A beszámoló közzététele, a mulasztás következményei I.

Megosztás Tetszik

A társasági adóalanyok közül kinek, mikor, hogyan kell a beszámoló nyilvánosságát biztosítani? Melyek a következményei e feladatok elmulasztásának? Cikkünkben a vállalkozókra vonatkozó kötelezettségeket ismertetjük.

1.  A letétbe helyezés és a beszámoló közzététele

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint (153–154/B §) a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot közzétenni és letétbe helyezni.

Vállalkozó (Szt. 3. § 2. pont) minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon, amennyiben nem államháztartási szervezet vagy nem egyéb szervezet.

Gazdálkodó (Szt. 3. § 1. pont) a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

A társasági adóalanyok közül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 2. § (2) bekezdés a)–c) pont, (4) bekezdés a) pont) szerint vállalkozó

a)     a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is),
b)    az egyesülés,
c)     az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
a szövetkezet,
d)    az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
e)     az egyéni cég,
f)      a külföldi vállalkozó (ha belföldi telephelye fióktelep).

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtv.) 18. §-a szerint a beszámoló közzétételi kötelezettségének a vállalkozó a Cégtv-ben meghatározott módon a céginformációs szolgálatnak elektronikus űrlapon történő megküldésével tesz eleget.

A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.

Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont (konszolidált) üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a különböző esetekben mikor esedékes a letétbe helyezés, illetve milyen következményei vannak a kötelezettség elmulasztásának! 

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.