Harmadik országbeli távmunkás: válaszok speciális adó- és tb-kérdésekre

Megosztás Tetszik

A pandémia következményeként, de akár normál körülmények között is előfordul, hogy egy magyar munkáltató külföldön egy harmadik országbeli munkavállalót kíván foglalkoztatni. A külföldi helyismeret hiánya miatt ismeretlen területre tévedünk, ezért is fontos, még a munkaszerződés megkötése előtt feltérképezni a munkavállalással összefüggésben felmerülő jogi előírások mellett az adó- és járulékszabályokat, erre világít rá az Adózóna olvasójától érkezett kérdés.

A kérdés részletesen így hangzik:

"Hogyan kell helyesen eljárni, ha egy harmadik országbeli magánszemélyt szeretne távmunkában foglalkoztatni egy magyarországi kifizető? Munkaviszony létrejöhet közöttük? A munkavállaló a saját országából dolgozik, nem jön Magyarország területére. A munkáltató által kifizetett bérjövedelem után a foglalkoztatott fogja a saját országa szerinti adó- és tb-kötelezettséget befizetni és bevallani? A magyarországi foglalkoztatónak a szochót és a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni utána? A KSH szerinti átlagos statisztikai létszámba beleszámít-e az érintett munkavállaló? Kell-e Magyarországon munkavállalási engedéllyel rendelkeznie?"

A kérdés nagyon összetett. Mivel sem a magánszemély állampolgársága, sem a munkavégzés helyének országa nem szerepel a kérdésben, ezért az általános összefüggések alapján lehet rá válaszolni.

Először is, nincs akadálya annak, hogy egy külföldi munkavállalót egy magyar munkáltató foglalkoztasson külföldön. Viszont fontos, hogy előzetesen érdemes tájékozódni a foglalkoztatás helyén érvényes munkajogi előírásokról, ugyanis nem zárható ki, hogy az adott ország jogszabályai szerint helyi munkaszerződést kell kötni.

A külföldi munkajogi előírások mellett tisztázni kell azt is, hogy a munkavállaló által a magyar munkáltató javára végzett tevékenység következtében a magyar cégnek keletkezik-e telephelye a munkavégzés országában, és ha igen, a telephelynek milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatással összefüggésben. Ha a magyar jogviszony alapján történő foglalkoztatásnak külföldön nincs jogi akadálya, akkor a magyar adó- és társadalombiztosítási kötelezettség eldöntésénél fontos szerepet tölt be, hogy a munkavállaló melyik ország állampolgára, és melyik országban végzi a munkát.

A kérdésben szereplő munkavállalóról csak annyit lehet tudni, hogy harmadik országbeli, azaz olyan ország állampolgára, amellyel Magyarországnak nincs a szociális biztonságra vonatkozó egyezménye, így nem terjed ki rá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) hatálya.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerhesse szakértőnk válaszát a további felmerült kérdésre is.