hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyereményjáték bejelentése és adózása

  • adozona.hu

Be kell-e jelenteni a cég által szervezett nyereményjátékot? Milyen adókat és járulékokat kell fizetni a kisorsolt nyeremények után? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Segítségét szeretném kérni nyereményjáték bejelentésével, valamint adózásával kapcsolatban. Egy gazdasági társaság a nyereményjátékot kíván hirdetni felhasználói részére. A nyereményjátékon való részvétel feltétele, hogy az előfizetők egy online felületen való rögzítést követően módosítsák a korábbi papíralapú számlájukat elektronikus számlára. Sorsjegy nem kerül átadásra a felhasználók részére. A nyereményjátékon mind magánszemélyek, mind vállalkozások részt vehetnek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben van-e bejelentési kötelezettsége a nyereményjátékot meghirdető társaságnak bármely szervezet, a Szerencsejáték Felügyelet felé? Másik kérdésem pedig az lenne, milyen adót, illetve járulék kell megfizetnie a nyereményjátékot meghirdető társaságnak, a kisorsolt nyeremények után? Kell-e különbséget tenni adózási szempontból abban az esetben, ha a nyeremények valamelyikét, vállalkozás nyeri meg?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A válaszadás során azzal a feltételezéssel éltem, hogy a nyertesek minden esetben belföldi személyeknek fognak minősülni.  

Szerencsejáték 

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (1) bekezdése alapján szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. Mivel értelmezésem szerint jelen esetben a sorsolásban való részvétel kapcsán nem merül fel a résztvevők részéről pénz fizetése vagy egyéb vagyoni érték nyújtása, így a nyereményjáték szakmai megítélésem szerint nem minősül szerencsejátéknak.  

Az Szjtv. 23. § (1) bekezdése alapján a nyereményjáték az alábbi feltételek együttes teljesítésekor minősülhetne ajándéksorsolásnak: 

♦ vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatásnyújtás során kapott sorsjegyhez kötődik,
♦ ingyenes (a termék, illetve szolgáltatás szokásos piaci árán felül további fizetési kötelezettség nincs),
♦ „nyilvános húzás” útján történik a nyertes meghatározása. 

Megítélésem szerint a fenti első feltétel nem teljesül (hiszen sorsjegy nem kerül átadásra), így a leírt feltételekkel lebonyolított sorsolás nem minősül ajándéksorsolásnak sem.

A fentieket, illetve az Szjtv. egyéb rendelkezéseit mérlegelve véleményem szerint a nyereményjáték nem tartozik az Szjtv. hatálya alá, tehát az azzal kapcsolatos jogszabály által előírt kötelezettségek (így bejelentés hatóság részére, szabályzat készítése, közjegyző jelenléte stb.) nem merülnek fel. Ugyanakkor javasolt a nyereményjáték feltételeinek előzetes megismertetése a résztvevőkkel.  

Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 70. § (6) d) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.  

Ennek megfelelően véleményem szerint amennyiben magánszemély a nyertes (vállalkozás esetében értelemszerűen személyi jövedelemadó kötelezettség nem keletkezik), úgy a kisorsolt nyeremény bruttó piaci értékének 1,18-szorosa mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 15 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettség.  

Továbbá, a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 4. § b) pontja alapján az egyes meghatározott juttatásokat szociális hozzájárulási adókötelezettség terheli. Mivel az adó alapja az szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összeg, ezért szintén a teljes piaci érték 1,18-szorosa, mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adókötelezettség. 

A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem keletkezik.  

Társasági adó
  

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao-törvény) 8. § (1) d) pontja alapján a társasági adóalapot növeli a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. Ennek megfelelően amennyiben a nyeremény juttatása kapcsán nem igazolható, hogy az a társaság saját vállalkozási, bevételszerző tevékenységével közvetlen összefüggésben állna (például egyértelmű összefüggés mutatható ki a nyereményjáték és a szolgáltatások igénybe-vételének növekedése között), akkor társaságiadó-alap növelési kötelezettség merülhet fel.  

A tao-törvény 3. számú melléklet 13. pontja alapján ugyanakkor nem merül fel adóalap növelési kötelezettség, amennyiben a juttatott nyeremény kapcsán a nyertes (lényegtelen, hogy az magánszemély / vállalkozás) arról nyilatkozna, hogy 

♦ a juttatás adóévében nem végzett vállalkozási tevékenységet, vagy
♦ a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy
♦ a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Az adóalap-növelési kötelezettség elkerülése érdekében az ilyen nyilatkozat beszerzése mindenképpen javasolt.  

Általános forgalmi adó  

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a szolgáltatást adóköteles szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja a rá áthárított adót.

Ha a nyeremény esetében előre ismert annak célja (térítés nélküli átadás), úgy annak (illetve a nyereményjátékhoz egyértelműen kapcsolódó, egyéb bejövő tételek) kapcsán adólevonási jog nem gyakorolható, ugyanakkor az áfatörvény 11. § (1) bekezdése alapján az átadásakor áfafizetési kötelezettség sem merül fel. Emiatt elegendő a nyeremény átadását számviteli bizonylattal kísérni (ugyanakkor természetesen számla is kiállítható).   

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink