Így kell adózni a munkáltató által fizetett életbiztosítási díj után

Megosztás Tetszik

Hogyan kell adóznia a cégnek az alkalmazottakra kötött befektetési eszközalaphoz kapcsolódó életbiztosítási szerződés után, elszámolható-e a biztosítás díja? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kft. befektetési eszközalaphoz kapcsolódó életbiztosítási szerződést kötött az alkalmazottakra külön-külön egyénenként, a díjat havi gyakorisággal fizeti a kft. a biztosító által kiállított számviteli bizonylat alapján. A szerződő a kft., a biztosított a munkavállaló. A biztosítás 5 éves lejáratú, 2019-2024-ig tart. A biztosított halála esetén a kedvezményezett a kft. A biztosítás lejártakor a biztosított jogosult a szolgáltatásra. A biztosított részére évekre kimutatott kötvényérték és visszavásárlási érték van meghatározva a kötvényben. A kft.-nél költségként elszámolható a biztosítás díja, vagy követelésként kell kimutatni? Terheli-e adófizetési kötelezettség a kft.-t a biztosítási díj után, és ha igen, akkor mikor és milyen módon? Ha a biztosítás lejárta előtt a szerződést módosítják, miszerint a biztosítás lejártakor a kft. lesz a kedvezményezett, abban az esetben terheli adófizetési kötelezettség a kft.-t a biztosítási díj után? – sorolta kérdéseit olvasónk.

Ha a csoportos biztosítás olyan jellemzőkkel bír, hogy a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg, akkor a csoportos biztosítás teljes díja az szja-törvény 70. paragrafus (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A kérdésben az szerepel, hogy egyénenként kötötték meg a biztosítást, ha így van, akkor a felek közötti jogviszony – vélhetően munkaviszony – szerint kell a munkáltatónak megfizetni a terheket. Azaz munkabérként kell "számfejteni".

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 79. § (1), (3) és (4) bekezdései és a 3. § (7) bekezdésének 3. pontja alapján a kifizető szerződő által a magánszemély biztosítottra kötött életbiztosítások kifizető által teljesített díja és az esetlegesen felmerülő adó- és járulékteher személyi jellegű ráfordításként, az egyéb személyi jellegű költségek illetve a bérjárulékok között számolandó el, ha a szerződésben megnevezett kedvezményezett a kifizető szerződőtől vagy díjfizetőtől eltérő személy.

Ha a kedvezményezett a kifizető szerződő vagy díjfizető, úgy a biztosítás díját nem személyi jellegű ráfordításként, hanem egyéb, biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni a kifizető könyveiben, hiszen ebben az esetben a biztosítási díj nem jelent a kifizető számára végleges vagyonvesztést (2008/5. Adózási kérdés).Tekintettel arra, hogy a kérdésben kevert jogosultság szerepel, érdemes a biztosítót megkeresni, mivel általában adnak ki konkrét elszámolási útmutatót az egyes, náluk köthető biztosítási fajtákra.