Változás a pénztártagok által igényelhető adó-visszatérítésnél

Megosztás Tetszik

A célzott önsegélyező támogatás és a munkáltatótól kapott egészségpénztári hozzájárulás után is igényelhetnek-e 20 százalékos adó-visszatérítést a pénztártagok 2019. január 01-jétől? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné adószakértő válaszában kiemelte, hogy két különböző juttatásról van szó.

A kérdés konkrétan így szólt: "Az Szja. tv. 44/A paragrafusa módosult (1) bekezdésének a) pontja szerint 20 százalékos adó-visszatérítést a célzott önsegélyező támogatás és a munkáltatótól kapott egészségpénztári hozzájárulás (munkáltatói tagdíjátvállalás) után is igényelhetnek a pénztártagok 2019. 01. 01-jétől?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja tv.). 44/A § (1) bekezdés kiegészült a) pontja értelmében 2019. január 1-jétől a tag rendelkező nyilatkozatában az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény (Öpt.) rendelkezései szerint a javára más személy által átutalt vagy más módon befizetett összeget is figyelembe veheti, ami alapján a törvényi feltételek fennállása esetén 20 százalék, de legfeljebb 150 ezer forint adóvisszatérítésre jogosult.

Ilyen összegnek a forrásául szolgáló összegből a tagot terhelő adóelőleg és járulékok levonása után befizetett munkáltatói tagdíjátvállalás, valamint az olyan támogatói adomány minősül, amelyet a támogatói szerződés szerint kifejezetten a tag egyéni számlájára kell jóváírni [Szja tv. 9. § (2) bekezdés f) pont, (3b) bekezdés, 28. § (1) bekezdés fb) alpont].

Ettől eltérő szabályok vonatkoznak az ún. célzott szolgáltatásra történt befizetésekre. Az Öpt. szerint:

„12/A. § (1) A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával vagy támogatóval kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai, illetve a támogató a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör részére a (2)–(6) bekezdésekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás).  

(2) Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató, illetve a támogató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást.

(3) A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.”

A célzott szolgáltatásra befizetett összeg olyan adomány, amely nem osztható fel a pénztártagok egyéni számlájára, ezért nem vonatkoznak rá az Szja tv. 9. § (2) bekezdés f) pontának, (3b) bekezdésének, 28. § (1) bekezdés fb) alpontjának, valamint 44/A § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezései.

E befizetések kezelése – a szolgáltatás jellegétől függően – kétféle:

• Az Öpt. 50/B §-a szerinti kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg után a befizetéskor nem keletkezik sem a befizetőnek, sem a pénztártagnak adókötelezettsége, ugyanakkor az ilyen szolgáltatás igénybevételekor a magánszemélynek a szolgáltatás szokásos piaci értékének megfelelő adóköteles egyéb jövedelme keletkezik. E jövedelemre tekintettel adóelőleget nem kell fizetni, a pénztár a szocho tekintetében nem minősül kifizetőnek, az adót és a szocho-t a jövedelem 84 százaléka után a magánszemélynek az adóbevallásra előírt határidőig kell megfizetnie. Ezt az egyéb jövedelemként adóköteles összeget a magánszemély az Szja tv. 44/A §-a szerinti rendelkező nyilatkozatában nem veheti figyelembe.

• A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra befizetett összeg viszont az Szja tv. 70. § (2) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, azaz utána a kifizetőt (munkáltatót) 1,18 x (0,15 szja + 0,195 szocho) terheli. Ezzel összhangban a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatás adómentesen vehető igénybe (Szja tv. 1. számú melléklet 6.5. és 6.10. pont).

A 2019-es változásokról cikkeinket itt olvashatja el!