Növelni kell, ha adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, és csökkenteni, ha nagyobb lett az eredmény, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A rendelkezés alkalmazásában kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a következők:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. szerint – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. szerint – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor áll fenn többségi és mikor meghatározó befolyás, továbbá, hogy melyek a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó főbb előírások az ellenőrzött külföldi társaság tekintetében!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.